Pörölykalapácsfej

Leírás

Mint minden más pörölycápának, a fésűs pörölycápának is van egy "kalapács" a fején, amelyet "cephalofoil"-nak neveznek. A cápa szemei és orrlyukai a fejfedő végén helyezkednek el. A fésűs pörölycápák általában 1,5-2,7 méter hosszúra nőnek, de a leghosszabb talált példány 4,3 méter hosszú volt. A valaha talált legnehezebb példány 150 kilogrammot nyomott. Színe általában olajzöld, bronzszínű, világosbarna, szürkésbarna vagy akár ezüstszürke, hasa fehér. Az uszonyok széle általában sötétebb a fiataloknál, de ahogy öregszenek, egyre világosabbá válnak.

Taxonómia

A fésűs pörölyfejű pörölycápát először Zygaena lewini néven ismerték. A nevét 1834-ben Sphyrna lewini-re változtatták. Cestracion leeuwenii néven is ismerték 1865-ben, Zygaena erythraea néven 1871-ben, Cestracion oceanica néven 1913-ban és Sphyrna diplana néven 1941-ben. A Sphyrna szó görög eredetű, jelentése "kalapács". A cápa fejének alakjára utal.

Hol élnek

A fésűs pörölyfejű pörölyfejű egy tengerparti nyílt tengeri faj. A kontinentális és szigeti partvidékeken, valamint a közeli mélyebb vizekben található meg. A világ meleg, mérsékelt égövi és trópusi part menti vizeiben fordul elő az északi szélesség 46° és a déli szélesség 36° között. Több mint 500 méteres mélységben is megtalálható, de többnyire 25 méter felett.

Behaviour

Napközben általában a part közelében találhatók. Éjszaka a parttól távolabb vadásznak. A felnőtt egyedek általában egyedül, párban vagy kis csoportokban fordulnak elő, a fiatalok nagyobb, akár száz vagy még több tagú csoportokban. Bár a fésűs pörölycápákról azt mondják, hogy ártalmatlanok az emberre, mégis érkeztek jelentések e cápa támadásáról. Ezeket a támadásokat a nagy pörölycápa okozhatta.

Etetés

A pörölykalapácshalak olyan halakkal táplálkoznak, mint a szardínia, a makréla és a hering. Néha fejlábúakat, például polipokat és tintahalakat is fogyasztanak. Más kisebb cápafajokról is ismert, mint például a fekete csúcsú zátonycápáról (Carcharhinus melanopterus) és az atlanti éles orrú cápáról (Rhizoprionodon terraenovae).

Egy csoport fésűs kalapácsfejű cápa

Reprodukció

A pörölykalapácsfejűek életerősek. A nőstények 9-10 hónapig vemhesek, majd 15-30 kölyköt hoznak világra. A fiatalok más cápákhoz képest lassan nőnek. Az uszonyaik is sötétebbek, mint a felnőtteké.

Veszélyeztetett státusz

2008-ban a fésűs pörölyfejű cápát felvették a "globálisan veszélyeztetett" fajok listájára. Kutatások kimutatták, hogy az Atlanti-óceán egyes részein a populációk az elmúlt 30 évben 95%-kal csökkentek. Ennek oka a cápauszonyok túlhalászása. Az uszonyaikból cápauszonylevest készítenek. A kutatók a cápauszony-leválasztás betiltását követelik, ami azt jelenti, hogy a cápák uszonyát levágják, az állat többi részét pedig visszadobják a vízbe meghalni. A pörölycápák a leggyakrabban kifogott uszonyos cápák.