Percy Bysshe Shelley – angol romantikus költő: élet, művek, örökség

Percy Bysshe Shelley: az angol romantika meghatározó költője — élete, legismertebb művei (Ozymandias, Óda a nyugati szélhez), személyes története és irodalmi öröksége.

Szerző: Leandro Alegsa

Percy Bysshe Shelley (1792. augusztus 4. - 1822. július 8.) a XIX. század elején élt angol költő, akit ma az angol irodalom romantikus mozgalmának egyik legjelentősebb alakjaként tartanak számon. Sok verse a kortárs és az utókor olvasói számára is ismerős: ilyen például az Ozymandias és az Óda a nyugati szélhez, amelyek az angol költészet klasszikusai közé tartoznak. Stílusában ötvöződött a lírai finomság, a filozófiai elmélkedés és a politikai-lélektani heves érzés, ami műveit máig élővé teszi.

Élete és személyes kapcsolatai

Shelley a sussexi Horshamben született arisztokrata családban; apja parlamenti képviselő volt. Korai tanulmányait az elit iskolákban, többek között az Etonban folytatta, majd felvették az oxfordi egyetemre (University College). Egy év után azonban – politikai és vallásellenes nézetei, legfőképp ateizmusa miatt – kizárták az egyetemről. Fiatalon radikális politikai nézeteket vallott, támogatta a társadalmi reformokat, a vallási és politikai tekintélyek kritikáját, ami korában erős ellenérzést váltott ki.

Magánéletében is botrányos volt: 1811-ben feleségül vette Harriet Westbrookot, de néhány évvel később elhagyta őt, és 1814-ben elszökött Mary Godwinnal (később Mary Shelley), akivel életre szóló szellemi és érzelmi kapcsolatot alakított ki. Harriet később öngyilkosságot követett el; Shelley 1816-ban házasodott újra Mary-vel. Mary Shelley később a Frankenstein című regény szerzőjeként vált világszerte ismertté.

Művészet és fő művek

Shelley költészete rendkívül változatos: írt rövid lírai költeményeket, hosszú elégikus és filozofikus verseket, valamint verses drámákat és elméleti műveket is. Kiemelkedő témái közé tartozik a természet és az ember viszonya, az idealizmus, az egyéni szabadság, a képzelet és a társadalmi igazságtalanság elleni lázadás. Nyelvezetében a zenei líraiság és a metaforikus gazdagság keveredik.

Néhány fontosabb műve és témája:

  • Queen Mab (korai, politikailag éles hangvételű költemény)
  • Alastor (más néven The Spirit of Solitude) – a magány és a költői törekvés lírai tanulmánya
  • The Cenci (verses dráma) – tragikus témájú darab, amely erkölcsi és politikai dilemmákat vet fel
  • Laon and Cythna / The Revolt of Islam – forradalmi és politikai epika
  • Ozymandias, Ode to the West Wind, Mont Blanc – rövidebb, de rendkívül hatásos lírai darabok
  • Prometheus Unbound – lírai dráma, amelyben mitológiai és idealista motívumok kombinálódnak
  • Adonais – elegia John Keats halálára, a költői halhatatlanság és gyász meditációja
  • Esszék közül kiemelkedik a A Defence of Poetry (irodalomelméleti, prózai mű), amely a költészet társadalmi és erkölcsi szerepét védelmezi.

Politikai és eszmei hatás

Shelley radikális eszméi – a vallási tekintély elleni kritika, a társadalmi igazságosság követelése és az egyéni szabadság hangsúlyozása – miatt kortársai közül sokan elutasították. Ugyanakkor ezek az eszmék a 19. és 20. század későbbi költőire, gondolkodóira és reformerekre nagy hatással voltak. A költői képzelet és az eszmei elkötelezettség ötvözése miatt Shelley munkássága inspirálta a későbbi romantikus és modern költői irányzatokat, valamint a politikai radikalizmus bizonyos áramlatait.

Halála és öröksége

Körülbelül egy hónappal 30. születésnapja előtt, 1822. július 8-án Shelley egy csónakbalesetben megfulladt az olasz partoknál, ahol élete nagy részét töltötte. Testét partra vetették, és a helyszínen, tengerparti hamvasztással intettek neki búcsút; hamvainak nagy részét később a római Protestáns Temetőben helyezték örök nyugalomra. A halála körüli mozzanatok és utóélet – például a történetek, miszerint a szíve nem égett el teljesen, és Mary Shelley megőrizte azt – részben legendákká váltak, de mindenképpen hozzájárultak személyes mítoszához.

Bár életében sok ellenszéllel találkozott, halála után tekintélye fokozatosan nőtt: költészete és gondolatai hatottak a későbbi irodalmi nemzedékekre, filozófusokra és politikai aktivistákra egyaránt. Ma Shelley-t nemcsak a romantikus költészet egyik központi alakjaként, hanem a modern költői és gondolati szabadság egyik előfutáraként ismerjük el.

Források és további olvasmányok keresésekor érdemes figyelembe venni Shelley leveleit, esszéit és a hozzá kapcsolódó kortárs beszámolókat, amelyek segítenek megérteni művészeti célkitűzéseit és a korabeli kulturális-politikai hátteret.

Percy Bysshe ShelleyZoom
Percy Bysshe Shelley

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Percy Bysshe Shelley?


V: Percy Bysshe Shelley a XIX. század elején élt angol költő volt, akit széles körben az angol irodalom romantikus mozgalmának egyik legfontosabb költőjeként tartanak számon.

K: Hol született?


V: A sussexi Horshamben született.

K: Milyen egyetemre járt?


V: Az Oxfordi Egyetemen csak egy évig tanult, mielőtt ateizmusa miatt kicsapták.

K: Miért hagyta el Angliát?


V: Népszerűtlen politikai és vallási nézetei és otthoni személyes magatartása miatt hagyta el Angliát, hogy Európában, különösen Olaszországban utazhasson.

K: Kivel kötött házasságot?


V: Fiatalon megnősült, de elhagyta feleségét, hogy Mary Godwinnal szökjön meg; miután első felesége öngyilkos lett, Shelley feleségül vette Mary Godwint, aki később Mary Shelley, a Frankenstein szerzőjeként vált híressé.

K: Milyen műveket írt ez idő alatt?


V: Ez idő alatt Shelley több jelentős művet írt, például a The Cenci című verses drámát és olyan hosszú verseket, mint az Alastor és az Adonais, valamint számos rövidebb verset.

K: Hogyan halt meg?


V: Körülbelül egy hónappal 30. születésnapja előtt Shelley megfulladt egy csónakbalesetben Olaszország partjainál.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3