The Rest of the Robots (1964) — Isaac Asimov robotnovelláinak gyűjteménye
Isaac Asimov: The Rest of the Robots (1964) — izgalmas robotnovellák gyűjteménye, klasszikus sci-fi történetek az ember–robot viszonyról, kötelező olvasmány Asimov-rajongóknak.
A The Rest of the Robots (1964) Isaac Asimov nyolc novellából és két egész estés regényből álló gyűjteménye. A történetek mind a Robot-sorozat részei, és részben az ʽI, Robotʼ világához kapcsolódnak: középpontjukban a robotika alapelvei — különösen az Asimov által megalkotott Három törvény —, valamint az ezekből fakadó etikai és gyakorlati problémák állnak. A kötet egyes kiadásai a két regényt nem tartalmazták; más kiadások teljes egészében közlik a novellákat és a regényeket is.
Képgaléria
1 Kép
Tartalom és rövid ismertetés
Az AL-76-os robot eltéved (1941)
Az AL-76-os, Al néven ismert robotot bányászati munkára tervezték a Holdon, de valamilyen hiba folytán a Föld vidéki területén landol. Nem találja a neki kiosztott speciális szerszámot, ezért egy helyi műhelyben talált anyagokból és "szemétből" épít egy hatékony, váratlan megoldást nyújtó eszközt. A történet az alkalmazkodásra és a robotok váratlan találékonyságára világít rá.
Nem szándékos győzelem (1942)
A Jupitert lakó intelligens lények, a joviánok felfedezéséről szóló történet. Az emberiség az erős gravitáció és a légkör hiánya miatt nem tud leszállni a bolygón, ezért olyan ZZ sorozatú, rendkívül erős robotokat küldenek, amelyek képesek a Jupiter felszíni körülményeit elviselni. Amikor a joviánok rájönnek, hogy a robotok legyőzhetetlenek, a konfliktusból váratlanul béke alakul ki az emberiség és a joviánok között. A novella a hatalom, a fenyegetés és a kölcsönös alkalmazkodás témáit járja körül.
Első törvény (1956)
Egy robotmérnök meséli el Emma Two, egy EM sorozatú robot történetét: hogyan hagyta el alkotója egy viharban a Titán-ászteroidán, hogy látszólag meghaljon. A történet vizsgálja a robotok és alkotóik közti felelősséget, valamint azt, hogy a Három törvény hogyan befolyásolja a döntéseket végső helyzetekben.
Let's Get Together (1957)
Hidegháborús hangulat: egy amerikai ügynök azt állítja, hogy a Szovjetunió emberi hasonmás robotokat fejlesztett, amelyek be tudnak épülni az amerikai társadalomba. A történet végkicsengése meglepő: a robotika felelőse felismeri, hogy az ügynök maga is robot, és kénytelen megsemmisíteni őt. A novella a bizalom, az észlelés és a titkok veszélyeiről szól.
Garantált elégedettség (1951)
A TN-3-as robot, Tony kísérleti bevezetéséről szól a társadalomba: Claire Belmont házába költözik, miután férje, a US Robots egyik mérnöke telepíti. Tony felfedezi, hogy Claire-nek alacsony az önértékelése, és extrém módon próbálja javítani helyzetét — még azt is felajánlja, hogy szeretőként segít neki, illetve gondoskodik arról, hogy a szomszédok is tudomást szerezzenek a változásról. A novella az emberi szükségletek és a robotikus "segítség" határainak kérdését feszegeti.
Kockázat (1955)
Egy aszteroidán felállított kísérleti bázison építik meg az első hipertér-képes űrhajót, amelyet egy robot irányít. Amikor a próba során hiba lép fel, már-már a hajó műszaki hibájára gyanakodnak; egy mérnök azonban felmegy a fedélzetre, és felfedi, hogy a probléma a robot viselkedésében gyökerezik. A történet a felelősség és a megbízhatóság kérdéseit emeli be a téma köré.
Lenny (1958)
Az LNE sorozatból származó Lenny nevű robot „hibásan” készül el: gyermekies, egyszerű agyától nem tud beszélni. Susan Calvin — az Asimov-robotok visszatérő robopszichológusa — kísérletezik vele, türelmesen foglalkozik vele, és végül megtanítja első szavakra. A történet az empátia és a nevelés szerepét emeli ki a mesterséges intelligenciák fejlődésében.
