Genetikai kapcsolat
Genetikai kapcsolat akkor áll fenn, ha a különböző lókuszokon található allélek nem véletlenszerűen szegregálódnak. Mendel második törvénye tehát megszűnik.
A gének akkor kapcsolódnak egymáshoz, ha ugyanazon a kromoszómán vannak. Ilyenkor hajlamosak együtt maradni a meiózis során. A különböző kromoszómákon lévő gének alléljei általában nem kapcsolódnak egymáshoz, mivel a meiózis során a kromoszómák egymástól függetlenül válogatnak.
A kromoszómák szétválásakor a meiózis során a DNS némi kereszteződésére kerül sor. Így az ugyanazon a kromoszómán lévő allélok szétválhatnak, és különböző leánysejtekbe kerülhetnek. Ennek nagyobb a valószínűsége, ha az allélok messze vannak egymástól a kromoszómán, mivel így nagyobb a valószínűsége, hogy kereszteződés történik közöttük. A két gén közötti relatív távolság kiszámítható egy olyan szervezet utódaiból, amely két összefüggő genetikai tulajdonságot mutat. Az utódok százalékos arányát jegyezzük fel, ahol a két tulajdonság nem fut együtt. Minél magasabb az utódok százalékos aránya, amelyekben mindkét tulajdonság megjelenik, annál közelebb van a kromoszómán a két gén.
Ez volt az első technika, amelyet a gének kromoszómákon való feltérképezésére használtak. A rekombinánsok számának kiszámításával a gének közötti távolságot lehet mérni. Ezt a távolságot genetikai térképegységnek (m.u.) vagy centimorgannak nevezik, és úgy határozzák meg, hogy a gének közötti olyan távolság, amelynél 100 meiózisból egy termék rekombináns. Az 1 %-os rekombinációs gyakoriság (RF) 1 m.u.-nak felel meg. A kapcsolati térképet úgy hozzák létre, hogy megkeresik az ugyanazon a kromoszómán jelen lévő számos tulajdonság közötti térképi távolságokat, ideális esetben elkerülve a tulajdonságok közötti jelentős hézagokat, hogy elkerüljék a többszörös kereszteződés lehetőségét.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a genetikai kapcsolat?
V: Genetikai kötődésről akkor beszélünk, amikor a különböző lókuszokon található allélok nem véletlenszerűen szegregálódnak, ezzel megszegve Mendel második törvényét. A gének akkor kapcsolódnak, ha ugyanazon a kromoszómán vannak, és a meiózis során hajlamosak együtt maradni.
K: Hogyan válhatnak szét az ugyanazon a kromoszómán lévő allélok?
V: Az ugyanazon a kromoszómán lévő allélok a DNS kereszteződésével különíthetők el a meiózis során, amikor a kromoszómák szétválnak. Ennek valószínűsége megnő, ha az allélok messze vannak egymástól a kromoszómán, mivel nagyobb a valószínűsége, hogy kereszteződés történik közöttük.
K: Milyen technikát használtak a gének kromoszómákon való feltérképezésére?
V: Az első technika, amelyet a gének kromoszómákon való feltérképezésére használtak, az volt, hogy két gén közötti relatív távolságot számoltak ki egy olyan szervezet utódaiból, amely két összefüggő genetikai tulajdonságot mutatott. Az utódok százalékos arányát, ahol a két tulajdonság nem fut együtt, feljegyezték, és a magasabb százalékos arányok a gének közelebbi elhelyezkedését jelzik egy kromoszómán.
K: Mi az a genetikai térképegység (m.u.) vagy centimorgan?
V: A genetikai térképegység (m.u.) vagy centimorgan a gének közötti olyan távolság, amelynél 100 meiózisból egy termék rekombináns. Az 1%-os rekombinációs gyakoriság (RF) 1 m.u.-nak felel meg.
K: Hogyan lehet létrehozni egy kapcsolati térképet?
V: A kapcsolati térképet úgy lehet létrehozni, hogy megkeressük az ugyanazon a kromoszómán jelen lévő számos tulajdonság közötti térképi távolságokat, ideális esetben elkerülve a tulajdonságok közötti jelentős hézagokat, hogy elkerüljük az egyidejűleg bekövetkező többszörös kereszteződéseket.
K: Mi történik, ha a kapcsolási térkép létrehozásakor jelentős hézagok vannak a tulajdonságok között?
V: Ha a kapcsolati térkép létrehozásakor jelentős hézagok vannak a tulajdonságok között, az növeli annak a lehetőségét, hogy egyszerre több kereszteződés történik, ami ahhoz vezethet, hogy pontatlan eredményeket kapunk a génhelyszínek és az egymástól való távolságok kromoszómák mentén történő feltérképezéséből.
