Királyi Bizottság
A Brit Nemzetközösségi Királyságok államaiban a Királyi Bizottság egy fontos kérdésben folytatott nagyszabású kormányzati vizsgálat. Az Egyesült Királyságban, Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Kenyában és Szaúd-Arábiában tartottak már ilyen vizsgálatot. Hong Kongban, Írországban és Dél-Afrikában ezeket Commission of Enquiry vagy Commission of Inquiry (vizsgálóbizottság) néven emlegetik.
A királyi biztosnak sok hatásköre van, több, mint egy bírónak, de ezek a Bizottság "feladatmeghatározására" korlátozódnak. A Bizottságot az államfő (az uralkodó, vagy annak képviselője főkormányzó vagy kormányzó formájában) hozza létre a kormány tanácsára. A gyakorlatban - más vizsgálati formáktól eltérően - a kormány nem tudja leállítani a Bizottságot, ha az egyszer már elindult. Emiatt a kormányok általában nagyon körültekintően alakítják ki a megbízatást, és általában tartalmaznak egy határidőt, ameddig a bizottságnak be kell fejeznie.
A királyi bizottságokat nagyon fontos és általában ellentmondásos ügyek vizsgálatára hívják össze. Ezek vonatkozhatnak például a kormányzati struktúrára, a kisebbségekkel való bánásmódra, a közvéleményt aggasztó eseményekre vagy gazdasági kérdésekre.
Sok királyi bizottság több évig tart, és gyakran egy másik kormánynak kell reagálnia a megállapításokra. Ausztráliában - és különösen Új-Dél-Walesben - a királyi bizottságok a rendőrségi és kormányzati korrupciót, valamint a szervezett bűnözést vizsgálták. A királyi biztosok hatáskörét arra használták, hogy a befolyásos, de korrupt köztisztviselőket az igazság kimondására kényszerítsék.
A királyi bizottságokat általában egy vagy több neves személyiség vezeti. Jogi hatáskörük miatt a biztosok gyakran nyugdíjas bírák.
A királyi bizottságok általában kutatnak, konzultálnak a kormányon belüli és kívüli szakértőkkel, valamint a nyilvánossággal is. Eskü alatt tanúkat idézhetnek, kártérítést ajánlhatnak fel, dokumentumokat és egyéb bizonyítékokat foglalhatnak le (néha olyanokat is, amelyek általában védettek, például minősített információkat), zárt ülésen tarthatnak meghallgatásokat, és minden kormánytisztviselőt rákényszeríthetnek, hogy segítse a Bizottságot.
A királyi bizottságok eredményeit gyakran hatalmas, politikai ajánlásokat tartalmazó jelentésekben teszik közzé. Ezek gyakran hosszú és bonyolult nevet viselnek, például "Királyi bizottság vizsgálja, hogy történt-e korrupt vagy bűncselekményt elkövető magatartás a nyugat-ausztrál rendőrség valamelyik tisztviselője részéről". Emiatt általában a főbiztos nevén ismerik őket. Ezek a jelentések gyakran igen fontosak, és a kormány néhány vagy valamennyi ajánlást törvénybe iktat. Néhány bizottság munkáját a kormány szinte teljesen figyelmen kívül hagyta. Más esetekben, amikor a biztos nem tartotta be a feladatmeghatározást, a felsőbb bíróság leállította a bizottságot.
A Királyi Parti Eróziós és Erdősítési Bizottság tagjai, 1906-1911, írta Sir (John) Benjamin Stone
Kérdések és válaszok
K: Mi az a királyi bizottság?
A: A Királyi Bizottság egy fontos kérdésben folytatott nagyszabású kormányzati nyilvános vizsgálat, amelyet a Nemzetközösségi Királyságban, például az Egyesült Királyságban, Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Kenyában és Szaúd-Arábiában tartottak. Más országokban vizsgálóbizottságoknak vagy vizsgálóbizottságoknak nevezik őket.
K: Ki hozza létre a bizottságot?
V: A Bizottságot az államfő (az uralkodó, vagy annak képviselője főkormányzó vagy kormányzó formájában) hozza létre a kormány tanácsára.
K: Milyen hatáskörrel rendelkezik a királyi biztos?
V: A királyi biztosnak több hatásköre van, mint egy bírónak, de ezek a kormány által az adott bizottság számára meghatározott "feladatmeghatározásra" korlátozódnak.
K: Milyen típusú kérdéseket vizsgálnak általában a királyi bizottságok?
V: A királyi bizottságokat általában nagyon fontos és gyakran ellentmondásos ügyek vizsgálatára hívják össze, mint például a kormányzati struktúra, a kisebbségekkel való bánásmód, a közvélemény által aggodalomra okot adó események vagy gazdasági kérdések.
K: Mennyi ideig tartanak általában a királyi bizottságok?
V: Sok királyi bizottság akár évekig is eltarthat, és nem ritka, hogy a különböző kormányoknak kell reagálniuk a megállapításokra.
K: Van-e példa arra, hogy a kormányok figyelmen kívül hagyták a Bizottság ajánlásait?
V: Igen, előfordul, hogy a kormányok teljesen figyelmen kívül hagyják a Bizottság ajánlásait, míg máskor néhány vagy valamennyi ajánlást törvénybe iktatnak.
K: Általában ki vezeti a Királyi Bizottságot?
V: Általánosságban elmondható, hogy a királyi bizottságokat egy vagy több neves személyiség vezeti, akik jogi hatáskörük miatt gyakran nyugdíjas bírák.
