Platón: Az Állam (dialógus) — a politikai filozófia és igazság alapműve
Platón: Az Állam (Köztársaság) — alapmű a politikai filozófiában; igazságosság, ideális állam és a filozófusok uralma a társadalom, erkölcs és hatalom vizsgálatában.
A Köztársaság Platón könyve. Kr. e. 390-ben fejezte be. Azt a kérdést teszi fel, hogy "miért kell az embereknek jó dolgokat tenniük?", és azt is, hogy "büntetik-e az embereket, ha rosszat tesznek?". Platón azt mondta, hogy az embereknek nem szabad rossz dolgokat tenniük, mert azok, akik rossz dolgokat tesznek, boldogtalanná válnak. Azok az emberek azonban, akik jó dolgokat tesznek, boldogok lesznek.
Azt is mondta, hogy ha olyan emberek, akik rossz dolgokat tesznek, hatalmat kapnak egy társadalomban, akkor az a társadalom boldogtalan lesz. Platón úgy vélte, hogy a filozófusok képesek leginkább jó dolgokat tenni, ezért nekik kell hatalmat adni egy társadalomban. Úgy gondolta, hogy a nem filozófusok hagyják, hogy filozófusok uralkodjanak rajtuk, és ha ezt megteszik, akkor boldogok lesznek, mert a népek uralma (demokrácia) gyakran bukik meg az ésszerűtlen zűrzavar miatt. Ahhoz azonban, hogy ne csábuljanak rossz cselekedetekre, a hatalommal rendelkező filozófusok ne birtokolhassanak dolgokat, és ne érezhessenek szeretetet.
Platón e kérdések megvitatása során sok más dologról is beszélt, beleértve a metafizikát, a pszichológiát, a vallást és a filozófia legtöbb ágát. Ő vezette be a platonizmusnak nevezett filozófiát.
További magyarázat és pontosítás
Bár a fenti bekezdések az eredeti összefoglalót ismertetik, érdemes pontosítani a mű kronológiáját és jellegét: a Köztársaság keletkezésének pontos éve vitatott, a legtöbb kutató a Kr. e. 380 körüli időre teszi a mű megszületését. A dialógus tíz könyvből áll, és főként Szókratész beszélgetései köré épül — tehát nem egyszerűen egy értekezés, hanem irodalmi-formai keretben megírt filozófiai párbeszéd.
Tartalom és szerkezet röviden
- Formátum: dialógusok, ahol Szókratész szereplőként vezeti a vizsgálódást.
- Könyvek: tíz egységre osztott mű, amelyek fokozatosan vezetik fel a város (állam) és az egyén igazságosságának vizsgálatát.
- Cél: megmutatni, hogy mi az igazságosság és hogyan lehet igazságos, harmonikus társadalmat szervezni.
Főbb gondolatok és tanítások
- Város és lélek párhuzama: Platón a társadalmat három osztályra bontja: uralkodók (filozófusok), őrök/katonák, és termelők (kézművesek, földművesek stb.). Ugyanezt a hármast látja az egyén lelkében: ész (racionális rész), akaraterő/akarat (thymos), és vágyak (epithymia). Az igazságosság mind a város, mind az egyén harmóniáját jelenti: hogy minden rész a saját feladatát végzi.
- Filozófusok uralma: Platón híres következtetése, hogy a legalkalmasabbak az állam vezetésére a filozófusok, mert ők ismerik az Ideák (Formák) világát, különösen a Jó Ideáját, amely rend és érték forrása. Ez a gondolat vezette a filozófus-király (philosopher-king) eszményét.
- Formák (Ideák) tana: Platón metafizikájának központi eleme, mely szerint a látható világ tökéletlen mása egy örök, változatlan Ideák-világnak (például az Igazság, a Szépség, az Együttesség). Az érzéki világ csak árnyék, a tudás igazi tárgya az Ideák megismerése.
- Barlanghasonlat: a mű legismertebb képzeleti példája: az emberek a barlang árnyait nézik, míg a filozófus az, aki kijut a barlangból és megismeri a valóság fényét (az Ideákat). A visszatérés a barlangba és a többiek vezetése erkölcsi kötelessége a felvilágosodottnak.
- Nevelés és művelődés: Platón nagy hangsúlyt fektet a gondos, fokozatos nevelésre, különösen a jövőbeli vezetők (filozófusok) esetében: zene és testnevelés, matematika, dialektika, majd filozófiai képzés.
- Közösségi intézkedések a gondviselők körében: A műben a „gondviselők” (vezetők és őrök) számára Platón javasolja a közös háztartást, család- és vagyonközösséget, illetve a személyes birtoklás és túlzott érzelmi kötődések korlátozását, hogy elkerüljék az önérdekből fakadó torzulásokat. Ezt a gondolatot sokan vitatják, mivel szervezési és etikai problémákat vet fel.
- Nemes hazugság (noble lie): Platón felveti, hogy a társadalmi rend fenntartása érdekében hasznos lehet egy olyan közmegegyezés (mítosz), amelybe az emberek beletanulnak, még ha az részben mesterséges is. Ezt ma gyakran vitatják a politika erkölcsi határairól szóló diskurzusban.
- Hivatkozás a költészetre és művészetre: Platón kritikusan viszonyul bizonyos művészeti formákhoz, mert szerinte elvonhatják a lelket a valóság (az Ideák) felé való törekvéstől, és téves képzeteket erősíthetnek.
