Iszapkő
Az iszapkő iszapkő. Ahhoz, hogy egy kőzet iszapkő legyen, több mint ötven százalékban iszap méretű anyagnak kell lennie.
Az iszap a homoknál kisebb, 1/16 milliméter (~0,06 mm) és az agyagnál nagyobb, 1/256 milliméter (~0,004 mm) részecske. Az iszap a fizikai időjárás, például a fagyás és az olvadás terméke. A fizikai időjárás nem jár kémiai változásokkal a kőzetben, csak annak fizikai szétesésével.
A Földön az egyik legnagyobb arányú iszap a Himalájában található, ahol évente akár öt-tíz méteres csapadék is hullhat. A kvarc és a földpát járulnak hozzá leginkább az iszaphoz. Az iszap általában nem összetartó, nem rugalmas, de könnyen cseppfolyósodik.
Van egy egyszerű terepi próba annak megítélésére, hogy egy kőzet iszapkő-e vagy sem, mégpedig az, hogy a fogunkhoz szorítjuk a kőzetet. Ha a kőzetet a fogunkhoz érve "szemcsésnek" érezzük, akkor iszapkő.
Téglalap alakú illesztések iszapkőben (fent) és fekete pala (lent) az Utica pala (Ordovícium) területén Fort Plain közelében, New York államban.
