Az anarchia (a görög αναρχια szóból, ami szó szerint „uralkodó nélkül”-et jelent) többféle értelemben használatos. Alapvetően olyan állapotot vagy elvet leíró fogalom, amelyben hiányzik a központi, kényszerítő hatalom, ugyanakkor a szó használata és értelmezése jelentősen eltérhet attól függően, hogy politikai elméletként, történeti jelenségként vagy köznyelvi leírásként alkalmazzák.
Jelentések
- Az a jelentés, amely szerint nincs felső szinten kijelölt vezető, vagy senkinek sincs abszolút hatalma mindenki fölött — ez az, amelyet az anarchista mozgalom pozitív értelemben használ.
- Az a jelentés, amikor nincs működő politikai rend, és ezért káosz vagy rendetlenség uralkodik — ez az értelmezés főleg a tömegtájékoztatásban gyakori.
- Az a jelentés, amikor a személyek között nincs társadalmi kohézió vagy közös célok hiányoznak, így a közösségi együttműködés felbomlik.
A felsorolt első jelentésben az anarchia lehet egy kitalált vagy valós társadalom, amely egy csoport anarchizmusról alkotott meggyőződésén alapul (lásd anarchokommunizmus). Ilyenkor az anarchia nem feltétlenül egyenlő a végtelen káosszal: az anarchista elméletek többnyire alternatív rendek — például önkéntes együttműködés, kölcsönös segítés vagy a helyi, alulról jövő szerveződés — fenntartásáról beszélnek állam nélkül.
Történeti és jelenkori példák
A második jelentésben az "anarchia" azt jelenti, hogy nincs működő politikai rend. A CIA World Factbook szerint csak egyetlen ország, Szomália van ilyen anarchikus állapotban: Szomáliában a kormány már nem gyakorol egységes ellenőrzést, és az ország egyes részein csőcselék és hadurak uralkodnak, akik néha egymás ellen harcolnak.
Vannak további területek és történelmi időszakok, ahol a kormányzás „kialakulóban” vagy „átmeneti” volt, és ahol a közelmúltban anómia uralkodott. Ilyen példák lehetnek: Afganisztán, Albánia, Burundi, Bosznia-Hercegovina és Ruanda). A DC szerint a Salamon-szigetek az anómia felé tendál, mivel „az erőszak, a korrupció és a bűnözés aláásta a stabilitást és a civil társadalmat”.
(Az "anarchia" kifejezés egy másik történelmi használata az, amikor egyszerűen „az anarchia” alatt a polgárháborút vagy a teljes rendetlenséget értik — például néha így írják le a polgárháborút és a rendezetlen kormányzást Angliában, amikor István angol király volt).)
Versengő hatalmak és a „poliarchia” fogalma
Ha nincs központi politikai rend, előfordulhat, hogy egynél több kormány vagy hatalmi csoport verseng ugyanazért a forrásért — legyen az élelem, olaj, föld vagy társadalmi befolyás. Az ilyen helyzetek leírására gyakran használják az „anarchia” szót, azonban a társadalomtudományokban pontosabb lehet a több párhuzamos hatalom fennállását „poliarchiának” nevezni. Az "anarchia" és a poliarchia közötti különbség különösen fontos azok számára, akik az anarchia mint működő társadalmi berendezkedés lehetőségét vizsgálják.
Anarchizmus és az általa javasolt rendek
Az anarchista elméletek széles skálán mozognak. Néhány alapirányzat:
- Anarchokommunizmus: közös tulajdon és szükségletek szerinti elosztás, hierarchiamentes közösségek;
- Anarcho-szindikalizmus: munkásalapú szervezetek és szakszervezetek által irányított gazdaság;
- Individualista anarchizmus: a személyes szabadság és az önrendelkezés hangsúlyozása;
- Mutualizmus és öko-anarchizmus: kölcsönös segítésre és környezettudatos, decentralizált gazdaságra épülő modellek.
Ezek az irányzatok különböző válaszokat adnak arra, hogy miképp lehet működő, nem hierarchikus társadalmat szervezni, és milyen mechanizmusokkel biztosítható a rend, a jog és a közjó állam nélküli formái között.
Gyűjtőfogalmak, félreértések és kapcsolódó kifejezések
Gyakori félreértés, hogy anarchia feltétlenül egyenlő a teljes káosszal vagy erőszakkal. Sok anarchista elmélet éppenséggel az önszerveződő rend, a decentralizált döntéshozatal és a közösségi felelősségvállalás megteremtésére törekszik. Fontos megkülönböztetni továbbá az anarchia és az anómia fogalmát: az anómia (a francia és a szociológiai hagyományokban, például Émile Durkheim műveiben) a normák és értékek megrendülését, társadalmi célok hiányát jelenti, míg az anarchia elsősorban a hatalom hiányára vagy annak elutasítására vonatkozik.
A nemzetközi kapcsolatok elméletében az „anarchia” kifejezést arra használják, hogy leírják az államok közötti rendszer alaphelyzetét: nincs fölérendelt globális kormány, amely kényszerrel érvényesítené az általános rendet. Ebben a kontextusban az „anarchia” nem a belső káoszt, hanem a szuverén államok formális hatalmának hiányát jelenti a világpolitikai színtéren.
Az anarchiát, amely egy uralkodó halálát követi, és megszűnik, amikor az utódja hatalomra kerül, interregnumnak (szó szerint: "két uralkodás között") nevezik. Az interregnumok történelmileg rövidebb vagy hosszabb átmeneti időszakok lehetnek, amikor a hatalmi vákuum különféle helyi megoldásokhoz, konfliktusokhoz vagy éppen átmeneti rendek kialakulásához vezethet.
Összefoglalva: az „anarchia” kifejezés több rétegű jelentéstartalommal rendelkezik — politikai elméletként, történelmi jelenségként és köznyelvi ként is használatos —, ezért mindig érdemes pontosítani, hogy melyik értelemben beszélünk róla.
