Reginald Crundall Punnett FRS (Tonbridge, Kent, 1875. június 20. - Bilbrook, Somerset, 1967. január 3.) brit genetikus. A Cambridge-i Egyetem biológia, majd genetika professzora lett.
William Batesonnal együtt 1910-ben megalapította a Journal of Genetics című folyóiratot. Punnettre ma valószínűleg leginkább a Punnett-négyzet megalkotójaként emlékszünk, amely a biológusok által ma is használt eszköz az utódok lehetséges genotípusainak valószínűségének előrejelzésére. Az általa írt Mendelism (1905) című könyvet néha a genetika első tankönyveként tartják számon; valószínűleg ez volt az első népszerű tudományos könyv, amely megismertette a nagyközönséggel a genetikát.
Punnett munkássága kulcsfontosságú volt a genetika korai intézményesítésében és oktatásában. A Punnett‑négyzet egyszerű, vizuális módszer arra, hogy két egyed keresztezésekor megjósoljuk az egyes genotípusok és fenotípusok előfordulási arányát. Ennek segítségével a Mendel-törvények gyakorlati alkalmazása válik könnyen érthetővé, különösen oktatásban és tenyésztési számításokban.
Hogyan működik röviden a Punnett‑négyzet (egyszerű, monohibrid példa):
- Válasszuk ki a szülők allélszerkezetét (például egyik szülő Aa, másik szülő Aa, ahol A a domináns, a a recesszív).
- Rajzoljunk egy 2×2 négyzetet: a sorok és oszlopok tetejére írjuk fel a szülők gamétáit (A és a).
- Töltsük ki a négyzet celláit az egyes gaméták összekapcsolásával (A×A, A×a, a×A, a×a), így kapjuk a lehetséges utód genotípusait.
- Számoljuk meg az előfordulási arányokat: fenti példánál 1 AA : 2 Aa : 1 aa, vagyis 75% domináns fenotípus, 25% recesszív fenotípus.
Punnett a módszer mellett kutatómunkájában a klasszikus genetikai problémákkal foglalkozott, és aktívan népszerűsítette a genetika fogalmait. A Mendelism eligazítást adott a Mendel-törvények gyakorlati értelmezésében és a korszakban felmerülő kérdések tisztázásában; a könyv célja egyaránt volt tudományos közönségnek és a szélesebb olvasóközönségnek szóló ismeretterjesztés.
Emellett a Journal of Genetics megalapítása jelentős lépés volt abban, hogy a genetikai kutatások számára állandó, szakmailag ellenőrzött fórum jöjjön létre. Az így létrejött közlemények és viták hozzájárultak a genetika tudományág gyors fejlődéséhez az 1900-as évek elején.
Punnett neve ma elsősorban oktatási és történeti kontextusban jelenik meg: a Punnett‑négyzet továbbra is alapfogásként szerepel a közép- és egyetemi szintű biológiaoktatásban világszerte. Személyes életéről annyit, hogy egész életében aktív maradt a kutatásban és az oktatásban; munkássága hozzájárult ahhoz, hogy a genetika önálló tudományággá formálódott az 20. század elején.
Összefoglalva: Reginald C. Punnett jelentős alakja volt a korai genetikának — módszertani újításai (a Punnett‑négyzet) és ismeretterjesztő munkái (például a Mendelism) hosszú távon is hatottak a tudomány oktatására és gyakorlati alkalmazására.
