Csíkos hiéna (Hyaena hyaena): jellemzés, élőhely és veszélyeztettség
Csíkos hiéna: részletes jellemzés, élőhely, veszélyeztettség és viselkedés — tények, fotók és védelmi tippek egy helyen.
A csíkos hiéna (Hyaena hyaena) egy széles körben elterjedt kisragadozó. Észak- és Kelet-Afrikában, a Közel-Keleten, a Kaukázusban, Közép-Ázsiában és az indiai szubkontinensen honos. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a közel veszélyeztetett egyedek közé sorolja, és a globális populáció 10 000 ivarérett egyed alatt lehet. Üldözik, és zsákmányállomása csökken.
Ez a legkisebb a nemzetségében, és számos olyan primitív viverrid jellegzetességgel rendelkezik, amelyek a nagyobb fajoknál elvesznek. Például kisebb és kevésbé specializált koponyája van.
Elsősorban dögevő, de a nagyobb egyedek saját zsákmányukat is megölik. Ritkán, de előfordul, hogy emberre is támad. A csíkos hiéna monogám állat, a hímek és a nőstények egyaránt segítik egymást a kölykök felnevelésében. A csíkos hiéna éjszakai állat, csak teljes sötétségben jön elő, és napfelkelte előtt gyorsan visszatér a búvóhelyére. Megtámadáskor szokása, hogy halált színlel. Arról is ismert, hogy a táplálékért folytatott vitában a nagyobb ragadozókkal, például a leopárdokkal szemben is megállja a helyét.
A csíkos hiéna a közel-keleti és ázsiai folklórban is jelentős szerepet játszik. A héber Bibliában is szerepel, ahol tzebua vagy zevoa néven említik, bár egyes angol fordításokból hiányzik ez a faj.
Külső megjelenés és méretek
A csíkos hiéna közepes testű ragadozó: testhossza a farokkal együtt általában 95–145 cm, marmagassága 60–80 cm, testsúlya 20–50 kg között változik a populációtól és egyedtől függően. Szőrzete világos szürkés–bézs alapszínű, erőteljes, függőleges, sötétebb csíkokkal a test oldalán, innen kapta nevét. A hát felé magasra álló, szőrből álló sörény hangsúlyozza a profilját. Feje viszonylag keskeny, koponyája kisebb és kevésbé specializált, mint a nagyobb hiénafajoké.
Élőhely és elterjedés
Alkalmazkodó képessége miatt a csíkos hiéna számos élőhelyet lakik: félsivatagok, bozótosok, sztyeppék, sziklás területek és sűrűbb cserjések egyaránt megfelelnek számára, feltéve, hogy van elegendő rejtekhely és élelem. Elterjedési területe magában foglalja Észak- és Kelet-Afrikát, a Közel-Keletet, a Kaukázust, Közép-Ázsiát és az indiai szubkontinenst, bár populációi folyamatosan töredezettek és helyi kihalások is előfordulnak.
Táplálkozás és viselkedés
A faj elsősorban dögevő: vrakokra, felhagyott tetemekre specializálódott, de képes kisebb-nagyobb élő zsákmány elejtésére is, különösen ha a zsákmány gyengébb vagy egyedül van. Táplálékát alkothatják kis és közepes termetű emlősök, madarak, hüllők, tojások, gyümölcsök és rovarok. Erős állkapcsa és fogazata lehetővé teszi, hogy csontokat is feltörjön, ez hozzájárult ökológiai szerepéhez mint a tápláléklánc fontos takarítója.
Éjszakai életmódú, nappal rejtekben pihen. Szociális viselkedése laza: elsősorban magányosan, párokban vagy kisebb családi csoportokban fordul elő, a párkapcsolat gyakran tartós (monogám párok). Területét szagjelöléssel és ürülékkel jelöli, és többnyire, de nem mindig, elkerüli a nagyobb ragadozókat—időnként vitatkozik velük a zsákmányon, és nemritkán harcol is, ha szükséges (leopárd említése az eredeti szövegben).
