Előcsíráztatás
A csírázás akkor következik be, amikor a spóra vagy a mag növekedni kezd. Ez egy, a botanikában használt kifejezés. Amikor egy spóra vagy mag kicsírázik, hajtást vagy csíranövényt, vagy (gombák esetében) hifát hoz létre. A spórák biológiája különbözik a magokétól.
A spóra csírázik, ha és amikor a körülmények megfelelőek. Nagyon korlátozott élettartammal rendelkezik. A spóratermelők, azaz az alacsonyabb rendű növények, mint a mohák, páfrányok és gombák módszere az, hogy hatalmas mennyiségű spórát termelnek, amelyeknek csak kis százaléka csírázik ki.
A magok egy embriót, egy táplálékraktárt (endospermium) és egy védőréteget tartalmaznak. A magvú növények közé tartoznak a gymnospermák (például a tűlevelűek) és az angiospermák (például a virágos növények). A magvak sokkal tovább, néha több száz évig is fennmaradhatnak, mint a spórák. A magtermő növények stratégiája az, hogy energiát és anyagot fektetnek a magok anyagába, és a szélnél kifinomultabb terjesztési módszereket fejlesztettek ki. p98
A magok nem csíráznak ki, amíg nem teljesülnek az igényeik, és ezek az igények fajonként eltérőek.
1. A nyugalmi időszaknak véget kell érnie. A nyugalmi időszakot a magon belüli változások szabályozzák. Minden fajnak megvan a maga nyugalmi periódusa, és nem csírázik, amíg ez az időszak le nem jár.
2. A téli álmuknak vége lehet. A hibernáció akkor ér véget, amikor a környezetben bekövetkező események csírázást váltanak ki. Néha ez csak a hőmérséklet és a víz, néha a tűz, néha a magnak hosszú hideg időszakon kell átesnie.
A gyümölcsökre ugyanazok a követelmények vonatkoznak, mint a vetőmagokra. A gyümölcs nem más, mint egy mag, egy vagy több, a virág részeiből származó plusz réteggel.
Napraforgó palánta, három nappal a csírázás után
Kérdések és válaszok
K: Mi az a csírázás?
V: A csírázás az a folyamat, amelynek során egy spóra vagy mag növekedni kezd, és hajtást, csíranövényt, illetve magcsemetét hoz létre.
K: Miben különböznek a spórák a magoktól?
V: A spórák élettartama nagyon korlátozott, és megfelelő körülmények között csak kis százalékuk csírázik ki. A magvak embriót, táplálékraktárt (endospermium) és védőburokot tartalmaznak. Ezek sokkal tovább, néha több száz évig is életben maradhatnak, mint a spórák.
K: Minek kell történnie ahhoz, hogy a magvak kicsírázzanak?
V: A nyugalmi időszaknak véget kell érnie, és a hibernációnak véget kell vetnie a környezet olyan eseményeinek, amelyek a csírázást kiváltják, mint például a hőmérséklet, a víz, a tűz vagy a hidegjárás.
K: A gyümölcsök a csírázás szempontjából hasonlítanak a magvakhoz?
V: Igen, a gyümölcsök ugyanolyanok, mint a magvak, egy vagy több, a virág részeiből származó extra réteggel, így a csírázáshoz ugyanazok a követelmények vonatkoznak rájuk.
