Bastet — az ókori Egyiptom macskáinak istennője és védelmezője
Bastet — az ókori Egyiptom macskáinak és családjának védelmező istennője; kultusz, mítoszok, ábrázolások és szerepe a termékenységben.
Bastet az ókori Egyiptomban a védelem és a macskák istennője volt. Ő volt Ré harcos lánya és védelmezője, akit Ré küldött, hogy harcoljon főellensége, Apep ellen. Védőasszonyként a fáraó védelmezőjének tekintették, Szekhet, az oroszlánasszony után, következésképpen Ré főisten védelmezőjének.
Bast Bastet, Ubasti és Pasch néven is ismert. Az ókori Egyiptomban legalább a második dinasztia óta imádták. Kultuszának központja Per-Baszt (görögül Bubasztisz) volt, amelyet róla neveztek el. Eredetileg Alsó-Egyiptom védőistennőjének tekintették, és képmása gyakran egy vad oroszlánként jelent meg. A Baszt név jelentése '(női) felfaló', ami a korai, harcias arculatra utal.
A későbbi időkben Bast a védelem és az áldás istennője lett, és a nők, a gyermekek és a házimacskák védelmezője volt. Ő volt a napfelkelte, a zene, a tánc és a gyönyör, valamint a család, a termékenység és a születés istennője. Amikor Anubisz a balzsamozás istene lett, Bast mint a kenőcs istennője kapcsolódott hozzá (néha feleségének, néha anyjának tekintették), amíg Anubisz Nephthisz fia nem lett.
Ikonográfia és kettősség
Bast korai ábrázolásai inkább oroszlán-, később macskafejű nőként jelentek meg: teljes nő testtel és macska- vagy oroszlánfejjel, illetve teljes macskaalakban. Gyakran tartott sistrumot (ritualis csörgőt) és ankh jelképét, illetve néha napkorong és uraeus (kígyó) is kísérte. A harcias oroszlánasszony és a szelíd házimacska kettőssége jól szemlélteti azt az átalakulást, amely Bast kultuszában végbement: a pusztító erőtől a ház védőszellemén át a termékenység és anyaság jelképéig.
Kultusz és ünnepek
Bast kultuszának központja, Per-Baszt, jelentős zarándokhely volt. A Bubastis-fesztiválról (görög forrásokban) híres helyi ünnepségek szóltak, amelyek zenével, tánccal és hajós felvonulásokkal jártak együtt: a hívek a Níluson hajóztak a templomba, nagy mulatságot rendeztek, és áldozatokat vittek az istennőnek. Herodotosz beszámolója alapján ez a fesztivál rendkívül népszerű és hangos eseménynek számított.
A templomokban papok és papnők szolgáltak, és a kultusz gazdasági jelentőségre tett szert: adományokból táplálkozó papréteg, áldozatok, valamint a votív macskák mumifikálásának és forgalmazásának üzlete mind hozzájárult a kultusz fennmaradásához.
Macskák és mumifikáció
A Bast kultusz egyik legismertebb jelensége a macskák szent státusza volt. Az egyiptomiak nagyra becsülték a macskákat rágcsálók elleni szerepük miatt, és a társas viselkedésük is közel állt az anyasághoz kapcsolódó jelképhez. Sok helyen találtak macskamúmiákat és macska-kegyhelyeket; különösen a Bubastis környékén és más templomi temetőkben kerültek elő nagy mennyiségű mumifikált macska és macskatöredékek. Ezek az áldozati macskák a hívők kérésére vagy hálaadásképpen készültek.
Az ókori egyiptomi társadalomban a macskák védelme komoly társadalmi megbecsülést élvezett: a macskák megölését a források szerint súlyos következmények követték, és a gyászoló család gyakran balzsamozta el kedvencét.
Bast szerepe a mitológiában és a mindennapokban
Bast a mítoszokban gyakran jelenik meg mint védőharcos és mint oltalmazó anyafigura. A helyi hagyományokban különféle istenségi kapcsolatokkal bírt: Ré leánya, néha Anubisz kapcsolódik hozzá, más kontextusokban viszont Ptahhoz, Szekhethez vagy más istenekhez társították. A rugalmas mitológiai szereplés miatt különböző korszakok és városok eltérő kettős arculatát tisztelték.
