Substituens
A szerves kémiában és a biokémiában a szubsztituens egy olyan atom vagy atomcsoport elnevezése, amely egy másik atom helyét foglalja el a molekulában. Ezt az atomot helyettesítik. Ezt a reakciót szubsztitúciós reakciónak nevezzük. Az atomot vagy atomcsoportot, amely a helyére lép, távozócsoportnak nevezzük.
A szubsztituens, oldallánc, csoport, elágazás vagy függőcsoport kifejezéseket ugyanúgy használják az anyaszerkezetből való elágazások leírására. Ezek a kifejezések a polimer kémiában különböző jelentéssel bírnak. A polimerekben az oldalláncok egy gerincszerkezetből nyúlnak ki, míg a fehérjékben az aminosavgerinc alfa-szénatomjaihoz kapcsolódnak.
A szerves kémiában vannak szabályok a szubsztituenscsoportokkal rendelkező vegyületek elnevezésére. A szubsztituenscsoportot először egy utótaggal jelölik, amely leírja, hogyan kapcsolódik a fő szénlánchoz. Az -yl utótagot olyan szerves vegyületek elnevezésénél használjuk, amelyek egy hidrogént helyettesítő egyszerű kötést tartalmaznak. Az -ilidén és a -ilidén kettős kötés, illetve hármas kötés esetén használatos. A szubsztituenseket tartalmazó szénhidrogének elnevezésénél pozíciószámok is használhatók. Ezek a számok azt jelzik, hogy a szubsztituens melyik szénatomhoz kapcsolódik. Az egyik eset, amikor erre az információra szükség van, az izomerekre vonatkozik.
A leginkább és a legkevésbé szubsztituált kifejezéseket gyakran használják a molekulák leírására és termékeik előrejelzésére. Például:
Szerkezetek
A szerkezeti ábrán vagy képletben az R vagy X betűk egy szubsztituenscsoportot jelölnek. Egy szerves szubsztituens, például metil, etil, aril, R (vagy R1, R2 stb.) Ez egy általános helyőrző. Az R gyökből vagy nyugalomból származik. Az R annyi atomot képviselhet, amennyit a szerző akar. Ezt a szimbólumot elsőként Charles Frédéric Gerhardt használta 1844-ben.Az X szimbólum jelentheti az elektronegatív szubsztituenseket, például a halogenideket.
Kapcsolódó oldalak
- Oldallánc
- A funkciós csoportok a szubsztituensek egy alcsoportja
Kérdések és válaszok
K: Mi az a szubsztituens?
A: A szubsztituens olyan atom vagy atomcsoport, amely egy másik atom helyét foglalja el a molekulában, helyettesítve azt.
K: Milyen kifejezéssel illetik azt az atomot vagy atomcsoportot, amelyik a helyére kerül?
V: Az atomot vagy atomcsoportot, amely a helyére lép, kilépő csoportnak nevezzük.
K: Hogyan használjuk az olyan kifejezéseket, mint az oldallánc, az elágazás és a függőcsoport az anyaszerkezetből való elágazások leírására?
V: Ezek a kifejezések a polimer kémiában különböző jelentéssel bírnak. A polimerekben az oldalláncok egy gerincszerkezetből nyúlnak ki, míg a fehérjékben az aminosavgerinc alfa-szénatomjaihoz kapcsolódnak.
K: Hogyan nevezik el a szerves kémikusok a szubsztituenscsoportokkal rendelkező vegyületeket?
V: A szerves kémiában vannak szabályok a szubsztituenscsoportokkal rendelkező vegyületek elnevezésére. A szubsztituenscsoportot először egy utótaggal együtt sorolják fel, amely leírja, hogyan kapcsolódik a fő szénlánchoz. Az -yl utótagot olyan szerves vegyületek elnevezésénél használják, amelyek egy hidrogént helyettesítő egyszerű kötést tartalmaznak. Az -ilidén és a -ilidén kettős kötés, illetve hármas kötés esetén használatos. A szubsztituenseket tartalmazó szénhidrogének elnevezésénél a pozíciószámokat használhatjuk annak jelzésére, hogy a szubsztituens melyik szénatomhoz kapcsolódik.
K: Milyen kifejezéseket használnak gyakran molekulák leírásakor és termékeik előrejelzésekor?
V: A molekulák leírására és termékeik előrejelzésére gyakran használják a leginkább és a legkevésbé szubsztituált kifejezéseket.
K: Mi a feladata az oldalláncoknak a polimerekben?
V: A polimerekben az oldalláncok a gerincszerkezetből nyúlnak ki.
