Shuklaphanta Nemzeti Park
A Shuklaphanta Nemzeti Park egy védett terület Nepál távol-nyugati régiójának Terai vidékén. Területe 305 km2 (118 négyzetmérföld). A területet nyílt füves területek, erdők, folyómedrek és trópusi vizes élőhelyek borítják. A terület 174 és 1386 m (571 és 4547 láb) közötti magasságban fekszik. A területet 1976-ban hozták létre Royal Shuklaphanta Wildlife Reserve néven. A rezervátum egy kis része a kelet-nyugati autópálya északi oldalán található. Azért van ott, hogy utat teremtsen a vadon élő állatok szezonális vándorlásához a Sivalik-hegységbe. A Syali folyó képezi e nemzeti park keleti határát. A nemzeti park déli és nyugati határa az Indiával közös nemzetközi határ.
Az indiai tigrisrezervátum Kishanpur Wildlife Sanctuary ennek a rezervátumnak a déli részén található. Ez egy 439 km-es2(169 négyzetmérföldes) védett terület. A Sukla Phanta-Kishanpur tigrisvédelmi egységet (TCU) képviseli. A terület 1,897 km 2(0,732 sq mi) hosszúságú, alluviális füves területek és szubtrópusi nedves lombhullató erdők tömbjét foglalja magában.
A védett terület a Terai-Duar szavanna és füves területek ökorégió része. Ez az árterületi gyepek egyik legjobban megőrzött példája. A Terai íves tájegység részét képezi.
Történelem
A terület a nepáli uralkodó osztály vadászterülete volt. A területet 1969-ben királyi vadászrezervátummá nyilvánították. 1973-ban a területet Királyi Sukla Phanta Vadrezervátummá változtatták. Eleinte 155 km-es 2(60 négyzetmérföldes) terület volt. A területet az 1980-as évek végén a jelenlegi méretére növelték. 2004 májusában egy 243,5 km-es 2(94,0 km²) pufferzónával egészítették ki. A védett terület státuszát 2017-ben nemzeti parkká változtatták.
A Suklaphanta név a védett területen található egyik legelőről származik. A Sukla Phanta nevű fő füves terület a legnagyobb összefüggő füves terület Nepálban. Körülbelül 16 km2(6,2 négyzetkilométer) területet foglal el.
A Shuklaphanta Nemzeti Park dzsungele egykor egy ősi királyság területe volt. Ennek a királyságnak a romjai néhány helyen még ma is láthatók. A parkban található Rani Tal tó közelében még mindig áll egy téglából épített gyűrű. A gyűrű kerülete 1500 m (59 000 in). A helyiek úgy tartják, hogy ez Singpal Tharu király erődjének maradványa.
Sukla Phanta vadrezervátum és pufferzóna térképe, Nepa
Éghajlat
A régió éghajlata szubtrópusi monszun jellegű. Az átlagos éves csapadékmennyiség ezen a területen 1579 mm. A csapadék június és szeptember között hullik, és augusztusban a legmagasabb. A téli hónapok, december és január meglehetősen hidegek. A nappali hőmérséklet ebben az évszakban 7-12 °C (45-54 °F). Néha fagy is előfordulhat. Februártól kezdve a hőmérséklet márciusban 25 °C-ig emelkedik. Április végére a hőmérséklet eléri a 42 °C-ot. Amikor májusban az első monszun előtti esőzések elérik a területet, a páratartalom megnő.
Növények
A parkban mintegy 700 növényfaj található. Ezek között 553 érnövény, 18 pteridofita, 410 kétlaki és 125 egylaki növény található. A rezervátum növényzetének csaknem felét füves területek borítják. A fő fűfajok az Imperata cylindrica és a Heteropogon contortus. khagra nád (Phragmites karka) és a Saccharum spontaneum. A hét kis tó körüli mocsarakban nőnek. A fő erdőtípus a sóska. A khair és sissoo a folyók mentén nő. A fákkal borított gyepterületek nagy veszélyt jelentenek a fő növények hosszú távú fennmaradására. A fák eltakarják az alattuk növő fűféléket, főleg azokat, amelyeknek több napfényre van szükségük. A fák magjai az egész füves területre szétszóródnak. Leginkább a meglévő fák közelében csíráznak ki. Emellett a fák segítik az árnyékkedvelő fűfélék növekedését, és megakadályozzák a napkedvelő fajok növekedését. Ez a szukcessziós folyamat általában idővel a gyepeket erdőkké alakítja át.