A hétköznapi életben Bast ábrázolása amuletteken, házi oltárokon és temetkezési tárgyakon gyakori volt. Sok nő viselt olyan amulettet, amely az istennőt cicákkal ábrázolta; ezek száma néha annak a reménynek a kifejezője volt, hogy hány gyermeket kívánt a viselő. Emellett a zene, a tánc és a mulatozás a Bast-kultusz fontos, ünnepi kifejezései közé tartoztak.
Örökség és régészeti emlékek
Az ókori Bast kultuszának maradványai ma is megtalálhatók a régészeti leletekben: templomromok, szobrok, amulettek és a macskamúmiák nagy mennyisége mind a kultusz népszerűségét igazolja. A Bastról alkotott kép – harcos oroszlánasszonyból szeretett házi istenséggé váló macskaformáig – jól mutatja az egyiptomi vallás dinamikus alkalmazkodását a társadalmi és politikai változásokhoz.
- Jelek és attribútumok: macska- vagy oroszlánfej, sistrum, ankh, napkorong, uraeus.
- Kultuszközpont: Per-Baszt (Bubastisz).
- Szerepek: védelem, termékenység, anyaság, zene és tánc, házimacskák oltalmazója.
- Régészeti nyomok: macskamúmiák, szobrok, amulettek és templomromok.
Bastet alakja ma is ismert és népszerű a kultúrtörténetben: a macska iránti szeretet, valamint a védelmező és anyai tulajdonságok kombinációja tovább él az emberiség képzeletében és művészetében.
Boszorkányság imádat
Bastet (Bast) az ókori Egyiptomban a legjobban tisztelt macskaistenség volt. Bastet kultusza az Alsó-Egyiptom keleti deltájában fekvő Bubasztisz városa körül kezdődött (Kr. e. 3200 körül), és az Óbirodalomtól a Késő Korszakig fontos város volt. A korai egyiptomi időkben a várost Per-Bastnak hívták, ami fordításban "Baszt tartományát" jelenti. Később a város neve Bubasztisz volt, és ma Tell Basta néven ismert. Bastot az egyiptomi térség más régióiban is imádták. Bastot imádták Memphisben (az Óbirodalom idején), ahol Szekhmethez társították; Heliopoliszban (az Óbirodalom idején), ahol "Tem lányának" nevezték (Tefnuthoz kapcsolódott); egy "Bast-hegy" nevű városban, a thébai Mut körzetében (az Újbirodalom idején) és Nit városában a késő korszakban. Bastet ünneplését ünneplő fesztiválokat tartottak Bubasztisz, Memphisz (Luxor), Théba és Esna városában.
Bastet kidolgozott fesztiváljainak nevei közé tartoztak: "Bastet felvonulása", "Bastet megvédi a két országot", "Bastet Per-Bastból indul", "Bastet megjelenik Ré előtt" és "Hathor és Bastet ünnepe". Fő ünnepeit áprilisban és májusban ünnepelték Bubasztiszban. Fesztiváljait a zene, a tánc és a bor jellemezte, és a korabeli Egyiptom legnépszerűbb fesztiváljai közé tartoztak. Egyes fesztiválokra több mint 700 000 ember érkezett egész Egyiptomból, gyakran csónakokon, a Níluson hajózva.
Bubasztiszban az ünnep Bastetnek hozott áldozatokkal kezdődött. Bast temploma a város központjában állt, hogy mindenhonnan látható legyen, és emelt talajon állt. A templom külső falát állatok képei díszítették, a templom belsejében pedig egy udvar volt, amelyet a szentélyét körülvevő fák ligetével ültettek be. Egyiptom minden részéből érkeztek imádók, akik gyakran hagytak a templomában felajánlásokat, bronzszobrokat, amuletteket és mumifikálódott macskákat. Később több ezer ilyen macskát találtak a földalatti kriptákban, ahol egykor a templom állt.
