SARS-CoV-2

Origins

A vírus genetikai anyaga sok hasonlóságot mutatott a SARS-CoV (79,5%) és a denevérkoronavírusokéval (96%). Ez azt jelenti, hogy a vírus eredetileg denevérektől származhatott. A tudósok további kísérleteket végeztek, amelyek kimutatták, hogy a vírus valószínűleg a denevérekből került egy köztes gazdatestbe, vagyis egy másik állatba a denevérek és az ember között. A vírusok ebben a másik állatban idővel megváltoztak, míg végül képesek voltak megfertőzni az embert. A tudósok közel biztosak abban, hogy az eredeti állat denevér volt, de abban nem, hogy mi volt a köztes állat. Egyes tudósok úgy vélik, hogy ez egy pangolin lehetett, mert vannak olyan koronavírusok, amelyek a pangolinokban élnek, bár ezek nem pontosan ugyanazok, mint a SARS-CoV-2 vagy a denevérekben lévő vírusok. A pingvin veszélyeztetett faj, és Kínában és sok más országban illegális a vásárlásuk, eladásuk vagy egyik helyről a másikra való szállításuk. Pikkelyeik azonban számos hagyományos kínai gyógyszer összetevője, ezért gyakran árulják őket a feketepiacon.

Név

2020 február elején a vírusok taxonómiájával foglalkozó nemzetközi bizottság koronavírus-tanulmányozó csoportja a SARS-CoV-2 hivatalos nevet adta a hirtelen akut légzőszervi szindróma kettes számú koronavírusának. Ezt megelőzően a vírust "2019-nCoV"-nek hívták, ami a "2019-ben megjelent új (új) koronavírust" jelenti. A kutatócsoport azért választotta ezt a nevet, mert az új vírus annyira hasonlított egy másik vírusra, amelyet már szám nélkül SARS-CoV-nak hívtak.

A 3D animált SARS-CoV-2 vírus

Hogyan okoz a vírus betegséget

A tüdő táguló része, a tüdőalveolusok két fő sejttípusból állnak. Az egyik sejt, az I-es típus, a levegőből szívja fel a levegőt, azaz gázcserét végez. A másik, a II. típusú, felületaktív anyagokat termel, amelyek segítenek a tüdő folyadékban tartásában, tisztán tartásában, fertőzésmentességében stb. A COVID-19 utat talál a II. típusú, felületaktív anyagot termelő sejtbe, és megfojtja azt azáltal, hogy a COVID-19 vírus szaporodik benne. Minden egyes II. típusú sejt, amelyet a vírus elpusztít, szélsőséges reakciót vált ki a tüdőben. Folyadék, genny és elhalt sejtanyag árasztja el a tüdőt, ami a koronavírus okozta tüdőbetegséget eredményezi.

Tüdőkárosodás

A tudósok olyan emberek tüdejét vizsgálták meg, akik a COVID-19-ben haltak meg. Összehasonlították azokat az A influenzában elhunyt emberek tüdejével, valamint olyan emberek tüdejével, akik meghaltak, de nem volt semmilyen probléma a tüdejükkel. Azt látták, hogy a COVID-19-es betegek tüdejében a tüdőben lévő erek bőrét alkotó sejtek súlyosabban károsodtak, és több volt a véralvadás. A legfontosabb különbség, amit a tudósok láttak, az volt, hogy a tüdőben új erek kezdtek növekedni.

COVID-19

2020 februárjában az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy a SARS-CoV-2 által okozott betegségnek a COVID-19 nevet adta. A "Covi" a "coronavírus", a "D" a "betegség", a "19" pedig a 2019-es évszám. Azt mondták, nem szeretnék, ha a névben bármilyen személy, hely vagy állat szerepelne, például "Wuhan" vagy "pangolin", mert akkor az emberek esetleg az adott hely, személy vagy állat miatt hibáztatnák a betegséget. Azt is akarták, hogy a név könnyen kimondható legyen.

Tünetek

Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja szerint a COVID-19 különböző módon okoz rosszullétet, de általában a tüdőt érinti. Az emberek általában köhögnek és nehezen kapnak levegőt. Gyakran van lázuk, hidegrázásuk, fejfájásuk, izomfájdalmuk, illetve ízlelési vagy szaglási problémáik is.

Az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság 2020. áprilisi tanulmánya szerint a COVID-19 a beteg embereket hányásra vagy hasmenésre késztetheti, de ez ritka. Elmondták, hogy a COVID-19-es betegek körülbelül 7,7%-a hányt, körülbelül 7,8%-uknak hasmenése volt, és körülbelül 3,6%-uknak fájt a gyomra.

