A Supersaurus egy nagytestű szauropoda dinoszaurusz, amelyet a Diplodocus és általában a diplodocidák közé sorolnak. Elsősorban a coloradói felső jura kori Morrison-formációban bukkantak rá 1972-ben; anyagának töredékessége és az újabb, jóval teljesebb leletek miatt történetét több átértékelés kísérte.

Leírás és morfológia

A Supersaurus erősen nyújtott nyakú szauropoda volt: a megmaradt nyakcsigolyák különösen hosszúak, ami egyike a leghosszabb ismert szauropoda nyakoknak. Testfelépítése több tekintetben hasonlít az Apatosaurusra, de általában véve kevésbé robusztus, inkább megnyúlt, karcsúbb elemeket mutat. A nyaki csigolyák hosszú, nyújtott testközlései (centrái) és a relatíve alacsony neuralis tövisek a hosszú, hajlékony nyak képét adják.

Méretek és tömeg

A Supersaurus hosszának és tömegének becslései különböznek a felhasznált anyag és módszerek függvényében. Korábbi becslések alapján a hossza elérhette a 33–34 métert, testsúlya pedig 35–40 tonna körülire tehető. Konzervatívabb számítások ennél kisebb, 25–30 tonnás tömeget és valamivel rövidebb testhosszat adnak meg. A pontos értékeket az is befolyásolja, hogy az ismert példányok nem mindig teljes vázakat képviselnek, és a csontok méretei alapján végzett modellezés bizonytalansággal jár.

Felfedezés, leírás és nevezéktan

A Supersaurus első, töredékes maradványait az 1970-es években találták Colorado területén; a név jelentése szó szerint „szupergyík”. Az első leírások és rendszertani elhelyezések részben a rendelkezésre álló, fragmentált anyag miatt vitatottak voltak, és több átminősítésre is sor került, ahogy újabb leletek kerültek elő.

Fontos példányok és kiállítás

1996-ban a wyomingi Converse megyében találták meg a Supersaurus egyik új és sokkal teljesebb példányát, amelyet „Jimbo” becenévre kereszteltek (gyűjtési jelölése WDC DMJ-021). Ezt a példányt azóta részben előkészítették, leírták és a csontokat a Wyoming Dinosaur Centerben őrzik; a részletes vizsgálatok sokat segítettek a faj anatómiai jellemzőinek pontosabb megismerésében. A Jimbo-leletnek köszönhetően jobban megítélhetővé vált a testalkat, a nyak hossza és a gerinc tagolódása.

Rendszertani helyzet és rokonság

A Supersaurus-t általában a Diplodocidae családba sorolják, ezért rokonságban áll a Diplodocus-szal és más, hosszúnyakú diplodocid szauropodákkal. Pontos alfaji és filogenetikai besorolása változott a különböző vizsgálatok során, mivel a különböző leletek összehasonlítása és az egyes példányok keveredése miatt nehéz egyértelmű képet kapni a belső rokonsági viszonyokról.

Előfordulás, élőhely és paleoökológia

A Morrison-formáció jellegzetes élőhely volt a késő jura időszakban: áradásos síkságokkal, időszakos vízfolyásokkal és változatos növénytakaróval (fenyők, cikászok, páfrányok és más ősi harasztok). Itt a Supersaurus olyan közösségben élt, amelynek tagjai között megtalálhatók voltak ragadozók (pl. Allosaurus), más nagy növényevő szauropodák (pl. Apatosaurus, Camarasaurus) és különféle kisebb hüllők és dinoszauruszok. Táplálkozására a hosszú nyak és a nagy testméret utal: valószínűleg nagy mennyiségű növényi anyagot fogyaszthatott, földfelszín feletti ágakat is elérve.

Összefoglalás

A Supersaurus a jura korszak egyik emblematikus, különösen nagy méretű diplodocid szauropodája. Bár kezdetben töredékes leletek alapján ismerték, a későbbi, jobb állapotú példányok – köztük a „Jimbo” – lehetővé tették a pontosabb rekonstrukciót: nagyon hosszú nyak, nyújtott csigolyák és impozáns testhossz jellemzi. Mérete és ritkasága miatt fontos szerepet játszik a Morrison-formáció ökológiájának és a diplodocidák evolúciójának megértésében.