Mi az a szabadalmi ügyvivő? Definíció, jogosítványok és feladatok
A szabadalmi ügyvivő olyan ügyvéd, aki rendelkezik a szabadalmak megszerzéséhez szükséges speciális készségekkel és képzettséggel, valamint a szabadalmi joggal és gyakorlattal kapcsolatos valamennyi ügyben és eljárásban való képviselethez. A szabadalmi ügyvivő például nemcsak új szabadalom iránti kérelmet nyújthat be, hanem meg is próbálhatja megakadályozni, hogy a szabadalmi hivatal a szabadalmat valaki másnak adja meg. A kifejezést a különböző országokban eltérően használják, és ezért lehet, hogy ugyanolyan jogi képesítést igényel, mint az általános jogász (azaz az ügyvéd), de az is lehet, hogy nem.
Egyes jogrendszerekben a szabadalmi ügynök és a szabadalmi ügyvéd elnevezéseket is használják. Egyes joghatóságokban a kifejezések felcserélhetők. Más országokban a szabadalmi ügyvivőnek ügyvédi képesítéssel is rendelkeznie kell.
Kik lehetnek szabadalmi ügyvivők?
Általános követelmények: sok országban a szabadalmi ügyvivői tevékenységhez műszaki vagy természettudományos végzettség (pl. mérnök, vegyész, biológus stb.) és speciális szakmai vizsga szükséges. Ezen felül egyes joghatóságok megkövetelik a jogi vagy ügyvédi képesítést is; máshol elég a technikai végzettség és a szakterületi vizsga.
Példák nemzetközi rendszerekről:
- European Patent Attorney (EPO): a képviselethez az Európai Szabadalmi Hivatal előtt az EQE (European Qualifying Examination) sikeres vizsgája szükséges.
- USA: a "patent agent" és a "patent attorney" megkülönböztetése ismert — a patent agent technikusként a USPTO-nál képviselheti a bejelentőket, de nem jogosult bírósági képviseletre; a patent attorney ügyvédi képesítéssel rendelkezik és bíróságon is eljárhat.
Főbb feladatok és szolgáltatások
- Szabadalom- és találmányok felmérése: találmányi leírások elemzése, újítási fok és oltalmazhatóság áttekintése.
- Kutatások és állapotfeltárás: elővizsgálati kutatások (prior art search), szabadság a használatra (freedom-to-operate) vizsgálatok.
- Pályázatok elkészítése és benyújtása: leírás, igénypontok (claims) megfogalmazása, nemzeti és nemzetközi (PCT) beadványok kezelése.
- Kapcsolattartás a szabadalmi hivatalokkal: hivatalos levelezés, hiánypótlások, helyt adó és elutasító határozatokra válaszok kidolgozása.
- Fellebbezések, óvások és viták: ellenkérelmek (opposition), fellebbezések és más eljárások képviselete a hivataloknál, adott esetben bírósági ügyekben szakértői támogatás nyújtása.
- Szerződések és licencelés: szerződések, licencmegállapodások, know-how átadási megállapodások előkészítése és tárgyalása.
- Due diligence és értékelés: szellemi tulajdon portfóliók átvilágítása felvásárlások, befektetések előkészítése során.
- Tanácsadás: stratégiatervezés, kockázatkezelés, portfólió-építés és -fenntartás.
Jogosítványok és korlátok
Képviselet a hivatalok előtt: a szabadalmi ügyvivő általában teljes körűen képviselheti ügyfeleit a szabadalmi hivataloknál indított eljárásokban (bejelentés, vizsgálat, óvás, fellebbezés), de ez joghatóságonként eltérő lehet.
Bírósági képviselet: sok helyen a szabadalmi ügyvivő nem jogosult a polgári peres ügyek teljes körű vezetésére (például jogvitás peres eljárásokban), amelyhez ügyvédi képesítés szükséges. Más országokban a szabadalmi ügyvivő ügyvédi képesítéssel is rendelkezik, így bíróság előtt is eljárhat.
Hogyan válasszunk szabadalmi ügyvivőt?
- Vizsgálja meg a műszaki háttérét és azt, hogy dolgozott-e már az Ön iparágában.
- Kérjen referenciákat és korábbi ügyekre vonatkozó példákat (anonymizált ügyiratok, kiadott szabadalmak).
- Ellenőrizze, hogy az ügyvivő jogosult-e képviselni az adott hatóságnál (pl. nemzeti hivatal, EPO, USPTO).
- Beszéljen a díjszabásról: óradíj, tételdíjak, sikerdíj (ritkább) és a teljes várható költségstruktúra.
- Fontos a jó kommunikációs készség és hogy az ügyvivő érthetően tudja ismertetni a jogi és műszaki kérdéseket.
Díjszabás és szerződés
A díjak általában ügyfelenként és szolgáltatásonként eltérőek lehetnek: egyszeri díjak (pl. bejelentés), óradíj, illetve adminisztratív költségek. Mindig célszerű írásos szerződést kötni, amelyben rögzítik a feladatkört, határidőket és a díjfizetés módját.
Nemzetközi ügyek és együttműködés
Nemzetközi szabadalmi eljárások (pl. PCT, EPO eljárás) esetén gyakran együttműködnek helyi és nemzetközi képviselők: az ügyvivő elkészíti és kezeli a beadványokat, és szükség esetén helyi partnerekkel dolgozik a különböző országokban történő érvényesítés során.
Etika és titoktartás
A szabadalmi ügyvivőknek etikai szabályoknak és titoktartási kötelezettségnek kell megfelelniük. Az ügyfelektől kapott műszaki információkat és üzleti adatokat bizalmasan kezelik.
Összefoglalva: a szabadalmi ügyvivő olyan szakember, aki ötvözi a technikai ismereteket a szellemi tulajdonjogi tapasztalattal, és ügyfeleit a találmányok oltalmazásában, védelmében és hasznosításában képviseli. Pontos jogosítványai és tevékenységi köre joghatóságonként eltér, ezért választásnál érdemes tisztázni a konkrét jogosultságokat és a szakmai tapasztalatot.
Szabályozás
Minden szabadalmi hivatal szabályozza a bejelentéseket benyújtó személyeket. A szabadalmi ügyvivők megtehetik ezt, de a szabadalmi hivatal nem fogadja el más ügyvivőktől származó bejelentéseket. Minden szabadalmi hivatalnak megvannak a saját szabályai arra vonatkozóan, hogy mit kell tennie valakinek ahhoz, hogy szabadalmi ügyvivő lehessen.
Európában a nemzeti szabadalmi hivatalok előtti szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának követelményei eltérnek az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) előtti tevékenység gyakorlásához szükséges követelményektől. Nemzeti szinten a követelmények nincsenek harmonizálva az Európai Unióban, kivéve, hogy az EU gondoskodik arról, hogy a megfelelő szakmai képesítések bizonyos mértékig kölcsönösen elismertek legyenek. Az Egyesült Államokban a szabadalmi ügyvivőnek külön vizsgát kell tennie a szabadalmi hivatali eljárások ismeretének tesztelésére. Néhány országban olyan ügyvédek is praktizálhatnak, akik nem állampolgárok. Egyes országok megengedik egy másik országból származó ügyvédeknek, hogy bejelentéseket tegyenek, ha a második ország ugyanezt megteszi az első országból származó ügyvédek számára. Sokszor előfordul, hogy egy külföldi ország szabadalmi ügyvivője egy helyi ügyvéddel együttműködve gondoskodik arról, hogy az adott ország szabadalmi bejelentését helyesen és gyorsan nyújtsák be.