REM-alvás (gyors szemmozgás): mi az, mikor és miért álmodunk?
Fedezd fel a REM‑alvás titkait: mikor és miért álmodunk, hogyan működnek a REM/NREM ciklusok és milyen szerepük van az éjszakai regenerációban.
Mi a REM-alvás?
Az emlősöknél és a madaraknál az alvás két nagy kategóriába sorolható: REM-alvás és NREM-alvás. A REM rövidítés a „rapid eye movement” (gyors szemmozgás) kifejezésből származik: ebben az állapotban a szemek gyors, apró mozgásokat végeznek a csukott szemhéj alatt. A REM-alvás gyakran összekapcsolódik élénk álomélményekkel, és az agyi elektromos aktivitás (EEG) ebben a fázisban hasonlóbb az ébrenléthez, mint a NREM bizonyos szakaszaiban.
Jellemzők
- Gyors szemmozgások a szemgolyóban.
- EEG-deszinkronizáció — az agyhullámok aktivitása rövidebb hullámokra és magasabb frekvenciákra vált.
- Izomtónus csökkenése (atónia) — a test vázizmok nagy része ideiglenesen „kikapcsol”, ezért általában nem hajtjuk végre az álombeli mozgásokat.
- Változó légzés és szívritmus, valamint autonóm idegrendszeri hullámzások.
- Általában ebben a fázisban jelenik meg a legtöbb, legélénkebb álom.
REM és álmok
A legtöbb álom a REM-fázisban zajlik, de nem kizárólag ott: az NREM fázisokban is lehetnek álomszerű élmények, de általában ezek kevésbé élénkek és kevésbé történetalapúak. A REM alatt fellépő izomlazulás (atónia) valószínűleg védelmet nyújt: megakadályozza, hogy a test végrehajtsa az álomban megélt mozdulatokat. Ebből kifolyólag létezik olyan kórkép, a REM alvás viselkedészavara (REM sleep behavior disorder), amikor ez az atónia hiányzik és a beteg „megéli” az álombeli mozdulatokat.
NREM-alvás és annak szakaszai
A másik kategóriát NREM-alvásnak (Non-REM) nevezzük, amikor a szemek nem mozognak gyorsan, és az alvás általában mélyebb, lassabb hullámú állapotokat mutat. Itt ritkábban fordulnak elő élénk álmok. Az NREM több szakaszra oszlik: a korábbi elnevezések I–IV. stádiumokról beszéltek; napjainkban gyakran N1, N2 és N3 megjelölést használják, ahol az N3 a mély, lassúhullámú alvás (SWS).
A korábbi megfogalmazás szerint:
- I. szakasz: nagyon könnyű alvás (szundikálás).
- II. szakasz: könnyű alvás; a felnőttek alvással töltött idejének jelentős része itt zajlik.
- III. és IV. szakasz: mélyalvás, a test regenerációjához és a növekedéshez fontos. Ezt a szakaszt nehéz felébreszteni.
Alvásciklusok és időbeli mintázat
A felnőttek általában 90–110 perces ciklusokban alszanak. Egy éjszaka alatt több ilyen ciklus ismétlődik (általában 4–6 ciklus). Minden ciklus tipikusan a következő sorrendet követi: I. szakasz → II. szakasz → III. (IV.) szakasz → II. szakasz → REM. A REM-időtartamok az éjszaka előrehaladtával általában egyre hosszabbak: az éjszaka első REM-periódusa rövidebb, később akár 20–40 perces REM-szakaszok is előfordulhatnak.
Gyermekeknél, különösen csecsemőknél, a REM-arány jóval nagyobb, ami a korai agyi fejlődéshez kötött szerepre utalhat.
Funkciók és elméletek
A REM-alvás pontos funkciója még nem teljesen ismert, de több fontos elmélet létezik:
- Emlékkonszolidáció: a REM szerepet játszhat az érzelmi emlékek és bizonyos típusú tanulás feldolgozásában.
- Érzelmi szabályozás: a REM-aktivitás hozzájárulhat az érzelmi információk feldolgozásához és a stressz csökkentéséhez.
- Agyi fejlődés: az újszülöttek és csecsemők jelentős REM-ideje az agy szerveződéséhez, hálózatok kialakulásához köthető.
- Szinkronizáció és szinaptikus homeosztázis: egyes elméletek szerint az alvás, köztük a REM, a szinapszisok „átállításában” és karbantartásában is szerepet játszik.
