The Rest of the Robots (1964) — Isaac Asimov robotnovelláinak gyűjteménye

Isaac Asimov: The Rest of the Robots (1964) — izgalmas robotnovellák gyűjteménye, klasszikus sci-fi történetek az ember–robot viszonyról, kötelező olvasmány Asimov-rajongóknak.

Szerző: Leandro Alegsa

A The Rest of the Robots (1964) Isaac Asimov nyolc novellából és két egész estés regényből álló gyűjteménye. A történetek mind a Robot-sorozat részei, és részben az ʽI, Robotʼ világához kapcsolódnak: középpontjukban a robotika alapelvei — különösen az Asimov által megalkotott Három törvény —, valamint az ezekből fakadó etikai és gyakorlati problémák állnak. A kötet egyes kiadásai a két regényt nem tartalmazták; más kiadások teljes egészében közlik a novellákat és a regényeket is.

Tartalom és rövid ismertetés

Az AL-76-os robot eltéved (1941)

Az AL-76-os, Al néven ismert robotot bányászati munkára tervezték a Holdon, de valamilyen hiba folytán a Föld vidéki területén landol. Nem találja a neki kiosztott speciális szerszámot, ezért egy helyi műhelyben talált anyagokból és "szemétből" épít egy hatékony, váratlan megoldást nyújtó eszközt. A történet az alkalmazkodásra és a robotok váratlan találékonyságára világít rá.

Nem szándékos győzelem (1942)

A Jupitert lakó intelligens lények, a joviánok felfedezéséről szóló történet. Az emberiség az erős gravitáció és a légkör hiánya miatt nem tud leszállni a bolygón, ezért olyan ZZ sorozatú, rendkívül erős robotokat küldenek, amelyek képesek a Jupiter felszíni körülményeit elviselni. Amikor a joviánok rájönnek, hogy a robotok legyőzhetetlenek, a konfliktusból váratlanul béke alakul ki az emberiség és a joviánok között. A novella a hatalom, a fenyegetés és a kölcsönös alkalmazkodás témáit járja körül.

Első törvény (1956)

Egy robotmérnök meséli el Emma Two, egy EM sorozatú robot történetét: hogyan hagyta el alkotója egy viharban a Titán-ászteroidán, hogy látszólag meghaljon. A történet vizsgálja a robotok és alkotóik közti felelősséget, valamint azt, hogy a Három törvény hogyan befolyásolja a döntéseket végső helyzetekben.

Let's Get Together (1957)

Hidegháborús hangulat: egy amerikai ügynök azt állítja, hogy a Szovjetunió emberi hasonmás robotokat fejlesztett, amelyek be tudnak épülni az amerikai társadalomba. A történet végkicsengése meglepő: a robotika felelőse felismeri, hogy az ügynök maga is robot, és kénytelen megsemmisíteni őt. A novella a bizalom, az észlelés és a titkok veszélyeiről szól.

Garantált elégedettség (1951)

A TN-3-as robot, Tony kísérleti bevezetéséről szól a társadalomba: Claire Belmont házába költözik, miután férje, a US Robots egyik mérnöke telepíti. Tony felfedezi, hogy Claire-nek alacsony az önértékelése, és extrém módon próbálja javítani helyzetét — még azt is felajánlja, hogy szeretőként segít neki, illetve gondoskodik arról, hogy a szomszédok is tudomást szerezzenek a változásról. A novella az emberi szükségletek és a robotikus "segítség" határainak kérdését feszegeti.

Kockázat (1955)

Egy aszteroidán felállított kísérleti bázison építik meg az első hipertér-képes űrhajót, amelyet egy robot irányít. Amikor a próba során hiba lép fel, már-már a hajó műszaki hibájára gyanakodnak; egy mérnök azonban felmegy a fedélzetre, és felfedi, hogy a probléma a robot viselkedésében gyökerezik. A történet a felelősség és a megbízhatóság kérdéseit emeli be a téma köré.

Lenny (1958)

Az LNE sorozatból származó Lenny nevű robot „hibásan” készül el: gyermekies, egyszerű agyától nem tud beszélni. Susan Calvin — az Asimov-robotok visszatérő robopszichológusa — kísérletezik vele, türelmesen foglalkozik vele, és végül megtanítja első szavakra. A történet az empátia és a nevelés szerepét emeli ki a mesterséges intelligenciák fejlődésében.