Shape

A SARS-CoV-2 vírus úgy néz ki, mint egy kerek gömb, amelyet tüskék vesznek körül. A vírusnak négy része van: a tüskék, a membrán, a burok és a vírus genetikai anyaga, azaz a ribonukleinsav (RNS). Mind a négy rész egy-egy különböző fehérjemolekula. A tüskéket, a membránt és a burkot együttesen a vírus vírusburkának vagy külső rétegének nevezik.

A spike fehérje az emberi sejt egy receptornak nevezett pontjához tapad. Ezt a receptort angiotenzin-konvertáló enzim 2-nek (ACE2) hívják. Az ACE2 a tüdő, a vese és a belek sejtjein található. Miután a tüskefehérje az ACE2 receptorhoz tapad, a vírus és a sejtmembránok összeolvadnak.

A SARS-CoV-2 egy pozitív szálú RNS-vírus, ami azt jelenti, hogy ribonukleinsav (RNS) segítségével tartja a szükséges fehérjék előállításához szükséges mintákat, ahelyett, hogy a DNS-t használná, ahogyan az emberek és más többsejtű élőlények teszik.

Összeesküvés-elméletek

2020 elején egyesek azt kezdték gondolni, hogy a SARS-CoV-2-t esetleg szándékosan készítették a Wuhan Virológiai Intézet laboratóriumában, és fegyverként engedték szabadon Wuhanban. Amikor Irán vezetője, Khamenei ajatollah kijelentette, hogy nem szeretné, ha az Egyesült Államok segítene országának a koronavírus ellen, egyik okaként azt az elképzelést nevezte meg, hogy az amerikaiak szándékosan készítették a vírust, hogy árthassanak az irániaknak: "Nem tudom, mennyire valós ez a vád, de ha létezik, ki épeszű ember bízna meg bennetek, hogy gyógyszert hozzatok nekik?" - mondta Khamenei.

A Pew Research egyik felmérése szerint a válaszadó amerikaiak 29%-a gondolta úgy, hogy a SARS-CoV-2-t szándékosan, 23%-a pedig véletlenül állíthatta elő laboratóriumban. Az Egyesült Királyságban végzett felmérés szerint sokan úgy gondolták, hogy a COVID-19-et az 5G vezeték nélküli hálózatok okozták.

2020. március 17-én a Columbia Egyetem és más helyek tudósai a Nature Medicine című szaklapban publikálták azt a tanulmányt, amely szerint a SARS-CoV-2-t szinte biztosan nem ember állította elő laboratóriumban. Ezt úgy tették, hogy különböző vírusok genomjait hasonlították össze egymással. A tudósok látták, hogy a SARS-CoV-2 nem egyezik meg egyetlen olyan vírusgerinccel sem, amely már létezik a virológusok számára.

Gyógyszerek

2020 áprilisában a Pittsburghi Egyetem tudósai közölték, hogy elkészítették a PittCoVacc nevű vakcinát, és egereken tesztelték.

Egy másik tudóscsoport, amelyet Dr. Josef Penninger, a Brit Columbia Egyetem tudósa vezetett, feltalált egy APN01 nevű gyógyszert, és azt mesterséges emberi szöveteken tesztelte, vagyis olyan emberi sejteken, amelyeket laboratóriumban állítottak össze, hogy úgy nézzenek ki és úgy viselkedjenek, mintha egy testben lennének. A tudósok megtudták, hogy az emberi oldható rekombináns angiotenzin konvertáló enzim 2 (ACE2) hozzáadása ezekhez a SARS-CoV-2 vírussal fertőzött szövetekhez megnehezítette a vírus szaporodását.

2020 áprilisának végén az Oxfordi Egyetem egy csapata bejelentette, hogy kifejlesztették a COVID-19 vakcinát. Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete rhesusmajmokon tesztelte, és működött. Az oxfordi tudósok elmondták, hogy mivel már dolgoztak egy másik koronavírus elleni vakcinán, előnyt szereztek a SARS-CoV-2 elleni vakcina kidolgozásában. A tudósok elmondták, hogy 2020 májusának végéig 6000 emberen próbálják tesztelni vakcinájukat, és hogy vakcinájuk 2020 szeptemberére lehet kész az emberek számára.

2020 májusának közepén a Moderna nevű vállalat azt mondta, hogy mRNS-vakcinájukat negyvenöt emberen tesztelték, és közülük nyolcnál termelődtek antitestek, de nem tették közzé a konkrét adatokat, és nem publikáltak cikket egy tudományos folyóiratban. Anna Durbin, a Johns Hopkins Egyetem munkatársa szerint túl korai lenne megmondani, hogy az emberek elég sokáig megőrzik-e az antitesteket ahhoz, hogy a vakcina működjön. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala engedélyt adott a Modernának arra, hogy a vakcinát több emberen újra tesztelje. A Moderna vezető orvosa szerint a vakcina 2021 januárjára készülhet el.

