Bastet az ókori Egyiptomban a védelem és a macskák istennője volt. Ő volt Ré harcos lánya és védelmezője, akit Ré küldött, hogy harcoljon főellensége, Apep ellen. Védőasszonyként a fáraó védelmezőjének tekintették, Szekhet, az oroszlánasszony után, következésképpen Ré főisten védelmezőjének.
Bast Bastet, Ubasti és Pasch néven is ismert. Az ókori Egyiptomban legalább a második dinasztia óta imádták. Kultuszának központja Per-Baszt (görögül Bubasztisz) volt, amelyet róla neveztek el. Eredetileg Alsó-Egyiptom védőistennőjének tekintették, és képmása gyakran egy vad oroszlánként jelent meg. A Baszt név jelentése '(női) felfaló', ami a korai, harcias arculatra utal.
A későbbi időkben Bast a védelem és az áldás istennője lett, és a nők, a gyermekek és a házimacskák védelmezője volt. Ő volt a napfelkelte, a zene, a tánc és a gyönyör, valamint a család, a termékenység és a születés istennője. Amikor Anubisz a balzsamozás istene lett, Bast mint a kenőcs istennője kapcsolódott hozzá (néha feleségének, néha anyjának tekintették), amíg Anubisz Nephthisz fia nem lett.
Ikonográfia és kettősség
Bast korai ábrázolásai inkább oroszlán-, később macskafejű nőként jelentek meg: teljes nő testtel és macska- vagy oroszlánfejjel, illetve teljes macskaalakban. Gyakran tartott sistrumot (ritualis csörgőt) és ankh jelképét, illetve néha napkorong és uraeus (kígyó) is kísérte. A harcias oroszlánasszony és a szelíd házimacska kettőssége jól szemlélteti azt az átalakulást, amely Bast kultuszában végbement: a pusztító erőtől a ház védőszellemén át a termékenység és anyaság jelképéig.
Kultusz és ünnepek
Bast kultuszának központja, Per-Baszt, jelentős zarándokhely volt. A Bubastis-fesztiválról (görög forrásokban) híres helyi ünnepségek szóltak, amelyek zenével, tánccal és hajós felvonulásokkal jártak együtt: a hívek a Níluson hajóztak a templomba, nagy mulatságot rendeztek, és áldozatokat vittek az istennőnek. Herodotosz beszámolója alapján ez a fesztivál rendkívül népszerű és hangos eseménynek számított.
A templomokban papok és papnők szolgáltak, és a kultusz gazdasági jelentőségre tett szert: adományokból táplálkozó papréteg, áldozatok, valamint a votív macskák mumifikálásának és forgalmazásának üzlete mind hozzájárult a kultusz fennmaradásához.
Macskák és mumifikáció
A Bast kultusz egyik legismertebb jelensége a macskák szent státusza volt. Az egyiptomiak nagyra becsülték a macskákat rágcsálók elleni szerepük miatt, és a társas viselkedésük is közel állt az anyasághoz kapcsolódó jelképhez. Sok helyen találtak macskamúmiákat és macska-kegyhelyeket; különösen a Bubastis környékén és más templomi temetőkben kerültek elő nagy mennyiségű mumifikált macska és macskatöredékek. Ezek az áldozati macskák a hívők kérésére vagy hálaadásképpen készültek.
Az ókori egyiptomi társadalomban a macskák védelme komoly társadalmi megbecsülést élvezett: a macskák megölését a források szerint súlyos következmények követték, és a gyászoló család gyakran balzsamozta el kedvencét.
Bast szerepe a mitológiában és a mindennapokban
Bast a mítoszokban gyakran jelenik meg mint védőharcos és mint oltalmazó anyafigura. A helyi hagyományokban különféle istenségi kapcsolatokkal bírt: Ré leánya, néha Anubisz kapcsolódik hozzá, más kontextusokban viszont Ptahhoz, Szekhethez vagy más istenekhez társították. A rugalmas mitológiai szereplés miatt különböző korszakok és városok eltérő kettős arculatát tisztelték.
A hétköznapi életben Bast ábrázolása amuletteken, házi oltárokon és temetkezési tárgyakon gyakori volt. Sok nő viselt olyan amulettet, amely az istennőt cicákkal ábrázolta; ezek száma néha annak a reménynek a kifejezője volt, hogy hány gyermeket kívánt a viselő. Emellett a zene, a tánc és a mulatozás a Bast-kultusz fontos, ünnepi kifejezései közé tartoztak.
Örökség és régészeti emlékek
Az ókori Bast kultuszának maradványai ma is megtalálhatók a régészeti leletekben: templomromok, szobrok, amulettek és a macskamúmiák nagy mennyisége mind a kultusz népszerűségét igazolja. A Bastról alkotott kép – harcos oroszlánasszonyból szeretett házi istenséggé váló macskaformáig – jól mutatja az egyiptomi vallás dinamikus alkalmazkodását a társadalmi és politikai változásokhoz.
- Jelek és attribútumok: macska- vagy oroszlánfej, sistrum, ankh, napkorong, uraeus.
- Kultuszközpont: Per-Baszt (Bubastisz).
- Szerepek: védelem, termékenység, anyaság, zene és tánc, házimacskák oltalmazója.
- Régészeti nyomok: macskamúmiák, szobrok, amulettek és templomromok.
Bastet alakja ma is ismert és népszerű a kultúrtörténetben: a macska iránti szeretet, valamint a védelmező és anyai tulajdonságok kombinációja tovább él az emberiség képzeletében és művészetében.