A sínfélék (Rallidae) a kis- és közepes méretű madarak nagy családja. Rokonaik a darvakkal, és mindketten a darualakúak (Gruiformes) rendjébe tartoznak.
A család rendkívül sokszínű: ide tartoznak a sínfélék, kvaklik, vízicsibék, búbos vöcsökhez hasonló fajok (coot, gallinule) és más, hasonló életmódot folytató madarak. Sok faj a vizes élőhelyekhez kötődik, de a család tagjai – az sivatagok, a sarkvidékek és a hóhatár feletti alpesi területek kivételével – szinte minden szárazföldi élőhelyen előfordulnak. A Rallidae az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálható. Leggyakoribb élőhelyük a mocsár és a sűrű erdő. Szeretik a sűrű növényzetet.<Hor/>
A szigeteken sok a sín, és gyakran röpképtelenek.
Megjelenés és testfelépítés
A sínfélék általában vékony testűek, hosszú ujjú lábakkal és erős lábfejjel rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy a sűrű nádasban vagy iszapban járjanak. Sok fajnak oldalról lapított a teste, így könnyebben mozognak a növényzet között. A szárnyak általában rövidek és lekerekítettek, ami miatt repülésük rövid, robbanékony, de nem kifejezetten hosszútávú. Színezetük gyakran tompa barna, szürke vagy fekete, így jól rejtőznek.
Élőhely, elterjedés és mozgás
Sok sínfaj a vízpartok, mocsarak, nádasok és sűrű vízparti erdők lakója; mások nyílt füves területeken, rizsföldeken vagy akár hegyvidéki bozótban is előfordulnak. Világszerte elterjedtek, és alkalmazkodóképességük miatt sokféle környezetben megélnek: vannak köztük erdei, mezőgazdasági és parti fajok is. Számos szigeti faj – ahol természeti ellenségeik hiányoztak – elvesztette repülőképességét, emiatt különösen sérülékenyek a betelepített ragadozókkal és élőhely-átalakítással szemben.
Viselkedés és táplálkozás
A sínfélék többsége titokzatos, visszahúzódó életmódot folytat; aktívak lehetnek a hajnalban és alkonyatkor. Táplálékuk változatos: rovarokkal, csigákkal, rákokkal, apró halakkal, magvakkal, növényi részekkel és vízinövényekkel táplálkoznak. Néhány faj jó úszó és merülő képességű, míg mások inkább a part menti iszapban keresnek táplálékot.
Szaporodás
A párok általában fészket építenek a sűrű növényzetben, gyakran rejtett helyen vagy úszó fészken. A tojásokat a tojó költi ki, és a fiókák sok esetben gyorsan képesek mozogni, azaz precociálisak: rövid időn belül követik a szüleiket, de ugyanakkor a fészek védelme és a fiatalok etetése fajonként eltérhet. Egyes fajok területvédőek és hangos, jellegzetes kiáltásukkal kommunikálnak.
Rendszertan
A Rallidae család sok nemzetséget és fajt foglal magába; a pontos rendszertan időről időre változik a genetikai vizsgálatok fényében. A család tagjai egységes életmódjuk és morfológiájuk miatt könnyen felismerhetők, de belső rokonsági viszonyaik részletei kutatás tárgyát képezik.
Veszélyek és védelmi intézkedések
Sok sínfaj veszélyeztetett a vizes élőhelyek lecsapolása, mezőgazdasági terjeszkedés, vadászat és a betelepített emlősragadozók (pl. macskák, patkányok) miatt, különösen a szigeteken élők. Több kihalt és majdnem kihalt szigeti faj esete világít rá arra, milyen gyorsan tűnhet el egy populáció őshonos ragadozók vagy élőhelypusztulás hatására. A védelmi intézkedések közé tartozik a természetes élőhelyek védelme, invazív fajok irtása, továbbá fogságban történő tenyésztés és visszatelepítés, amikor ez lehetséges.
A sínfélék változatos és alkalmazkodó madarak, amelyek fontos szerepet játszanak a vizes élőhelyek ökológiájában; megőrzésük a nedves élőhelyek és a szigeti ökoszisztémák védelmét is szolgálja.
