Szexuális konfliktus
A szexuális konfliktus az evolúcióbiológia egyik kifejezése. Akkor fordul elő egy fajban, ha a nőstényeknek más előnyökkel jár, mint a hímeknek.
A "haszon" szó itt azt jelenti, hogy "ami a nőstény (vagy a férfi) génjeinek szaporodását szolgálja". Ez a biológiai alkalmasságban mutatkozó különbségként fejeződik ki.
A konfliktus evolúciós fegyverkezési versenyhez vezethet a hímek és a nőstények között. Elsősorban állatokon tanulmányozták, bár elvileg bármely ivarosan szaporodó szervezetre, például növényekre és gombákra is alkalmazható.
A Drosophila melanogaster (a párosodást ábrázoló képen) a szexuális konfliktusok kutatásának fontos modellszervezete.
Alapvető érdekkülönbség
A szexuális szaporodásban az evolúció szempontjából alapvető érdekkülönbség van a hímek és a nőstények között. Ez az érdekkülönbség a különböző fajoknál különbözőképpen érvényesül.
Hímek
Érdekük az, hogy nagyszámú, teljesen hűséges nősténnyel párosodjanak, és így génjeiket széles körben terjesszék a populációban.
Nők
Érdekük az, hogy nagyszámú alkalmas hímmel párosodjanak, és így nagyszámú alkalmas és változatos utódot hozzanak létre.
Példák
- Jól dokumentált példa erre a Drosophila melanogaster ondófolyadéka, amely szabályozza a nőstények tojásrakási rátáját, és csökkenti a nőstény vágyát arra, hogy újra párosodjon egy másik hímmel (ami a hím érdekeit szolgálja), ugyanakkor lerövidíti a nőstény élettartamát, így csökkenti a fitneszét. "
Egy "szexpeptid" nevű hormon hatására a nőstény nem érdeklődik a párzás iránt... a hímek spermájában olyan összetevők is vannak, amelyek elpusztítják az előző hímek régi spermáit".92 - Ugyanazon allélkészletnek a hímeknél és a nőstényeknél eltérő optimumai lehetnek: a nemeknél eltérő módon fejeződnek ki. Klasszikus példa erre az emberi medence, ahol a nőstényeknek nagyobb csípőre van szükségük a szüléshez. A keskenyebb csípőméret jobb a helyváltoztatáshoz.
A csípőméretet befolyásoló géneknek olyan kompromisszumot kell kötniük, amely nem éri el sem a férfi, sem a női optimumot. Egyes esetekben az érintett lókuszok eltérően fejeződnek ki a hímekben és a nőkben. Bizonyítékok utalnak arra, hogy az intralokális konfliktus fontos szerepet játszik számos tulajdonság evolúciójában. - A nemi konfliktus antagonisztikus koevolúcióhoz vezethet, amelyben az egyik nem (általában a hímek) egy kedvező tulajdonságot fejleszt ki, amelyet a másik nem egy másik tulajdonsága ellensúlyoz. Például a
hím babszeműek (Callosobruchus maculatus) tüskés nemi szervekkel rendelkeznek. Ezek lehetővé teszik számukra, hogy hosszabb ideig kopuláljanak anélkül, hogy kizökkennének, és így több spermiumot juttatnak át.
Ez azonban károsítja a nőstényt, és csökkenti a kondícióját. A nőstények a párzás során a hímek felé történő rúgkapálást fejlesztették ki, ami csökkenti a kopulációval töltött időt.
Egyesek a szexuális konfliktust a szexuális szelekció (amelyet hagyományosan mutualisztikusnak tekintettek) részhalmazának tekintik, míg mások szerint ez egy különálló evolúciós jelenség.
Kapcsolódó oldalak