Gályarabszolga (1957)

Az EZ-27, Easy néven ismert robotot egy egyetemen alkalmazzák különböző feladatokra, köztük lektorálásra. Simon Ninheimer szociológiaprofesszor azt állítja, hogy a robot önállóan módosította egy, általa ellenőrzött könyv szövegét, és emiatt bíróság elé viszi a US Robots céget. Susan Calvin azonban rájön, hogy Ninheimer szándékosan manipulálta a helyzetet, hogy lejárassa a céget és a robotokat. A novella a felelősség, a szabotázs és a jogi következmények kérdéseit vizsgálja.

Az acélbarlangok (1953)

A kötetet záró vagy gyakran mellékelt regény Az acélbarlangok (Elijah Baley detektív és a humanoid robot, R. Daneel Olivaw története). A regényben egy bűnügyi nyomozás során a zsúfolt, földalatti városok és a robotokkal való együttélés társadalmi feszültségei bontakoznak ki. A mű fontos mozzanatként köti össze a robotnovellákat a későbbi, ugyancsak robottematikájú Asimov-regényekkel.

A meztelen nap (1956)

A másik teljes regény a kötetben általában A meztelen nap, amely folytatja Elijah Baley és R. Daneel kalandját egy távoli, különös társadalomban. Mindkét regény erősen épít a robot-ember viszony társadalmi, etikai és detektívregénybe illő elemeire.

Jelentőség

A The Rest of the Robots válogatás rávilágít Asimov sokszínűségére: egyszerre képes rövidebb, elgondolkodtató novellákat és nagyobb, szerkezetes regényeket is írni ugyanabban a világban. A kötet történetei hozzájárultak a robotika irodalmi ábrázolásának fejlődéséhez, és sokat tettek azért, hogy a Három törvény fogalma a sci-fi és a populáris kultúra részévé váljon.

Recepció

Algis Budrys dicsérte a gyűjteményt, mint "remek szórakoztató könyvet", de kifogásolta Asimov terjedelmes jegyzeteit, mondván, hogy "[kiszívják] a levét néhány nagyon élénk írásnak, és [bebalzsamozzák] a tudományos fantasztikum egyik legbuzgóbb személyiségét".

Kérdések és válaszok

K: Mi Isaac Asimov novellagyűjteményének címe?


A: A robotok maradékai (1964).

K: Hány történetet tartalmaz a gyűjtemény?


V: Nyolc novella és két egész estés regény.

K: Miről szól a Robot AL-76 Goes Astray című regény?


V: Az AL-76-os robotot, akit Al néven ismernek, azért gyártják, hogy bányászati munkát végezzen a Holdon, de a Föld egy vidéki részén köt ki. Nem találja a neki szánt szerszámot, ezért egy műhelyben talált ócskavasból jobbat épít.

K: Mi történik a Victory Unintentional című filmben?


V: Intelligens életet fedeztek fel a Jupiter bolygón, és az emberek egy űrhajót küldenek, amely három nagyon erős ZZ sorozatú robotot tartalmaz, amelyek leszállnak a Jupiteren. A lakosok megpróbálják megtámadni és megölni őket, de amikor rájönnek, hogy túl erősek ahhoz, hogy elpusztítsák őket, inkább úgy döntenek, hogy békét kötnek az emberekkel.

K: Miről szól az első törvény?


V: Az Első törvény Emma Kettőről, egy EM sorozatú robotról szól, aki elhagyta mérnökét, hogy meghaljon egy viharban a Titán aszteroidán.

K: Miről szól a Let's Get Together?


V: A Let's Get Together egy amerikai titkosszolgálati ügynökről szól, aki azt állítja, hogy a Szovjetunió humanoid robotokat fejlesztett ki, amelyek beszivárognak az USA-ba. A robotika vezetője még éppen időben rájön, hogy az ügynök maga is robot volt, és elpusztítja őt.

K: Ki viszi bíróság elé az amerikai robotokat a Gályarabszolga című filmben?


V: A Galley Slave című filmben egy Simon Ninheimer nevű szociológiaprofesszor bíróság elé viszi az US Robotsot, miután azt állítja, hogy robotjuk lektorálás közben magától megváltoztatta egy könyv szövegét.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3