Periklész temetési beszéde: Athén politikai és kulturális jelentősége
Periklész temetési beszéde és Athén politikai, kulturális szerepe: Thuküdidész feljegyzése, a város dicsérete és a peloponnészoszi háború hatása.
Periklész gyászbeszéde egy híres beszéd Thuküdidész A peloponnészoszi háború története című művéből. A beszédet Periklész a peloponnészoszi háború első évének végén (Kr. e. 431–404) mondta el; Periklész ekkor az athéni közélet vezető alakja és politikus volt. A szöveget Thuküdidész azért jegyezte le, mert a beszéd a háborúban elesettek éves nyilvános temetésének részét képezte, azaz a polisz közössége nevében hangzott el a központi emlékezés részeként.
Rítus és hagyomány
Abban az időben Athénban az volt a szokás, hogy a háborúban elhunytakat közösségi temetésben tisztelték meg. A halottakat több napig egy sátorban helyezték el, ahol a családok és a polgárok áldozatokat mutathattak be értük. A nyilvános temetések és a hozzájuk kapcsolódó beszédek (az ún. epitésziós, illetve epitaphios logos) fontos szerepet játszottak a közösség egységének megerősítésében és a közös emlékezet fenntartásában. A ceremónia gyakran a Kerameikos környékén vagy más közösségi temetőhelyen zajlott, ahol a közösség közösen tisztelhette az elesetteket.
A beszéd feljegyzése és hitelessége
A temetési beszédet Thuküdidész a Peloponnészosziháborútörténete második könyvében adta közre. Thuküdidész művészi módszere az volt, hogy a felhangzott beszédeket rekonstruálta: nem állította, hogy szó szerint minden elhangzott egybeesik az általa közölttel, hanem hogy a beszédek a hallottak főbb gondolatait tükrözik. Ennek nyomán a kutatók ma is vitatják, mennyiben Periklész eredeti megfogalmazása olvasható a szövegben, és mennyiben Thuküdidész szerkesztői alakítása tükröződik benne. Mégis általában elfogadott, hogy Periklész a a háború első évének végén tartott beszédet; a vita inkább a pontos szöveg hűségére és a retorikai részletekre vonatkozik.
Témák és retorikai jellemzők
A temetési beszéd különbözött a korábbi, hagyományos athéni temetési beszédektől abban, hogy nem csupán az elesettek dicsőítésére szorítkozott, hanem Athén egészének dicséretévé vált. A főbb elemek:
- A demokrácia és a közösségi élet dicsérete: Periklész hangsúlyozza az athéni politikai intézmények és a polgárok részvételét, a törvény előtti egyenlőséget és a közérdek szolgálatát.
- A katonai bátorság és áldozat: kitér azokra a tulajdonságokra, amelyek a harcban elesetteket jellemezték, és méltatja a közszolgálat erejét.
- Kulturális és gazdasági kiválóság: a beszéd kiemeli Athén kulturális életét, a művészeteket, építészetet és a város nyitottságát a világra.
- Közösségi önazonosság és emlékezés: Periklész a közösség fennmaradásának fontosságáról beszél, arról, hogy a halottak emléke példa minden polgár számára.
Retorikailag a beszéd ötvözi az érzelmi meggyőzést (pathos), a hitelességre építést (ethos) és a logikus érvelést (logos). David Cartwright például úgy jellemzi, mint "magának Athénnak a dicshimnuszát (leírását)...". A cél egyértelmű: bátorítani a közösséget, és összekapcsolni a katonai áldozatot a polisz nagyságával.
Politikai és etikai feszültségek
Bár a beszéd egy erőteljes demokratikus ideált mutat be, a modern olvasók és történészek hangsúlyozzák a benne rejlő ellentmondásokat is. Periklész dicsőíti Athén szabadságát és méltóságát, ugyanakkor az athéni tengerhatalmi helyzet és birodalmi gyakorlat — amelyet a háború részben kiváltott — kritikai vizsgálat tárgya lehet. Thuküdidész művében ez a kettősség idővel reflektorfénybe kerül: a demokrácia belső erényei mellett megjelenik az erő és érdekpolitikája is.
Hatás és utóélet
Periklész temetési beszédét évszázadok óta tanítják retorikában, politológiában és történetírásban. A szöveg fontos forrás az ókori athéni politikai kultúra, a polgári erény és a közösségi emlékezet megértéséhez. A beszéd továbbá arra ösztönöz, hogy a politikai vezetés hogyan beszéljen a közösséghez válság idején: miként lehet a gyász alkalma a társadalmi összetartozás és a közös célok megerősítésére.
Miért olvassuk ma?
A beszéd ma is releváns, mert egyszerre kínál retorikai példát, politikai gondolatokat és történeti forrást. Segít megérteni, hogyan használhatók a közszereplők megemlékezések a polgári identitás formálására, és hogyan válnak a háborús veszteségek társadalmi narratívákká. Ugyanakkor emlékeztet azokra a kérdésekre is — hatalom, igazságosság, erkölcsi felelősség — amelyek minden kor politikáját formálják.
Periklész temetési beszéde
Gettysburgi beszéd és Periklész temetési szónoklata
GarryWills, az amerikai polgárháború kutatója Abraham Lincoln híres gettysburgi beszédét Periklész gyászbeszédének modern párhuzamának nevezi.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Periklész gyászbeszéde?
V: Periklész gyászbeszéde egy híres beszéd Thuküdidész A peloponnészoszi háború története című művéből. Periklész a háború első évének végén mondta el, és a háborúban elesettek éves nyilvános temetésének része volt.
K: Ki írta le Periklész gyászbeszédét?
V: A beszédet Thuküdidész jegyezte le A peloponnészoszi háború története című művének második könyvében.
K: Mennyit változtatott vagy javított Thuküdidész az általa lejegyzett beszédeken?
V: Thuküdidész azt mondja, hogy az elhangzottak egyes részeit megváltoztatta vagy kijavította, de a fő gondolatokat és témákat megtartotta.
K: Miért fontos ez a beszéd?
V: A halotti beszéd azért fontos, mert különbözött a szokásos athéni halotti beszédektől, mivel Athén ünneplésére és népének bátorítására összpontosított.
K: Mikor hangzott el ez a beszéd?
V: Ez a beszéd a peloponnészoszi háború első évének végén hangzott el (Kr. e. 431 - 404).
K: Milyen szokás szerint temették el az athéniak a háborúban elhunytakat?
V: Az athéniaknak az volt a szokásuk, hogy a háborúban elhunytaknak nyilvános temetést tartottak, ahol a holttestüket három napig kint hagyták, és áldozatokat mutattak be nekik.
K: Biztos, hogy Periklész mondta ezt a beszédet?
V: Igen, egészen biztos, hogy Periklész beszédet mondott a háború első évének végén, bár bizonytalan, hogy Thuküdidész feljegyzése mennyire egyezik azzal, amit ténylegesen mondott.
Keres