A The Rest of the Robots (1964) Isaac Asimov nyolc novellából és két egész estés regényből álló gyűjteménye. A történetek mind a Robot-sorozat részei, és részben az ʽI, Robotʼ világához kapcsolódnak: középpontjukban a robotika alapelvei — különösen az Asimov által megalkotott Három törvény —, valamint az ezekből fakadó etikai és gyakorlati problémák állnak. A kötet egyes kiadásai a két regényt nem tartalmazták; más kiadások teljes egészében közlik a novellákat és a regényeket is.

Tartalom és rövid ismertetés

Az AL-76-os robot eltéved (1941)

Az AL-76-os, Al néven ismert robotot bányászati munkára tervezték a Holdon, de valamilyen hiba folytán a Föld vidéki területén landol. Nem találja a neki kiosztott speciális szerszámot, ezért egy helyi műhelyben talált anyagokból és "szemétből" épít egy hatékony, váratlan megoldást nyújtó eszközt. A történet az alkalmazkodásra és a robotok váratlan találékonyságára világít rá.

Nem szándékos győzelem (1942)

A Jupitert lakó intelligens lények, a joviánok felfedezéséről szóló történet. Az emberiség az erős gravitáció és a légkör hiánya miatt nem tud leszállni a bolygón, ezért olyan ZZ sorozatú, rendkívül erős robotokat küldenek, amelyek képesek a Jupiter felszíni körülményeit elviselni. Amikor a joviánok rájönnek, hogy a robotok legyőzhetetlenek, a konfliktusból váratlanul béke alakul ki az emberiség és a joviánok között. A novella a hatalom, a fenyegetés és a kölcsönös alkalmazkodás témáit járja körül.

Első törvény (1956)

Egy robotmérnök meséli el Emma Two, egy EM sorozatú robot történetét: hogyan hagyta el alkotója egy viharban a Titán-ászteroidán, hogy látszólag meghaljon. A történet vizsgálja a robotok és alkotóik közti felelősséget, valamint azt, hogy a Három törvény hogyan befolyásolja a döntéseket végső helyzetekben.

Let's Get Together (1957)

Hidegháborús hangulat: egy amerikai ügynök azt állítja, hogy a Szovjetunió emberi hasonmás robotokat fejlesztett, amelyek be tudnak épülni az amerikai társadalomba. A történet végkicsengése meglepő: a robotika felelőse felismeri, hogy az ügynök maga is robot, és kénytelen megsemmisíteni őt. A novella a bizalom, az észlelés és a titkok veszélyeiről szól.

Garantált elégedettség (1951)

A TN-3-as robot, Tony kísérleti bevezetéséről szól a társadalomba: Claire Belmont házába költözik, miután férje, a US Robots egyik mérnöke telepíti. Tony felfedezi, hogy Claire-nek alacsony az önértékelése, és extrém módon próbálja javítani helyzetét — még azt is felajánlja, hogy szeretőként segít neki, illetve gondoskodik arról, hogy a szomszédok is tudomást szerezzenek a változásról. A novella az emberi szükségletek és a robotikus "segítség" határainak kérdését feszegeti.

Kockázat (1955)

Egy aszteroidán felállított kísérleti bázison építik meg az első hipertér-képes űrhajót, amelyet egy robot irányít. Amikor a próba során hiba lép fel, már-már a hajó műszaki hibájára gyanakodnak; egy mérnök azonban felmegy a fedélzetre, és felfedi, hogy a probléma a robot viselkedésében gyökerezik. A történet a felelősség és a megbízhatóság kérdéseit emeli be a téma köré.

Lenny (1958)

Az LNE sorozatból származó Lenny nevű robot „hibásan” készül el: gyermekies, egyszerű agyától nem tud beszélni. Susan Calvin — az Asimov-robotok visszatérő robopszichológusa — kísérletezik vele, türelmesen foglalkozik vele, és végül megtanítja első szavakra. A történet az empátia és a nevelés szerepét emeli ki a mesterséges intelligenciák fejlődésében.

Gályarabszolga (1957)

Az EZ-27, Easy néven ismert robotot egy egyetemen alkalmazzák különböző feladatokra, köztük lektorálásra. Simon Ninheimer szociológiaprofesszor azt állítja, hogy a robot önállóan módosította egy, általa ellenőrzött könyv szövegét, és emiatt bíróság elé viszi a US Robots céget. Susan Calvin azonban rájön, hogy Ninheimer szándékosan manipulálta a helyzetet, hogy lejárassa a céget és a robotokat. A novella a felelősség, a szabotázs és a jogi következmények kérdéseit vizsgálja.

Az acélbarlangok (1953)

A kötetet záró vagy gyakran mellékelt regény Az acélbarlangok (Elijah Baley detektív és a humanoid robot, R. Daneel Olivaw története). A regényben egy bűnügyi nyomozás során a zsúfolt, földalatti városok és a robotokkal való együttélés társadalmi feszültségei bontakoznak ki. A mű fontos mozzanatként köti össze a robotnovellákat a későbbi, ugyancsak robottematikájú Asimov-regényekkel.

A meztelen nap (1956)

A másik teljes regény a kötetben általában A meztelen nap, amely folytatja Elijah Baley és R. Daneel kalandját egy távoli, különös társadalomban. Mindkét regény erősen épít a robot-ember viszony társadalmi, etikai és detektívregénybe illő elemeire.

Jelentőség

A The Rest of the Robots válogatás rávilágít Asimov sokszínűségére: egyszerre képes rövidebb, elgondolkodtató novellákat és nagyobb, szerkezetes regényeket is írni ugyanabban a világban. A kötet történetei hozzájárultak a robotika irodalmi ábrázolásának fejlődéséhez, és sokat tettek azért, hogy a Három törvény fogalma a sci-fi és a populáris kultúra részévé váljon.