Hydroxychloroquine

Egyesek szerint a maláriában, lupuszban és ízületi gyulladásban szenvedőknek adott hidroxiklorokin a COVID-19 ellen is hatásos lehet, mások szerint viszont nem. Egy Kínából származó tanulmány kimutatta, hogy a hidroxiklorokint szedő COVID-19-es betegek gyorsabban javultak, de a tanulmányt nem értékelték. Más franciaországi és kínai vizsgálatok azt mutatták, hogy a hidroxiklorokvin segített, de a vizsgálatok nem tartalmaztak kontrollcsoportokat, ami azt jelenti, hogy az orvosok nem hasonlították össze a hidroxiklorokvint szedő és a hidroxiklorokvint nem szedő betegeket, így nem tudták biztosan megállapítani, hogy a hidroxiklorokvin segített-e, vagy valami más. Márciusban az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala engedélyt adott az orvosoknak arra, hogy hidroxiklorokint adjanak a COVID-19 betegeknek.

Donald Trump amerikai elnök felvetette, hogy a malária elleni hidroxiklorokin segíthet a COVID-19 gyógyításában, de Dr. Anthony Fauci, a Fehér Ház hivatalos koronavírusellenes csoportjának tagja szerint senki sem tudhatja, hogy a hidroxiklorokin működik-e a SARS-CoV-2 ellen. Április elején a New York Times arról számolt be, hogy Trump elnöknek "egy kis személyes pénzügyi érdekeltsége" van a Sanofiban, az egyik hidroxiklorokint gyártó cégben, ami azt jelenti, hogy ha a cég több hidroxiklorokint adna el, akkor ő is nagyobb vagyonra tenne szert.

Április elején Fauci azt mondta: "Az adatok a legjobb esetben is csak utaló jellegűek. Voltak olyan esetek, amelyek azt mutatják, hogy lehet hatás, és vannak olyanok, amelyek azt mutatják, hogy nincs hatás". Dr. Megan L. Ranney a Brown Egyetemről azt mondta, hogy a hidroxiklorokvin szívrohamot és más problémákat okozhat. Más orvosok attól tartanak, hogy ha az emberek hidroxiklorokint szednek a COVID-19-re, akkor nem marad elég a maláriában, lupuszban és ízületi gyulladásban szenvedők számára. Néhány kórház mégis adott hidroxiklorokint a COVID-19 nagyon beteg betegeinek, mert az orvosok szerint ez megéri a kockázatot.

A franciaországi és kínai tudósok további vizsgálatokat végeztek nagyobb csoportokban, hidroxiklorokint szedő betegeken. Megfigyelték azokat a betegeket, akik a gyógyszert és más kezelést együtt szedtek, és azokat a betegeket, akik csak a másik fenyegetést szedték. Mindkét vizsgálat azt mutatta, hogy a hidroxiklorokvin nem segített, és mellékhatásokat okozott. Mindkét tanulmányt 2020 májusában tették közzé.

Remdesivir

Egyes tudósok szerint a remdesivir nevű gyógyszer, amelyet az Ebola ellen találtak fel, a SARS-CoV-2 ellen is működhet. A remdesivir más vírusok ellen is működik, és már tesztelték embereken, így az orvosok már tudták, hogy nem fog ártani a betegeknek, még ha nem is lesz tőle jobban. Mivel a tudósok már tudták, hogy a remdesivir biztonságos, azonnal elkezdhették tesztelni embereken.

Az orvosok a remdesivir nevű gyógyszert adták 61 COVID-19-es betegnek könyörületes alapon, ami azt jelenti, hogy azért adták nekik a gyógyszert, mert nem állt rendelkezésre más kezelés. A tudósok 53 ilyen beteget vizsgáltak meg, és megállapították, hogy a betegek 68%-a jobban lett, 13%-uk meghalt, 25%-uknak pedig súlyos mellékhatásai voltak. Mivel azonban a vizsgálatban nem volt kontrollcsoport, vagyis ezeket a betegeket nem hasonlították össze más COVID-19-es betegekkel, akik nem szedtek remdesivirt, és mivel csak 53 ember vett részt a kísérletben, a tudósoknak további vizsgálatokat kell végezniük, mielőtt biztosak lehetnek abban, hogy a remdesivir működik.

A remdesivirt gyártó vállalat elnök-vezérigazgatója, David O'Day elmondta, hogy a remdesivir egyes betegeknél jobban működhet, mint másoknál, és felkérte a tudósokat, hogy sokféle vizsgálatot végezzenek.