Véletlen
A véletlen egy matematikában (és kevésbé formálisan) használt kifejezés, amely azt jelenti, hogy nincs mód arra, hogy megbízhatóan megjósoljunk egy eredményt (hogy tudjuk, mi fog történni, mielőtt megtörténik), vagy hogy érzékeljünk egy mintát. Valamit, amit véletlenszerűen választanak ki, nem tudatos okból választanak ki, és ezért úgy gondolják, hogy pusztán a véletlen műve. A véletlen eseményre példa a lottónyeremény.
A számítógép képes látszólag véletlenszerű számok listáit összeállítani. Az ember erre nem képes, mert az agya sémák szerint működik. Ha valakit arra kérnek, hogy véletlenszerűen mondja ki a "fej" vagy "írás" szót, egy okos emberi megfigyelő vagy egy megfelelően programozott számítógép végül képes lehet megmondani, hogy az illető valószínűleg melyiket fogja legközelebb mondani, mert a számítógép észreveszi a mintákat.
Egy olyan weboldalon, mint például az angol Wikipédia, a felhasználó a "Random page" (Véletlenszerű oldal) gombra kattintva egy véletlenszerű cikket kaphat. Bármelyik oldal megjelenésének esélye pontosan ugyanolyan, mint bármelyik másik oldalé.
Néha a "véletlenszerű" szót lazábban használják. Vannak random vicceket tartalmazó weboldalak, ami csak annyit jelent: sokféle vicc mindenféle dologról.
Az utóbbi években a fiatalok még lazábban használják a "véletlen" szót minden olyan dologra, ami meglehetősen furcsa vagy logikátlan. Az olyan mondatokat, mint "a penészes sajt kiszökik" vagy "szeretem a pitét és a spam-et", lehet "véletlenszerűnek" nevezni, bár ez nem a szó megfelelő szótári vagy matematikai jelentése.
Véletlen számok készítése
Egy folyamat vagy rendszer többféleképpen is tekinthető véletlenszerűnek:
- A környezetből származó véletlenszerűség (például a Brown-mozgás, de a hardveres véletlenszám-generátorok is).
- A kiindulási feltételekből adódó véletlenszerűség. Ezt a szempontot a káoszelmélet vizsgálja. Olyan rendszerekben figyelhető meg, amelyek nagymértékben függnek a kiindulási feltételek különbségeitől. Ilyen rendszer például a pachinko vagy a kocka.
- Maga a rendszer által generált véletlenszerűség. Ezt pszeudo-véletlenszerűségnek is nevezik, és ezt a fajtát használják az álvéletlenszám-generátorok. Számos algoritmus létezik (aritmetikán vagy celluláris automatákon alapuló) pszeudo-véletlen számok előállítására. Egy ilyen rendszer viselkedése megjósolható, ha ismert a véletlen mag és az algoritmus. Ezek a módszerek gyorsabbak, mint a környezetből "valódi" véletlenszerűséget nyerni.
A véletlen számoknak számos felhasználási módja van. Az igény vezetett olyan módszerek kidolgozásához, amelyek többé-kevésbé véletlenszerű (pszeudorandom) adatokat generálnak. Ezek a módszerek különböznek abban, hogy mennyire kiszámíthatatlanok (statisztikailag véletlenszerűek), és milyen gyorsan képesek véletlen számokat generálni.
Léteznek számítási véletlenszám-generátorok, amelyek nagy mennyiségű, kellően véletlenszerű számot generálnak. Korábban pszeudo-véletlenszám-táblázatokként publikálták a táblázatokat.
A számítógépek kétféleképpen tudnak véletlenszerűnek tűnő számokat létrehozni.
- A véletlen számok előállítására különböző algoritmusok léteznek. Ez lehetővé teszi a véletlenszerűség bizonyos aspektusainak modellezését, például a generált számok eloszlását. Az így generált számok azonban mindig egy mintát követnek. Adott egy vagy néhány ilyen szám, a számítógép ki tudja számítani a következő véletlen számot. Ezért az ilyen számokat álvéletlen számoknak nevezzük.
- A valódi véletlen számok egy nem determinisztikus kísérlet megfigyelésével jönnek létre. A számot ezután a kísérlet eredménye alapján számítják ki. Egy példa lehet, hogy egy Geiger-számlálót csatlakoztatunk egy számítógéphez, hogy generáljuk a számot.
A rulettgolyó a véletlenszerűség forrásaként használható, mivel viselkedése nagyon érzékeny a kiindulási feltételekre.
A kriptográfiában
A titkosításhoz használt kulcsoknak véletlenszerűnek kell lenniük ahhoz, hogy biztonságosak legyenek. A hibás véletlenszám-generátorral történő kulcsgenerálás néha sikeres kriptoanalízishez vezetett.
Kapcsolódó oldalak
- Véletlen hozzáférésű memória
- Valószínűség
Kérdések és válaszok
K: Mi a véletlen definíciója?
V: A véletlen egy matematikában (és kevésbé formálisan) használt kifejezés, amely azt jelenti, hogy nem lehet megbízhatóan megjósolni egy eredményt (tudni, mi fog történni, mielőtt megtörténne) vagy érzékelni egy mintát.
K: Mit jelent, ha valamit véletlenszerűen választanak ki?
V: Amikor valamit véletlenszerűen választanak ki, azt nem tudatos okból választják ki, és ezért úgy gondolják, hogy pusztán a véletlen műve.
K: Tud-e egy számítógép látszólag véletlenszerű számokból listákat készíteni?
V: Igen, a számítógép képes látszólag véletlenszerű számok listáját készíteni.
K: Miért nem képesek az emberek látszólag véletlenszerű számokból álló listákat készíteni?
V: Az emberek azért nem képesek erre, mert az agyuk sémák szerint működik.
K: Mi a példa a véletlen eseményre?
V: A véletlen eseményre példa a lottónyeremény.
K: Mi történik, ha valakit arra kérnek, hogy folyamatosan mondja véletlenszerűen, hogy "fej" vagy "írás"?
V: Ha valakit arra kérnek, hogy véletlenszerűen mondja azt, hogy "fej" vagy "írás", egy okos emberi megfigyelő vagy egy megfelelően programozott számítógép végül képes lesz megmondani, hogy a személy valószínűleg melyik lesz a következő, mert a számítógép észreveszi a mintákat.
K: Hogyan használják jelenleg a fiatalok a "random" szót?
V: Az utóbbi években a fiatalok még lazábban használják a "véletlen" szót minden olyan dologra, ami meglehetősen furcsa vagy logikátlan.
