Növénynemesítés
A növénynemesítés a növények tulajdonságainak megváltoztatásának művészete és tudománya a kívánt jellemzők előállítása érdekében. A növénynemesítés számos különböző technikával történhet. A szaporítás szempontjából kívánatos tulajdonságokkal rendelkező növényeket lehet kiválasztani. Bonyolultabb molekuláris technikák is lehetségesek (lásd kultúrnövény és kultivár).
A növénynemesítést már évezredek óta, az emberi civilizáció kezdete óta gyakorolják. Ma már világszerte kertészek és gazdálkodók, illetve kormányzati intézmények, egyetemek, terményspecifikus ipari szövetségek vagy kutatóközpontok alkalmazásában álló hivatásos növénynemesítők végzik.
A nemzetközi fejlesztési ügynökségek úgy vélik, hogy az új növények nemesítése fontos az éhínség megelőzésében. Új fajtákat fejlesztenek ki. Ezek nagyobb terméshozamúak, ellenállnak a kártevőknek és betegségeknek, szárazságtűrőek vagy alkalmazkodnak a különböző környezetekhez és termesztési feltételekhez.
Garton 1902-es katalógusa
A Yecoro búzafajta (jobbra) érzékeny a sótartalomra, a W4910 fajtával (balra) való keresztezésből származó növények jobban tűrik a magas sótartalmat.
Történelem
A növénynemesítés az első mezőgazdasági növények háziasításával kezdődött, ez a gyakorlat 9000-11000 évre nyúlik vissza. Kezdetben a korai földművesek egyszerűen kiválasztották a bizonyos kívánatos tulajdonságokkal rendelkező élelmiszernövényeket, és ezeket használták fel a következő generációkban, ami idővel az értékes tulajdonságok felhalmozódását eredményezte.
Gregor Mendel a növények hibridizációjával kapcsolatos kísérletei vezettek az öröklődés törvényeinek megállapításához. Miután ez a munka ismertté vált, a genetika új tudományának alapját képezte, amely számos növénytudós kutatását ösztönözte, akik a növénynemesítéssel a növénytermesztés javítására törekedtek.
A modern növénynemesítés alkalmazott genetika, de tudományos alapja szélesebb, és kiterjed a molekuláris biológiára, citológiára, szisztematikára, fiziológiára, patológiára, entomológiára, kémiára és statisztikára (biometria). Saját technológiát is kifejlesztett.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a növénynemesítés?
V: A növénynemesítés a növények tulajdonságainak módosítása a kívánt jellemzők előállítása érdekében.
K: Hogyan történhet a növénynemesítés?
V: A növénynemesítés történhet a kívánatos tulajdonságokkal rendelkező növények szaporításra való kiválasztásával, vagy olyan összetettebb molekuláris technikák alkalmazásával, mint a kultigén és a kultivár.
K: Mióta foglalkoznak növénynemesítéssel?
V: A növénynemesítést már évezredek óta, az emberi civilizáció kezdete óta gyakorolják.
K: Ki gyakorolja a növénynemesítést?
V: A növénynemesítést ma világszerte kertészek, gazdálkodók és kormányzati intézmények, egyetemek, terményspecifikus ipari szövetségek vagy kutatóközpontok alkalmazásában álló hivatásos növénynemesítők gyakorolják.
K: Miért fontos az új növények nemesítése?
V: A nemzetközi fejlesztési ügynökségek úgy vélik, hogy az új növények nemesítése fontos az éhínség megelőzése szempontjából. Az új fajták nagyobb terméshozamúak, ellenállnak a kártevőknek és betegségeknek, szárazságtűrők, vagy alkalmazkodnak a különböző környezetekhez és termesztési feltételekhez.
K: Mik a növénynemesítés céljai?
V: A növénynemesítés célja, hogy a szaporítás szempontjából kívánatos tulajdonságokkal rendelkező növényeket állítson elő, vagy olyan új fajtákat fejlesszen ki, amelyek nagyobb terméshozamúak, ellenállóak a kártevőkkel és betegségekkel szemben, szárazságtűrőek vagy alkalmazkodnak a különböző környezetekhez és termesztési feltételekhez.
K: Hogyan segíthet a növénynemesítés az éhínség megelőzésében?
V: A növénynemesítés segíthet az éhínség megelőzésében olyan új növényfajták kifejlesztésével, amelyek nagyobb terméshozamúak, ellenállóak a kártevőkkel és betegségekkel szemben, szárazságtűrők, vagy alkalmazkodnak a különböző környezetekhez és termesztési feltételekhez.