Bár ezek az elméletek részben alátámaszthatók kísérleti adatokkal, a teljes kép még nem tisztázott, ezért a REM funkcióját továbbra is aktívan kutatják.
Klinikai és gyakorlati vonatkozások
- REM-depriváció (ha valaki mesterségesen meg van fosztva a REM-től) után gyakran REM-rebound figyelhető meg: a következő alvásokban több vagy hosszabb REM-szakaszok jelennek meg.
- Egyes gyógyszerek (például bizonyos antidepresszánsok) csökkenthetik vagy módosíthatják a REM-et.
- Alvászavarok, mint a REM alvási viselkedészavar vagy narkolepszia kapcsolódhatnak a REM funkcióinak zavarához.
Történeti megjegyzés
Nathaniel Kleitman professzor és tanítványa, Eugene Aserinsky 1953-ban írták le a gyors szemmozgás és az álom kapcsolatát; azóta a REM-alvást további kutatók, például William Dement és Michel Jouvet is részletesen tanulmányozták. Jouvet a REM-re a „paradox alvás” (sommeil paradoxal) kifejezést használta, utalva arra, hogy a REM alatt az agy aktivitása ébrenléthez hasonlít, miközben a test mélyen relaxált.
Evolúció és előfordulás
Az, hogy a madarak és az emlősök egyaránt mutatnak REM és NREM alvást, arra utal, hogy ez a tulajdonság már azelőtt kialakult, hogy a két csoport evolúciója szétvált volna. Ez azt sugallja, hogy a REM/NREM jellegzetesség korai és fontos szerepet játszott a szárazföldi gerincesek evolúciójában. Más gerinces csoportokban (például hüllőkben) a REM jelenlétét és jellemzőit még vizsgálják, és nem minden csoportban azonos mintázat figyelhető meg.
Összefoglalva: a REM-alvás egy jól felismerhető, de részben még rejtélyes alvásállapot, melynek szerepe az emlékek feldolgozásától az agyi fejlődésig több területre kiterjedhet. A kutatások tovább folynak, hogy pontosabban megértsük funkcióját és klinikai jelentőségét.
REM és álmok
A gyors szemmozgásos alvás álmodással jár. Az alvók felébresztése a REM-fázis alatt gyakori módja az álomjelentések megszerzésének. A tipikus emberek 80%-a képes ilyen körülmények között valamilyen álomjelentést adni. A REM fázisból felébresztett alvók hajlamosak hosszabb, elbeszélő jellegű leírást adni az átélt álmokról. Álmaik időtartamát hosszabbnak becsülik.
A világos álmokról sokkal gyakrabban számolnak be a REM alvás során. A REM-álom során bekövetkező mentális események általában rendelkeznek az álom "jellemzőivel", beleértve a narratív struktúrát, a meggyőződést (mint az ébrenlétben) és az ösztönös témákat.
A gyors szemmozgásos alvási viselkedési zavar (RBD) egy olyan alvászavar (pontosabban paraszomnia), amelyben az emberek eljátsszák az álmaikat.
Kérdések és válaszok
K: Mi az alvás két kategóriája az emlősöknél és a madaraknál?
V: Az alvás két kategóriája az emlősöknél és a madaraknál a REM-alvás (gyors szemmozgás) és az NREM-alvás (nem gyors szemmozgás).
K: Mikor következik be a REM-alvás?
V: A REM-alvás az éjszaka folyamán bizonyos időközönként fordul elő, és az éjszakai időszakok hossza az éjszaka második felében növekszik.
K: Ki fedezte fel a REM-alvást?
V: Nathaniel Kleitman és tanítványa, Eugene Aserinsky 1952-53-ban fedezte fel először a REM-alvást.
K: Mi a REM-alvás funkciója?
V: A REM-alvás funkciója nem jól ismert.
K: Hány szakasza van az NREM alvásnak?
V: Az NREM alvásnak három vagy négy szakasza van - az I. szakasz (szundikálás), a II. szakasz (könnyű alvás), a III. szakasz (mély alvás) és néha a IV. szakasz (szintén mély alvás).
K: Mennyi időt tölt a felnőtt ember jellemzően alvásciklusonként?
V: A felnőtt emberek jellemzően 90-110 percet töltenek alvással minden ciklusban.
K: Mikor alakult ki az a tulajdonság, hogy mind a REM, mind az NREM alvás megvan?
V: A REM és NREM alvás tulajdonsága az emlősök és a madarak evolúciójának szétválása előtt alakult ki, ami arra utal, hogy ez egy korai és fontos tulajdonság a szárazföldi gerincesek körében.
Keres