A fázis egy ciklus vagy változás egy része, amely körkörösen halad. Például a Holdnak vannak fázisai.
Az évszakok, a tavasz, a nyár, az ősz és a tél szintén fázisok. A Vénusz
bolygónak is vannak fázisai, akárcsak a Holdnak: Galilei kimutatta, hogy a Vénusz fázisai azt jelentik, hogy a Nap körül kell keringenie, nem pedig a Föld körül.

Olyan dolgokról is készíthetők grafikonok, amelyeknek vannak fázisai. A fázisokkal rendelkező dolgok időről időre szabályos módon változnak. Például egy óra ingája egy bizonyos helyzetből (amit "elmozdulásnak" nevezünk) balra (algebrai jelöléssel -x), alulra, majd jobbra (algebrai jelöléssel +x) mozog. Két inga lehet ugyanolyan hosszú, de ha nem ugyanabban az időben és ugyanott kezdenek el lengeni, akkor nem fognak együtt mozogni. Lehet, hogy az egyik balra leng, míg a másik jobbra leng. Amikor ilyesmi történik, a két rezgés "nincs fázisban".

Mi pontosan a fázis?

A fázis általános értelemben egy periodikus (ismétlődő) jelenség adott állapotát jelöli egy cikluson belül. Matematikailag gyakran a periódusnak egy adott pontjához rendelt szögként (fázisszögként) értelmezzük. Ha egy esemény időben ismétlődik, a fázis megmutatja, hogy a ciklus melyik részénél tartunk.

Ciklus, periódusidő és gyakoriság

  • Ciklus: egy ismétlődő folyamat teljes köre (például egy inga egy oda-vissza lengése vagy a Hold egy teljes fázissorozata).
  • Periódusidő (T): az az időtartam, ami alatt egy ciklus egyszer végbemegy.
  • Gyakoriság (f): egy időegység alatt lezajló ciklusok száma; f = 1/T.

Fázisszög és fáziskülönbség

A fázist gyakran egy szöggel jelöljük, amely lehet fokban vagy radiánban kifejezve. Egy teljes ciklus 360°-nak (vagy 2π radiánnak) felel meg. Ha két rezgés fázisszögei megegyeznek, azt mondjuk, hogy azok fázisban vannak (0° fáziskülönbség). Ha az egyik 180°-kal el van tolva a másiktól, akkor ellentétes fázisban (antifázisban) vannak — ilyenkor a csúcsok és völgyek egymást kioltják.

Például egy harmonikus rezgés időfüggő fázisa írható egyszerűen: φ(t) = 2π·(t/T) + φ0, ahol φ0 a kezdeti fázis. A fáziskülönbség két jel között: Δφ = φ2 − φ1.

Gyakorlati példák

  • Astronómia: a Hold és a Vénusz fázisai szemléltetik, hogyan változik a megfigyelt rész világossága és formája a nézőpont és a megvilágítás függvényében.
  • Inga és mechanikai rezgések: két inga lehet azonos hosszúságú (azonos periódusú), mégsem mozognak együtt, ha más a kezdeti fázisuk.
  • Elektromosság: az AC rendszerekben a feszültségek fázisa határozza meg az áramok és feszültségek közötti időbeli eltolódást. A háromfázisú hálózatban a három feszültség 120°-kal eltolt fázisban van egymáshoz képest.
  • Hullámok és hang: két hanghullám, amelyek fázisban vannak, erősítik egymást (konstruktív interferencia); ellentétes fázisban pedig gyengítik vagy kioltják egymást (destruktív interferencia).

Fázisábrázolás és phasorok

Gyenge és könnyen kezelhető módszer periódikus jelenségek elemzésére a phasor ábrázolás: a fázist és amplitúdót komplex számként vagy vektorként jelenítjük meg a síkon. Ez különösen hasznos elektromos hálózatokban és jelfeldolgozásban, ahol a fázisokat összehasonlítjuk és műveleteket végzünk rajtuk.

Összefoglalás

A fázis egy ciklus adott pontja, a periódus és a frekvencia leírják a ciklus időbeli jellemzőit, a fázisszög pedig megadja, hogy egy periodikus jel hol tart a ciklusában. A fáziskülönbség fontos szerepet játszik abban, hogy két jel hogyan lép kölcsönhatásba egymással — lehet erősítés, gyengítés vagy kioltás. A fázis fogalma tehát központi számos területen: fizikában, elektronikában, csillagászatban és mérnöki alkalmazásokban.