- Politikai hanyatlás elmélete: a Köztársaság leírja, hogyan hanyatlik el egy ideális állam különböző kormányformák (timokrácia, oligarchia, demokrácia, türannisz) sorozatán keresztül, ha az erény és bölcsesség háttérbe szorul.
- Nemi kérdések: Platón meglepően haladó volt nők szerepéről a vezetésben: a gondviselői osztályból szerinte nők is lehetnek a képzés és a feladatok elvégzésének alapján.
Hatás, értékelés és kritikák
A Köztársaság hatása óriási: a politikai filozófia, etikák és metafizika történetében alapműnek számít. Középkortól kezdve a modern korig számos gondolkodót inspirált — a politikai berendezkedés, nevelés és igazságosság kérdéseiben gyakran hivatkoznak rá.
Ugyanakkor jelentős kritikák is érték Platónt:
- Autoriternek nevezik: egyes olvasók a filozófus-uralmat és a személyes szabadság korlátozását tekintik antidemokratikusnak vagy totalitariánus irányúnak.
- Gyakorlati megvalósíthatóság: sokan felvetik, hogy a Platón-féle ember- és társadalomszemlélet idealisztikus és nehezen alkalmazható a valós, sokszínű emberi közösségekben.
- Etikai problémák: a „nemes hazugság” és a személyes tulajdon, család kérdéskörében felvetett megoldások komoly morális vitákat váltanak ki.
- Értelmezési sokszínűség: vannak értelmezők, akik szerint Platón célja nem egy konkrét állam létrehozása, hanem inkább gondolati modell megalkotása az igazságosság tanulmányozásához.
Miben marad aktuális ma is?
A Köztársaság továbbra is releváns, mert alapvető kérdéseket tesz fel: mi a jó élet, mi az igazságosság, kik vezessék a közösséget, és hogyan neveljük az új nemzedéket. A mű a politikai elmélet, a pedagógia és az etika mai vitáiban is gyakran előkerül, akár példaként, akár ellenpéldaként.
Összefoglalva: Platón Köztársasága nem pusztán politikai program, hanem átfogó filozófiai vizsgálat az igazságról, a tudásról és az emberi létről. Míg egyes javaslatai vitathatók vagy nehezen alkalmazhatók, a mű továbbra is alapmű a politikai filozófia és az erkölcs elméleti megfontolásai számára.
Platón érvelése (Kevésbé egyszerű)
Platón úgy gondolta, hogy az emberek és a társadalmak nagyon hasonlítanak egymásra.
Platón úgy gondolta, hogy az ember három dologból áll:
- Gondolkodó és érvelő elme
- Egy szellem vagy egy én, aki vigyáz a személyre.
- Egy test, amely tesz dolgokat, szeret dolgokat, gyűlöl dolgokat és akar dolgokat (például ételt, italt és szexet).
Azt mondta, hogy egy jó ember mindezekre hallgat, de hagyja, hogy az elméje irányítsa a másik kettőt.
Valaki, aki nem figyel mindhárom részre, vagy nem hagyja, hogy az elme irányítsa a másik kettőt, boldogtalan lesz. Megőrülhet, mert nem hagyja, hogy az elme irányítsa. Vagy olyan dolgokat tehetnek, amit később megbánnak. Más emberek is nem fogják őket kedvelni, és emiatt szenvedni fognak. Azt mondta, hogy olyanok lesznek, mint egy anarchiában lévő ország.
Platón szerint a társadalomnak három dologból (embertípusból) kell állnia.
- A társadalomért gondolkodó filozófusok
- A társadalomra vigyázó katonák
- Munkások, akik dolgoznak a társadalomban, akik ételt, italt és még több munkást készítenek.
Azt mondta, hogy a társadalomnak mindhárom dologra (embertípusokra) szüksége van, de csak a filozófusok lesznek jó emberek. A többieket a lelkük vagy a testük fogja uralni, nem az eszük. A katonák még az elméjükre sem fognak hallgatni, a munkások pedig sem az elméjükre, sem a lelkükre. Ezért a filozófusoknak kell uralkodniuk, a többi embertípusnak pedig katonáknak és munkásoknak kell lennie.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Köztársaság?
V: A Köztársaság egy Platón által írt könyv.
K: Mikor készült el A köztársaság?
V: A Köztársaság i. e. 375-ben készült el.
K: Milyen kérdéseket tesz fel a Köztársaság?
V: A Köztársaság a következő kérdéseket teszi fel: "Miért kell az embereknek jó dolgokat tenniük?" és "Büntetik-e az embereket, ha rossz dolgokat tesznek?".
K: Mit mondott Platón a rossz dolgok elkövetéséről?
V: Platón azt mondta, hogy az embereknek nem szabad rossz dolgokat tenniük, mert azok az emberek, akik rossz dolgokat tesznek, boldogtalanná válnak.
K: Platón szerint kinek kellene hatalmat gyakorolnia egy társadalomban?
V: Platón úgy vélte, hogy a filozófusok képesek a legjobban jó dolgokat tenni, ezért nekik kell hatalmat adni a társadalomban.
K: Miért gondolta Platón, hogy a nem filozófusoknak engedniük kell, hogy a filozófusok uralkodjanak rajtuk?
V: Platón úgy vélte, hogy a nem filozófusoknak meg kell engedniük, hogy filozófusok uralkodjanak rajtuk, mert a népek uralma (demokrácia) gyakran bukik meg az ésszerűtlen zűrzavar miatt.
K: Mi a platonizmus?
V: A platonizmus a Platón által bevezetett filozófia, amely olyan témákat vizsgál, mint a metafizika, a pszichológia, a vallás és a filozófia legtöbb ága.
Keres