Tixotrópia
A tixotrópia bizonyos gélek vagy folyadékok azon tulajdonsága, hogy normál körülmények között viszkózusak (sűrűek), de rázás, keverés vagy egyéb stressz hatására folyósak (hígabbá, kevésbé viszkózusakká válnak).
Szaknyelven: egyes nem-newtoni folyadékok viszkozitása megváltozik; minél tovább van a folyadék nyírófeszültségnek kitéve, annál kisebb a viszkozitása. A tixotróp folyadék olyan folyadék, amelynek véges időbe telik, amíg eléri az egyensúlyi viszkozitását, amikor a nyírási sebességben lépcsőzetes változást ér el. Sok gél és kolloid tixotróp anyag, amelyek nyugalmi állapotban stabil formát mutatnak, de mozgatáskor folyékonnyá válnak.
Egyes folyadékok antitixotrópok: az állandó nyírófeszültség egy ideig a viszkozitás növekedését vagy akár megszilárdulását okozza. Az állandó nyírófeszültséget rázással vagy keveréssel lehet alkalmazni. Ezek sokkal ritkábban fordulnak elő.
Természetes példák
A homokon járva gyakori tapasztalat, hogy helyenként a homok elfolyósodik, ahogy járunk rajta. Ez egy tixotróp reakció a nyomásra. Szélsőséges esetben a futóhomok veszélyt jelenthet az emberre és az állatokra.
Egyes agyagok tixotrópok, és viselkedésük nagy jelentőséggel bír a szerkezeti és geotechnikai tervezésben. Ezt bizonyítják a földcsuszamlások, mint például a dorseti Lyme Regis környéki sziklák és a walesi Aberfan-katasztrófa. Hasonlóképpen, a lahar egy vulkanikus esemény által elfolyósított földtömeg, amely gyorsan megszilárdul, amint nyugalomba kerül.
A geotechnikai alkalmazásokban használt fúróiszapok tixotrópok lehetnek. A mézelő méhek mézének is lehet ilyen tulajdonsága bizonyos körülmények között (Heather-méz).
Egy másik példa a tixotróp folyadékra az egyes csontok közötti ízületekben található szinoviális folyadék.
A barlangok feltárása során talált egyes agyaglerakódások tixotropizmust mutatnak: a kezdetben szilárdnak tűnő iszapréteg levesessé válik, és nedvességet ad fel, ha beleásunk vagy más módon megzavarjuk. Ezeket az agyagokat a múltban alacsony sebességű patakok rakhatták le, amelyek általában finom szemcsés üledéket raknak le.
Ezeket a tulajdonságokat gyakran használják a felületekre felvitt kereskedelmi termékekben, például festékekben vagy fogkrémekben. A festék esetében a folyékonyság gyorsan eltűnik, és a felület a víz (vagy az olaj) elpárolgásával tartósan megszilárdul.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a tixotrópia?
V: A tixotrópia bizonyos gélek vagy folyadékok azon tulajdonsága, hogy normál körülmények között viszkózusak, de rázás vagy keverés hatására áramlanak.
K: Mik a nemnewtoni folyadékok?
V: A nem-newtoni folyadékok olyan folyadékok, amelyek viszkozitása megváltozik. Minél tovább van a folyadék nyírófeszültségnek kitéve, annál kisebb a viszkozitása.
K: Mi az a tixotróp folyadék?
V: A tixotróp folyadék olyan folyadék, amelynek véges időbe telik, amíg eléri az egyensúlyi viszkozitását, amikor a nyírási sebességben lépcsőzetes változás következik be.
K: Mely anyagok példái a tixotróp anyagoknak?
V: Sok gél és kolloid a tixotróp anyagok példája, amelyek nyugalmi állapotban stabil formát mutatnak, de mozgatáskor folyékonnyá válnak.
K: Melyek az antitixotróp folyadékok?
V: Az antitixotróp folyadékok olyan folyadékok, amelyek állandó nyírófeszültség hatására viszkozitásnövekedést vagy akár megszilárdulást mutatnak.
K: Hogyan lehet állandó nyírófeszültséget alkalmazni egy folyadékra?
V: Állandó nyírófeszültséget rázással vagy keveréssel lehet alkalmazni egy folyadékra.
K: Gyakoriak-e az antitixotróp folyadékok?
V: Nem, az antitixotróp folyadékok sokkal ritkábbak, mint a tixotróp folyadékok.
