Koraszülés – meghatározás, okok, kockázatok és világszintű statisztikák

Ismerje meg a koraszülés okait, kockázatait és globális statisztikáit: megelőzés, kezelés és gyakorlati tanácsok várandósoknak és egészségügyi szakembereknek.

Koraszülésről akkor beszélünk, ha a baba a terhesség normális vége előtt születik. Embereknél a terhesség általában körülbelül kilenc hónapig tart. Egy terhesség átlagosan 266 napig tart.

Azokat a csecsemőket, akik a terhesség 37. teljes hete előtt születnek (az utolsó menstruációs periódustól számítva), koraszülöttnek nevezzük. Az Egyesült Államokban a csecsemők körülbelül tizenkét százaléka születik koraszülöttként (azaz körülbelül minden nyolcadik csecsemőből egy). 2003-ban több mint 490 000 koraszülés történt.

A koraszülöttségi rátákat világszerte nehezebb megszerezni. A fejlődő országokban gyakran nincs szakszerű orvosi ellátás ezeknek a csecsemőknek. Ez megnehezíti annak megállapítását, hogy a terhesség valójában milyen előrehaladott állapotban volt. Emiatt az Egészségügyi Világszervezet ehelyett az alacsony születési súlyúak arányát követi nyomon. 2000-ben a fejlődő országokban született csecsemők 16,5 százaléka volt alacsony születési súlyú. Becslések szerint ezeknek az alacsony születési súlyú szüléseknek egyharmada koraszülés miatt következett be.

Mit jelent a koraszülöttség — osztályozás

A koraszülötteket gyakran a születés előtti hetek alapján osztályozzák:

• Peratív (late preterm): 34–36+6 hét között született — a legtöbb koraszülött ide tartozik és egészségügyi problémái változóak lehetnek.
• Korán született (very preterm): <32 hét előtt született — nagyobb a komplikációk és tartós egészségügyi problémák kockázata.
• Rendkívül koraszülött (extremely preterm): <28 hét előtt született — a legsúlyosabb szövődmények és a legnagyobb intenzív ellátási igény jellemző.

Gyakori okok és kockázati tényezők

A koraszülés okai sokfélék lehetnek, gyakran több tényező együttes hatása játszik szerepet. Legfontosabb tényezők:

• Korábbi koraszülés a kórtörténetben (a legerősebb egyéni kockázati tényező).
• Többes terhesség (ikrek, hármasikrek stb.), ami megnöveli a méh túlzott telítettségét.
• Méh- vagy méhszáj-eltérések, rövidített méhszáj (cervix), koraszülésre hajlamos elváltozások.
• Maternal fertőzések (pl. húgyúti fertőzések, bakteriális vaginózis), gyulladásos állapotok.
• Krónikus anyai betegségek: magas vérnyomás, preeclampsia, cukorbetegség, vesebetegségek).
• Életmódbeli tényezők: dohányzás, kábítószer-használat, súlyos alultápláltság vagy extrém elhízás.
• Rövid terhességek közötti idő (kis intervallum az előző szülés és az új terhesség között).
• Extrém anyai életkor (<17 vagy>35 év) és magas stressz-szint.
• Szociális determinánsok: korlátozott hozzáférés a prenatalis ellátáshoz, alacsony jövedelem, oktatás hiánya.

Rövid távú és hosszú távú kockázatok, szövődmények

Koraszülötteknél a szervek és rendszerek éretlensége miatt számos akut problémával kell számolni, amelyek:

• Légzőrendszer: légzési elégtelenség, respiratorikus distressz szindróma (RDS), szükség lehet oxigénre vagy lélegeztetésre.
• Hőszabályozás: nehezebb a testhőmérséklet fenntartása; hipotermia kockázata.
• Táplálás és növekedés: gyenge szopási reflex, szájon át történő etetés nehézségei; szükség lehet táplálószondára.
• Fertőzések: fokozott érzékenység szepszisre és más fertőzésekre.
• Neurológiai szövődmények: intraventrikuláris vérzés (IVH), periventricularis leukomalácia, amely long-term neurológiai problémákhoz vezethet.
• Gyomor-bélrendszer: nekrotizáló enterokolitisz (NEC) súlyos esetekben életveszélyes lehet.
• Krónikus tüdőbetegség: bronchopulmonalis dysplasia (BPD) különösen korán születetteknél.