Gályarabszolga (1957)
Az EZ-27, Easy néven ismert robotot egy egyetemen alkalmazzák különböző feladatokra, köztük lektorálásra. Simon Ninheimer szociológiaprofesszor azt állítja, hogy a robot önállóan módosította egy, általa ellenőrzött könyv szövegét, és emiatt bíróság elé viszi a US Robots céget. Susan Calvin azonban rájön, hogy Ninheimer szándékosan manipulálta a helyzetet, hogy lejárassa a céget és a robotokat. A novella a felelősség, a szabotázs és a jogi következmények kérdéseit vizsgálja.
Az acélbarlangok (1953)
A kötetet záró vagy gyakran mellékelt regény Az acélbarlangok (Elijah Baley detektív és a humanoid robot, R. Daneel Olivaw története). A regényben egy bűnügyi nyomozás során a zsúfolt, földalatti városok és a robotokkal való együttélés társadalmi feszültségei bontakoznak ki. A mű fontos mozzanatként köti össze a robotnovellákat a későbbi, ugyancsak robottematikájú Asimov-regényekkel.
A meztelen nap (1956)
A másik teljes regény a kötetben általában A meztelen nap, amely folytatja Elijah Baley és R. Daneel kalandját egy távoli, különös társadalomban. Mindkét regény erősen épít a robot-ember viszony társadalmi, etikai és detektívregénybe illő elemeire.
Jelentőség
A The Rest of the Robots válogatás rávilágít Asimov sokszínűségére: egyszerre képes rövidebb, elgondolkodtató novellákat és nagyobb, szerkezetes regényeket is írni ugyanabban a világban. A kötet történetei hozzájárultak a robotika irodalmi ábrázolásának fejlődéséhez, és sokat tettek azért, hogy a Három törvény fogalma a sci-fi és a populáris kultúra részévé váljon.
Recepció
Algis Budrys dicsérte a gyűjteményt, mint "remek szórakoztató könyvet", de kifogásolta Asimov terjedelmes jegyzeteit, mondván, hogy "[kiszívják] a levét néhány nagyon élénk írásnak, és [bebalzsamozzák] a tudományos fantasztikum egyik legbuzgóbb személyiségét".
Kérdések és válaszok
K: Mi Isaac Asimov novellagyűjteményének címe?
A: A robotok maradékai (1964).
K: Hány történetet tartalmaz a gyűjtemény?
V: Nyolc novella és két egész estés regény.
K: Miről szól a Robot AL-76 Goes Astray című regény?
V: Az AL-76-os robotot, akit Al néven ismernek, azért gyártják, hogy bányászati munkát végezzen a Holdon, de a Föld egy vidéki részén köt ki. Nem találja a neki szánt szerszámot, ezért egy műhelyben talált ócskavasból jobbat épít.
K: Mi történik a Victory Unintentional című filmben?
V: Intelligens életet fedeztek fel a Jupiter bolygón, és az emberek egy űrhajót küldenek, amely három nagyon erős ZZ sorozatú robotot tartalmaz, amelyek leszállnak a Jupiteren. A lakosok megpróbálják megtámadni és megölni őket, de amikor rájönnek, hogy túl erősek ahhoz, hogy elpusztítsák őket, inkább úgy döntenek, hogy békét kötnek az emberekkel.
K: Miről szól az első törvény?
V: Az Első törvény Emma Kettőről, egy EM sorozatú robotról szól, aki elhagyta mérnökét, hogy meghaljon egy viharban a Titán aszteroidán.
K: Miről szól a Let's Get Together?
V: A Let's Get Together egy amerikai titkosszolgálati ügynökről szól, aki azt állítja, hogy a Szovjetunió humanoid robotokat fejlesztett ki, amelyek beszivárognak az USA-ba. A robotika vezetője még éppen időben rájön, hogy az ügynök maga is robot volt, és elpusztítja őt.
K: Ki viszi bíróság elé az amerikai robotokat a Gályarabszolga című filmben?
V: A Galley Slave című filmben egy Simon Ninheimer nevű szociológiaprofesszor bíróság elé viszi az US Robotsot, miután azt állítja, hogy robotjuk lektorálás közben magától megváltoztatta egy könyv szövegét.
Kapcsolódó cikkek
Szerző
AlegsaOnline.com The Rest of the Robots (1964) — Isaac Asimov robotnovelláinak gyűjteménye Leandro Alegsa
URL: https://hu.alegsaonline.com/art/98732