Jellemző viselkedés a "halált színlelés" (thanatosis), valamint változatos vokalizációk: kísérő sípolások, üvöltések és nyikorgások, amelyek kommunikációs szerepet töltenek be a párkapcsolatban és a fiatalok felügyeletében.
Szaporodás és élettartam
A párzás következménye általában 1–4 kölyök (átlag 2–3). A vemhesség körülbelül 90–100 napig tart. A kölykök alvóodúkban vagy barlangokban, sziklarepedésekben jönnek világra; szüleik együtt nevelik őket, és a családtagok közösen szállítják a táplálékot. A kölykök gyorsan növekednek, de teljes függetlenségükig több hónapig is eltarthat a felnevelés. A csíkos hiéna vadonban általában 10–15 évig él; fogságban tovább élhet.
Veszélyeztetettség és fenyegetések
Az IUCN a csíkos hiénát a közel veszélyeztetett kategóriába sorolja: a globális populáció valószínűleg 10 000 ivarérett egyed alatt van, és a trend csökkenő. Főbb veszélyek:
- élőhelyvesztés és töredezettség;
- közvetlen üldözés és mérgezés, különösen konfliktusok miatt, amikor háziállatokat zsákmányolnak;
- zsákmányállomány csökkenése a vadászat és élőhelyromlás miatt;
- út- és vasúti balesetek, valamint illegális vadászat;
- kultúra-specifikus babonák és a bőrének, testrészeinek gyűjtése.
Védelem és kezelési javaslatok
A faj védelme jogi eszközökkel és helyi intézkedésekkel történik több országban. Hatékony intézkedések:
- védett területek fenntartása és bővítése;
- konfliktuskezelés: jobb állatvédelmi kerítések, éjszakai karámok és gazdák támogatása a veszteségek csökkentésére;
- mérgezés elleni programok és oktatás, helyi közösségek bevonásával;
- monitorozás és élőhely-rekonstrukció, valamint kutatások a populációstátusz pontosabb felmérésére.
Kapcsolat az emberrel és kulturális jelentőség
A csíkos hiéna ambivalens helyet foglal el az emberi kultúrában: ökológiai szerepe fontos, mint a tetemek eltakarítója, ugyanakkor sok népi hiedelem és babona övezi, amelyek gyakran negatív megítéléshez vezetnek. A faj előfordul a héber Bibliában és számos helyi mitológiában, mesében, ahol különféle szimbolikus jelentéseket kapott—egyes kultúrákban rossz ómenhez, máshol ravaszsághoz vagy túlélési készséghez kapcsolják.
Összefoglalás
A csíkos hiéna (Hyaena hyaena) sokrétű, alkalmazkodó és fontos ökológiai szereplő, amely széles, de töredezett elterjedési területtel rendelkezik. Bár nem közvetlenül veszélyeztetett a globális skálán a legsúlyosabban, populációi száma csökkenő tendenciát mutat, ezért célzott védelemre, konfliktuskezelésre és élőhelyvédelemre van szükség annak érdekében, hogy stabilizálni lehessen a populációkat és megőrizni a faj ökológiai szerepét.
Kérdések és válaszok
K: Mi a csíkos hiéna tudományos neve?
V: A csíkos hiéna tudományos neve Hyaena hyaena.
K: Veszélyeztetett fajként szerepel a jegyzékben?
V: Igen, az IUCN a veszélyeztetettséghez közeli kategóriába sorolja, és a globális populációja 10 000 kifejlett egyed alatt lehet.
K: Vadászik a saját zsákmányára?
V: Igen, a nagy egyedek vadászhatnak saját zsákmányukra, de főként dögevők.
K: Gyakoriak az ember elleni támadások?
V: Nem, az emberre irányuló támadások ritkák, de előfordulnak.
K: Magányos állat vagy csoportosan él?
V: Monogám állat, és a hímek és a nőstények is segítik egymást a kölykök felnevelésében.
K: A csíkos hiéna nappal vagy éjszaka aktív?
V: A csíkos hiéna éjszakai állat, csak teljes sötétségben jön elő, és napfelkelte előtt visszatér a búvóhelyére.
Keres