Reginald Punnett

Élet és munka

Reginald Punnett 1875-ben született az angliai Kentben, Tonbridge városában. Miközben egy gyermekkori vakbélgyulladásból lábadozott, Punnett megismerkedett Jardine természettudós könyvtárával, és érdeklődése a természettudományok iránt alakult ki.

A Cambridge-i Egyetemen 1898-ban zoológiából szerzett diplomát, 1902-ben pedig mesterdiplomát. A két diploma megszerzése között demonstrátorként és részmunkaidős előadóként dolgozott a St. Andrews-i Egyetem Természettudományi Tanszékén. Punnett 1902-ben azonban már ismét Cambridge-ben dolgozott zoológiával, elsősorban a fonalférgek tanulmányozásával. Ez idő alatt William Batesonnal több évig tartó kutatási együttműködésbe kezdett.

Amikor Punnett egyetemi hallgató volt, Gregor Mendel öröklődéssel kapcsolatos munkásságát a tudósok még nem ismerték és nem értékelték. Azonban 1900-ban Mendel munkásságát újra felfedezték. William Bateson a mendeli genetika híve lett, és lefordíttatta Mendel munkáját angolra. Reginald Punnett Batesonnal együtt segített megalapozni a genetika új tudományát Cambridge-ben. Ő és Bateson együtt fedezték fel a genetikai kötődést csirkékkel és borsónövényekkel végzett kísérletek révén.

1908-ban, mivel nem tudta megmagyarázni, hogy egy domináns gén hogyan nem rögzül és nem válik mindenütt jelenlévővé egy populációban, Punnett bemutatta problémáját G. H. Hardy matematikusnak, akivel együtt krikettezett. Hardy később megfogalmazta a Hardy-Weinberg-törvény néven ismertté vált törvényt.

1910-ben Punnett a cambridge-i biológia professzora lett, majd Bateson 1912-es távozásával a genetika első Arthur Balfour professzora. Ugyanebben az évben Punnettet a Royal Society tagjává választották. 1922-ben megkapta a társaság Darwin-érmét.

Az első világháború alatt Punnett sikeresen alkalmazta szakértelmét a csirkék nemének korai meghatározásának problémájára. Mivel tojástermelésre csak nőstényeket használtak, a hím csibék korai azonosítása, amelyeket elpusztítottak vagy elkülönítettek a hizlaláshoz, azt jelentette, hogy a korlátozott takarmány- és egyéb erőforrásokat hatékonyabban lehetett felhasználni. Punnett e téren végzett munkáját a Heredity in Poultry (1923) című könyvében foglalta össze.

Punnett négyzetek

A Punnett-négyzeteket a biológusok arra használják, hogy meghatározzák az utódok egy adott genotípussal való rendelkezésének valószínűségét.

		Anyai
		B	b
Apai ágon	B	BB	Bb
	b	Bb	bb

Ha a B a fekete haj allélját, a b pedig a fehér haj allélját jelenti, akkor két Bb szülő utódja 25%-os valószínűséggel rendelkezik két fehér haj alléllal (bb), 50%-os valószínűséggel rendelkezik egy-egy alléllal (Bb), és 25%-os valószínűséggel rendelkezik csak fekete haj alléllal (BB). Az utódok fenotípusa (ebben az esetben a megjelenés) attól függne, hogy az egyik allél domináns-e és milyen mértékben.

Mendel egyik keresztezésének Punnett-négyzete a lila-fehér színallélre heterozigóta szülők között. A lila allél domináns.

Válogatott írások

• Punnett R.C. (1905). Mendelizmus. Cambridge: Bowes & Bowes. - A második kiadás szkennelt példánya itt található.

• Punnett, Reginald Crundall (1915). Mimikri a lepkéknél. Cambridge: Cambridge University Press. Letöltve 2008-05-11.

• Öröklődés a baromfiaknál 1923