Micropterus punctulatus
A pettyes sügér (Micropterus punctulatus), más néven Kentucky Bass, a naphalfélék családjába tartozó édesvízi vadhal. Az észak-amerikai Mississippi folyó alsó és középső medencéjében őshonos fekete sügérfaj. Az Egyesült Államok más államaiba is betelepítették, egészen Kaliforniáig nyugatra. Más országokba is betelepítették. A foltos sügért gyakran összetévesztik a nagyszájú sügérrel, mivel színe megegyezik vele. Különbözik azonban attól, hogy szája kisebb, mint a nagyszájúé. Méretét tekintve kisebb, mint a nagyszájú vagy a kisszájú sügér. 1956-ban Kentucky hivatalos vadászhala lett. Ettől kezdve a köznyelvben Kentucky sügérnek nevezik.
Egy nagy foltos sügér, amelyet Louie Bartenfield hivatásos túravezető fogott a Carter's Lake-ben, Georgia államban.
Alfajok
Jelenleg a foltos sügérnek három elismert alfaja van.
- Az alabamai foltos sügér (Micropterus p. henshalli). Főként Alabamában, Mississippiben és Georgiában fordul elő.
- Az északi foltos sügér (Micropterus punctulatus punctulatus). Ez a leggyakoribb típus.
- A wichitai foltos sügér (Micropterus p. wichitae). Az oklahomai Wichita-hegységben található.
Ezen kívül vannak jelentések hibrid foltos sügérek természetes előfordulásáról is. Ez a nagyszájú és a foltos sügér között van - az utódokat nehéz bármelyik fajként azonosítani.
Fizikai leírás
A foltos sügér olyan hal, amelynek karcsú testét fekete foltok jelzik az oldalán. Ahogy a hal érik, ezek szabálytalan sávokká válnak. Színük a világoszöldtől a világosbarnáig terjed. A nagyszájú sügérrel ellentétben a foltos sügér nyelvén fogakkal ellátott folt található. Kopoltyúfedőjükön szintén egy nagy sötét folt található. Az alabamai foltos sügér megkülönböztethető a farkán lévő sötét foltról, amely a kopoltyúfedőkön található egy-egy folton kívül a farkán is található. Az északi foltos sügérnek is van egy farkfoltja, de a kopoltyúfoltja nem olyan határozott. Átlagos mérete négy-öt font. Az IFGA világrekordja 10 font 4 uncia.
Habitat
A nagyszájú sügérrel ellentétben a pettyes sügér úgy tűnik, hogy szereti az áramlást (mozgó vizet). Elviselik a melegebb vizet, mint a nagyszájú sügérek, és jól érzik magukat a patakokban és folyókban. A kavicsos és sziklás aljú déli víztározókban is jól érzik magukat. Ismertebb rokonaihoz hasonlóan a foltos sügér is húsevő. A zsákmányt a vízfenéktől a víz felszínéig fogyasztja. Ha rendelkezésre áll, elsősorban rákokkal táplálkozik. Szintén zsákmányul ejti az apróhalakat, harcsákat és rovarokat.
Az íváskor a hím egytől négyig terjedő fészket készít, és ezeket védi, amíg a nőstények le nem rakják tojásaikat. A nőstények kevesebb ikrát raknak, mint a nagyszájú vagy a kisszájú sügérek. De miután az ikrák lerakódtak a fészekbe, a nőstény még egy napig ott marad, hogy segítsen őrizni a fészket, mielőtt távozik. A hím ezután őrzi a fészket (fészkeket) a kékcsőrűek és más rablóhalak ellen. A kikelés után is őrzik az ivadékokat. A többi fekete sügérrel ellentétben a foltos sügérek hajlamosak csoportosulni és iskolákat alkotni. Néha megfigyelhető, hogy nyílt vízben seregélyeket üldöznek.
Horgászat
Sok pettyes sügért véletlenül fogtak ki a nagyszájú vagy kisszájú sügért kereső halászok. A patakokban és folyókban ugyanúgy megtalálhatóak, mint a kisszájú sügérek, bár nem tűrik az olyan hideg vizet, mint a kisszájúak. A meleg vízben sem tudják elviselni az alacsony oxigéntelítettséget, mint a nagyszájúak. Egyébként ugyanazokban a vizekben élnek. A foltos sügér erős harcos, ha egyszer horogra akad, hasonlóan a smallmouth-hoz. Unokatestvéreik egyikével ellentétben nem hajlamosak kiugrani a vízből. Ugyanazok a csalik, amelyek más fekete sügéreket vonzanak, a foltos sügéreket is vonzzák. De a rákok iránti erős vonzalmuk miatt minden olyan csali, amely rákra hasonlít, nagyon hatásos. Nyár közepén a víztározókban horgászva a pettyes sügérek akár 100 láb mélyen is lehetnek. A horgászoknak elég mélyre kell juttatniuk a csalikat ahhoz, hogy vonzzák a pettyes sügéreket.