Hosszú távon a nagyon korán születettek nagyobb eséllyel szenvednek fejlődési elmaradásban, tanulási nehézségekben, viselkedési problémákban, mozgásszervi károsodásokban (pl. cerebral paresis), látás- és halláskárosodásban.

Megelőzés és kezelési lehetőségek

Teljes és hatékony megoldás nincs, de számos beavatkozás csökkentheti a koraszülés kockázatát vagy javíthatja a koraszülött csecsemők túlélését és kimenetelét:

• Születés előtti gondozás: rendszeres terhesgondozás, fertőzések korai felismerése és kezelése, életmódbeli tanácsadás (dohányzásról való leszokás, táplálkozás).
• Gyógyszeres megelőzés: progeszteron adása korábbi koraszülés vagy rövid cervix esetén bizonyos esetekben csökkentheti a kiújulás esélyét.
• Műtéti beavatkozások: cervix cerclage (méhszájvarrat) kiválasztott esetekben.
• Születés előtt adott szteroidok: ha fennáll a koraszülés veszélye, anyai kortikoszteroidok javítják a magzat tüdőérését és csökkentik a korai szövődményeket.
• Anyai kezelés: preeclampsia vagy más súlyos állapotok kezelése, adott esetben korai befejezés indokolt lehet az anyai vagy magzati egészség védelmében.
• Perinatális ellátás: magas szintű neonatológiai ellátás (NICU), mesterséges lélegeztetés, speciális táplálás, fertőzéskezelés.
• Neonatális intervenciók: intravénás vitaminok, tápanyagok, kangaroo care (bőrkontaktus), korai fejlődési rehabilitáció és követés.
• Neurológiai védelem: bizonyos esetekben magnézium-szulfát adása a születés előtt csökkentheti a cerebral paresis kockázatát nagyon korán születetteknél.

Világszintű statisztikák és trendek

A koraszülés globális terhe jelentős. Az Egészségügyi Világszervezet és más szervezetek szerint évente mintegy 15 millió csecsemő születik korán — ez összességében a születések körülbelül 10%-át jelenti (becslések és adatok országonként eltérnek).

A koraszülés a csecsemőhalandóság vezető oka világszerte, különösen a fejlődő országokban, ahol gyakran hiányzik a korszerű neonatális ellátás. Míg a magas jövedelmű országokban a túlélés és a későbbi fejlettség jóval jobb, a fejlődő régiókban a túlélés és a hosszú távú egészségügyi kimenetel sokkal rosszabb lehet.

Az említett alacsony születési súly arány (2000: 16,5% a fejlődő országokban) és a koraszülésekre vonatkozó helyi adatok együttesen segítik a WHO és más szervezetek munkáját a megelőzés és az ellátás fejlesztésében.

Mit tehetnek a várandós nők és családok?

• Rendszeresen járjanak prenatalis vizsgálatokra, kövessék az egészségügyi szakemberek tanácsait.
• Kerüljék a dohányzást, alkoholfogyasztást és illegális szereket; törekedjenek egészséges táplálkozásra és testsúlyra.
• Figyeljék a korai jeleket (hasfájás, rendszeres összehúzódások, hüvelyi vérzés vagy folyás), és azonnal forduljanak orvoshoz, ha ilyet észlelnek.
• Ha korábbi koraszülésük volt, beszéljék meg a megelőző lehetőségeket (pl. progeszteron terápia) az orvossal.
• Tudatosítsák a helyi lehetőségeket: hol van neonatológiai ellátás, mit tehetnek sürgős esetben.

A koraszülés komplex probléma, amely orvosi, társadalmi és gazdasági tényezők együttese miatt jelent kihívást. Megfelelő megelőzéssel, időben nyújtott perinatális ellátással és utókövetéssel jelentősen javíthatók a koraszülöttek túlélési és életminőségi kilátásai.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a koraszülés?

K: Mennyi ideig tart egy normális terhesség?

K: Mikor számítanak koraszülöttnek a babák?

K: A csecsemők hány százaléka születik koraszülöttként az Egyesült Államokban?

K: Hány koraszülés volt 2003-ban az Egyesült Államokban?

K: Miért nehéz nyomon követni a koraszülöttek világméretű arányát?

K: A fejlődő országokban az alacsony születési súlyú szülések hány százaléka koraszülés miatt következik be?

Keresés betűvel