Barbária (Barbár partvidék): Észak-Afrika történelmi régiója (Maghreb)
Fedezze fel Barbária (Maghreb) gazdag történelmét: Berber kultúra, partvidékek és gyarmatosítás nyomai Észak-Afrikában — Marokkótól Líbiáig.
Körülbelül a 16. századtól a 19. századig a barbárság egy észak-afrikai régió neve volt, Egyiptomtól az Atlanti-óceánig, illetve a Földközi-tengertől a Szaharáig. Az államokat barbár államoknak vagy berber államoknak nevezték az ott élő berberek népe után. A tengerparti területeket általában barbár partvidéknek nevezték.
Elnevezés és etimológia
A „Barbária” (angolul Barbary vagy Barbaria) elnevezés valószínűleg a „berber” népnévhez kapcsolódik: a tengerentúli európai nyelvek és a korabeli források a terület lakóit és nyelveiket gyakran ezzel a szóval jelölték. Emellett a görög–latin „barbaros/barbaria” („idegen”, „nem görög”) kifejezések nyelvekre és népekre vonatkozó használata is hozzájárult a megnevezés elterjedéséhez. Ma a régiót általánosan Maghrebnek nevezik.
Földrajz és politikai egységek
A barbár partvidék a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán észak-afrikai partvidékét jelölte. A gyarmatosítás korában a térséget fokozatosan új államhatárokra osztották: Marokkó, Algéria, Tunézia és Líbia képezték a modern államok magját. A korábbi korszakokban a parti városok és területek gyakran önálló, városi hatalmakként vagy helyi uralkodók fennhatósága alatt álltak; a 16–18. században több város (például Algiers, Tunis, Tripoli) az Oszmán Birodalomhoz tartozó regencia formájában működött, míg Marokkó többnyire független maradt.
Történelem röviden
- Korai korszakok: a térség már az ókorban jelentős kulturális és kereskedelmi színhely volt (feniciek, rómaiak, bizánciak jelenléte).
- Középkor és kora újkor: az iszlám hódítások után berber és arab dinasztiák alakultak; a 16. századtól a részleges oszmán befolyás és a spanyol/portugál tengerhatalmak vetélkedése jellemezte a partokat.
- Barbary-parti kalózkodás: a partvidék a 16–19. században híres-hírhedt lett a Barbary-corsairek (kalózok, kalózkodó hajózók) miatt, akik rabolták a kereskedelmi hajókat és part menti településeket; sok európai és észak-amerikai foglyot hajtottak el rabszolgának.
- 19. század: európai nagyhatalmak fokozatosan beavatkoztak, és a 19–20. században a francia, spanyol és olasz gyarmatosítás megváltoztatta a térség politikai térképét (például Algéria francia megszállása 1830-tól, Olasz-Líbia 1911 után).
Barbary-corsairek és nemzetközi konfliktusok
A barbár partvidék szerepét jelentősen meghatározta a kalózkodás és a rabszolga-kereskedelem: a partvidék városaiból induló hajók elfogtak kereskedelmi hajókat a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceánon, vagy parti támadásokat hajtottak végre. Ennek következményei közé tartozott, hogy európai államok és később az Egyesült Államok katonai akciókat indítottak a kalózkodás felszámolására (például az amerikai–barbár háborúk, az 1816-os angol–holland blokkád és az Algiers elleni akciók).
Gazdaság, társadalom és kultúra
A régió gazdasága a part menti kereskedelemtől, halászattól, kikötői szolgáltatásoktól, valamint a belső oázisok és a Szahara felől érkező karavánkereskedelemtől függött. A társadalom etnikailag és nyelvileg változatos volt: arab, berber (amazigh) és más csoportok éltek itt, eltérő nyelvekkel, vallási és törzsi hagyományokkal. A berber népcsoportok ma is jelentős kulturális és nyelvi örökséget adnak a Maghrebnek.
Gyarmatosítás és a modern államok kialakulása
A 19. század második felétől a 20. század elejéig a nagyhatalmak felosztották és megszállták Észak-Afrika partszakaszait. Ennek eredményeként alakultak meg a mai nemzetállamok: Marokkó, Algéria, Tunézia és Líbia. A gyarmati időszak mély hatással volt a politikai, gazdasági és társadalmi struktúrákra, és a függetlenségi mozgalmak a 20. század közepén hozták létre a modern államokat.
Mai használat
Ma a „Barbária” kifejezés történelmi értelemben fordul elő, míg a mindennapi és politikai nyelvben a régiót általában Maghrebnek hívják. A Maghreb kifejezés magába foglalja a közös kulturális, nyelvi és történelmi vonásokat, ugyanakkor az egyes államok önálló politikai egységek.
Összefoglalás
A „Barbária” tehát egy történelmi földrajzi elnevezés Észak-Afrika partvidékére, amely a 16–19. században különösen gyakran szerepelt a forrásokban. A kifejezés mögött a berber népcsoport és a partvidéket jellemző jelenségek (például a kalózkodás) álltak; a terület ma a Maghreb része, amely négy fő modern államot foglal magába.
1590-es térkép, amely a barbár partokat mutatja.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a barbár oroszlán?
V: A Barbárság Észak-Afrikában Egyiptomtól az Atlanti-óceánig, illetve a Földközi-tengertől a Szaharáig terjedő terület volt.
K: Hogy hívták a Barbárságban lévő államokat?
V: Az államokat barbár államoknak vagy berber államoknak nevezték.
K: Kik voltak a berberek?
V: A berberek voltak azok a népek, akik Barbáriában éltek.
K: Hogy hívták a tengerparti régiót Barbáriában?
V: A tengerparti területeket általában Barbár-partnak hívták.
K: Mi történt Barbáriával a gyarmatosítás korában?
V: Neveket vezettek be vagy használtak újra, hogy ezt a területet egyes államokra, például Marokkóra, Algériára, Tunéziára és Líbiára osszák fel.
K: Hogyan nevezik ezt a régiót ma általában?
V: Ma ezt a régiót általában Maghrebnek hívják.
K: Milyen területet foglal magában Barbária?
V: A Barbárság területe Egyiptomtól az Atlanti-óceánig, illetve a Földközi-tengertől a Szaharáig terjed.
Keres