A polymyalgia rheumatica ("PMR", néha csak polymyalgia) egy szindróma vagy állapot, amely elsősorban az idősebb felnőtteket érinti. Jellemzően fájdalmat és merevséget okoz a felsőtestben, különösen a vállakban, a csípő környékén és a nyakban, vagyis a felső test ízületeiben és izmaiban. A legtöbb PMR-ben szenvedő embernek a reggeli órákban van a legerősebb fájdalma és merevsége; gyakori, hogy a merevség több mint 45 percig tart. Néhány betegnél a fájdalom késő délután vagy este erősödik. A PMR-ben szenvedők körülbelül 15%-ának egyidejűleg temporális arteritise (óriássejtes arteritis, más néven giant cell arteritis) is lehet, ami komoly szövődményekkel járhat.

Tünetek

  • Fájdalom és merevség a vállakban, csípőben/fenékben, nyakban; gyakran kétoldali (mindkét oldal érintett).
  • Erős reggeli merevség (általában >45 perc).
  • Általános tünetek: fáradtság, láz, rossz közérzet, fogyás és étvágycsökkenés.
  • Ritkábban izomgyengeségnek tűnő panaszok (valójában fájdalom miatt csökken a mozgás).
  • Figyelmeztető jelek: új fejfájás, látásromlás, kettőslátás vagy állkapocsfájdalom rágás közben — ezek temporális arteritisre utalhatnak, és azonnali orvosi ellátást igényelnek.

Kit érint és mi okozza?

A PMR több nőt érint, mint férfit, és általában ötvenéves vagy annál idősebbeknél fordul elő. Az 50 év alattiak is érintettek lehetnek, de ritkán. A pontos oka nem teljesen ismert; valószínűleg immunrendszeri és genetikai tényezők, valamint környezeti hatások együttes szerepe játszik szerepet. A PMR és a temporális arteritis között kapcsolat van — egyes betegeknél mindkettő kialakulhat.

Diagnózis

A diagnózis a tünetekre, a fizikális vizsgálatra és laboratóriumi leletekre épül. Gyakori vizsgálat a vérvizsgálat, különösen az eritrociták süllyedési sebessége (ESR) és a C-reaktív protein (CRP) mérése. Az ESR azt méri, hogy a beteg vörösvérsejtjei milyen gyorsan ülepednek le egy kémcsőben: minél gyorsabb az ülepedés, annál valószínűbb a gyulladás jelenléte. A CRP is a gyulladás mértékét jelzi, és sokszor gyorsabban reagál a változásokra, mint az ESR.

Ha a klinikai kép és a laboratóriumi eredmények összhangban állnak, és a beteg gyorsan javul alacsony dózisú prednizon kezelésre, az ez erősíti a PMR-diagnózist. Kiegészítő képalkotó vizsgálatok (szonográfia/ultrahang, MRI, ritkábban PET-CT) segíthetnek a gyulladás helyének és kiterjedésének megítélésében. Röntgenfelvételek általában nem hasznosak a PMR kimutatására.

Kezés

A PMR elsődleges gyógyszere a prednizon (szisztémás szteroid). A legtöbb esetben a terápia gyors, látványos javulást hoz:

  • Gyakran kezdődózis: napi kb. 15–20 mg prednizon szájon át. (Ha nagy a gyanú temporális arteritisre, akkor magasabb kezdődózis szükséges — ezt a kezelőorvos állapítja meg.)
  • Ha a beteg három nap napi 10–20 mg szájon át szedhető prednizon után sem tapasztal drámai javulást, a diagnózist újra kell gondolni. Néha a tünetek azonban már néhány óra alatt enyhülnek.
  • A kezelés általában hosszú: gyakran több mint egy évig tartó fenntartó adagolás szükséges, majd fokozatos elhagyás (tapering) történik a gyulladás visszatérésének figyelése mellett.

Sokszor szükség lehet a szteroidok mellé kiegészítő szerekre vagy alternatívákra, különösen, ha a betegeknek mellékhatások (cukorbetegség, magas vérnyomás, csontritkulás stb.) alakulnak ki, vagy ismételt visszaesések fordulnak elő. Ilyenek:

  • Metotrexát: steroid-megtakarító hatású immunszuppresszív szer lehet bizonyos esetekben.
  • Tocilizumab (IL‑6 receptor gátló): egyes esetekben hatékony lehet, különösen ha a beteg temporális arteritisszel vagy visszatérő PMR-rel küzd.

Mellékhatások és megelőzés

A hosszú távú szteroidkezelés számos mellékhatással járhat (csontritkulás, cukorbetegség, magas vérnyomás, fertőzésekre való hajlam, bőr- és izomproblémák). Fontos a mellékhatások megelőzése és nyomon követése:

  • Csontvédelmi intézkedések: kalcium- és D-vitamin-pótlás, szükség esetén biszfoszfonátok és csontsűrűség-mérés (DEXA) a törésveszély felmérésére.
  • Rendszeres vérnyomás-, vércukor- és szemészeti ellenőrzés (szteroiddal összefüggő glaukóma vagy szürkehályog rizikó miatt).
  • Influenza és pneumococcus elleni védőoltások ajánlottak a fertőzésveszély csökkentésére, az oltás időzítését és fajtáját egyeztetni kell az orvossal.

Követés és visszaesés

A betegek rendszeres kontrollra szorulnak: a tünetek, a fizikális vizsgálat és a gyulladásos markerek (ESR, CRP) követése segít a gyógyszeradag módosításában. Visszaesések előfordulhatnak, ilyenkor gyakran az adag átmeneti emelése szükséges. Ha a tünetek nem reagálnak a várható módon, vagy új, aggasztó tünetek jelennek meg (például látászavar), az orvosi vizsgálat sürgős kell, hogy legyen.

Mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni?

Azonnal keressen orvost vagy menjen ügyeletre, ha:

  • új, súlyos fejfájás jelentkezik;
  • látásromlás, kettőslátás vagy látásvesztés lép fel;
  • erős állkapocsfájdalom rágás közben;
  • magas láz vagy gyorsan romló általános állapot.

Ezek a tünetek temporális arteritisre (óriássejtes arteritisre) utalhatnak, amely kezeletlenül vaksághoz vezethet, ezért sürgős beavatkozást igényel.

Prognózis

Sok beteg jól reagál a megfelelő szteroidkezelésre, és a tünetek teljesen vagy közel teljesen megszűnhetnek. Ugyanakkor a kezelés gyakran hosszú, és előfordulhatnak visszaesések. A korai felismerés és a megfelelő követés csökkenti a komplikációk (például temporális arteritis okozta látásvesztés) kockázatát.

Ha PMR-re gyanakszik, forduljon háziorvoshoz vagy reumatológushoz a pontos diagnózis és a személyre szabott kezelési terv érdekében.