Az ünnepi napokon az egyiptomiak sokáig zenéltek, táncoltak és vidámkodtak. Az imádók hangszereken játszva, dobolva, tamburint rázva, sistrát (szent csörgőt) cipelve, énekelve és táncolva járták templomát az utcákon. Az ünnep utolsó éjszakáján egyetlen fényt gyújtottak meg Bast templomában, és onnan a fény a hívők által hordozva szétterjedt a városban. Az egész éjszakán át tartó imákat zene és füstölő kísérte. Bast fontos szerepet játszott az imádatban, és az egyiptomiak fűszereket, vizet, bort, tejet, kenyeret és húst áldoztak neki. Arany, gyémánt, ezüst, illatszerek és más gazdagságok is adtak ajándékba. Az egyiptomiak táncoltak és énekeltek is neki, mert ő volt a tánc és az ének istennője.
Rokonok
Bastet apja Ré, a Nap és az egész teremtés istene volt. Hathor (Sekment), az ég és a nők tehénfejű istene szintén Ré leánya volt. Hathornak két fia volt, Nefertem (jelentése 'vízililiom' vagy 'a Nap' vagy 'aki szép'), a gyógyítás istene, és Maahes, a háború naporoszlánfejű istene. Basztetnek nem volt anyja, mert Ré, mint a Teremtő istenség, a "Nagy Ő-Sz" nevet viselte, és úgy tartották, hogy egyszerre lehet férfi és nő. Bastet férje Ptah volt, a Kézművesek, az Újjászületés és a Teremtés istene. Amikor Ízisszel társult, Bastet-et néha "Ízisz lelkének" nevezték.
Ezek a családi kapcsolatok azonban némileg félrevezetőek, mivel az egyiptomi istenek a hagyományos családi kontextuson túli kapcsolatokat is osztottak. Sekhmet, Bastet és tucatnyi más istennőt tekintettek "Rá szemének". Bastet és Sekhmet például párosítva voltak, de földrajzilag, és nem Bastet ellentétes személyiségeként. Bastet imádatának fő helye Alsó-Egyiptomban volt, míg Szekhmetet elsősorban Felső-Egyiptomban imádták. Az egyiptomiak hagyományosan Bastetet "Észak asszonyaként", Sekhmetet pedig "Dél asszonyaként" társították. Néha Bastet-et "Kelet úrnőjének" (a keleti delta védelmezőjének) is nevezték, míg Sekhmet-et "Nyugat úrnőjének" (a nyugati delta védelmezőjének).
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Bastet?
V: Bastet az ókori egyiptomiak védelmező és macskaistennője volt. Ő volt Ré harcos lánya és védelmezője, aki őt küldte, hogy harcoljon főellensége, Apep ellen. Védőasszonyként a fáraó védelmezőjének tekintették, Szekhet, az oroszlánasszony után, és következésképpen Ré főisten védelmezőjének.
K: Milyen más neveken ismert még Bastet?
V: Bastet Bast, Ubasti és Pasch néven is ismert.
K: Mikor kezdték az emberek Bastet imádatát?
V: Az emberek legalább a második dinasztia óta kezdték imádni Bastetet az ókori Egyiptomban.
K: Hol volt a kultuszának központja?
V: Kultuszának központja Per-Bastban (görögül Bubasztisz) volt, amelyet róla neveztek el.
K: Hogyan tekintettek rá eredetileg az emberek?
V: Eredetileg Alsó-Egyiptom védőistennőjének tekintették, és képmása egy vad oroszlán volt.
K: Mit jelent a "Bast" szó?
V: A "Bast" név azt jelenti: "(női) felfaló".
K: Milyen szerepeket vállalt később?
V: Később az idők folyamán a védelem és az áldás istennőjeként vált ismertté, és a nők, a gyermekek és a házimacskák védelmezője lett. A napfelkeltével, a zenével, a tánc örömével, a családi termékenységgel és a születéssel is kapcsolatba hozták.
Keres