Az Imperata cylindrica az egyik fő fűfaj, amely a park fáin található.
Állatok
A tavak körül nagy területet borítanak a nyílt gyepek és vizes élőhelyek. Ez a terület különböző állatfajoknak ad otthont. A folyókban, tavakban és tavakban 28 halfajt és 12 hüllő- és kétéltűfajt jegyeztek fel. rögzítettek. Ezek közé tartozik a mahseer és a rohu, a mugger krokodil, az indiai sziklapiton, a monitorgyík, az indiai kobra, a közönséges krait és a keleti patkánykígyó.
Emlősök
A jelenlegi ellenőrző listák 46 emlősfajt tartalmaznak. Ezek közül 18 a CITES által védett, mint például a bengáli tigris, az indiai leopárd, a lajhár, a mocsári szarvas, az elefánt és a nyúl. A nagy egyszarvú orrszarvúakat a Chitwan Nemzeti Parkból telepítették át.
A park füves területein élő mocsári szarvasok gyülekezete a legnagyobb a világon. A nyúlpopuláció nemzetközi jelentőségű lehet. 2013-ban 2170 mocsári szarvas élt a rezervátumban. 2016 tavaszán a védett területen először fotóztak rozsdafoltosmacskát kameracsapdával.
Madarak
Összesen 423 madárfajt jegyeztek fel. A parkban él a legtöbb bengáli florikán Nepálban. Itt található a mocsári francolin, a Jerdon's bushchat, a rufous-rumped grassbird, a chestnut-capped babbler és a Jerdon's babbler nyugati határa. A sárgaszemű dongó számára ez az északnyugati határ, és ez a keleti határ a finn szövőszövő számára. Ez a legfontosabb rendszeres telelőhelye a Hodgson-féle bokorcsapónak is. Az erdei madarak közé tartozik a foltos uhu, a szürke uhu, a fakóhasú sas és a keleti szarvasbogár. Az erdők fontosak a nagy fakopáncs és a fehérfülű fakopáncs számára is. A fehérbegyű keselyű, a karcsúcsőrű keselyű, a kis adjutáns, a szürkefejű halászsas, a dolmányos sas és a rozsdafarkú füvismadár költő lakosok. Nyári látogatók a szaruszirti daru, a festett gólya és a sörtés füvismadár. Téli látogatók, de nem gyakoriak, a télen a nagy csörgőfarkú drongó, a fehér sapkás vízicsőrű, a rozsdafarkú légykapó és a rozsdás girbegurba légykapó.
A 2005 januárjában végzett felmérés során összesen 19 Hodgson-bokorcsőrűt jegyeztek fel. Egy évvel később, 2006-ban már csak 8 hím egyedet észleltek.
Monitor gyík
Mocsári szarvas
Sárgaszemű dongó
Egy szürkefejű sas
Kérdések és válaszok
K: Hol található a Shuklaphanta Nemzeti Park?
V: A Shuklaphanta Nemzeti Park Nepál távol-nyugati régiójának Terai vidékén található.
K: Milyen típusú terepet fed le ez a nemzeti park?
V: A területet nyílt füves területek, erdők, folyómedrek és trópusi vizes élőhelyek borítják.
K: Milyen magassági tartományban fekszik ez a nemzeti park?
V: A nemzeti park tengerszint feletti magassága 174 és 1386 m (571 és 4547 láb) között mozog.
K: Mikor hozták létre királyi vadrezervátumként?
V: 1976-ban hozták létre Királyi Shuklaphanta Vadrezervátum néven.
K: Mi alkotja a nemzeti park keleti határát?
V: A Syali folyó alkotja a nemzeti park keleti határát.
K: Mekkora a Kishanpur vadvédelmi terület?
V: A Kishanpur Wildlife Sanctuary területe 439 km2 (169 sq mi).
K: Milyen ökorégióhoz tartozik?
V: A Terai-Duar szavanna és füves területek ökorégiójához tartozik.
