Pachacuti Inca Yupanqui (vagy Pachacutec; Quechua: Pachakutiq), akinek neve azt jelenti: „Aki újjáteremti a világot”, a kilencedik Sapa Inka (1438-1471/1472) volt a Cuzco Királyságban. Uralkodása alatt a kis, helyi hatalomként induló Cuzco államából létrejött a későbbi Tahuantinsuyu, vagyis az inka Birodalom: az a hódító és közigazgatási rendszer, amely rövid időn belül a Dél-Amerikára kiterjedő inka uralmat hozta létre. Nevét a hagyomány azzal az elképzeléssel köti össze, hogy „világfordulót”, alapvető politikai és vallási átrendeződést indított el.

Korai évei és trónra lépés

Pachacuti pontos születési dátuma nem ismert; a források szerint a 15. század első felében született. A hagyomány szerint a Hanan-dinasztia tagjaként emelkedett hatalomra, és kezdetben helyi vezérként, majd Sapa Inkaként szerzett tekintélyt. Uralkodásának korai éveiben hadjáratokra indult a környező népek ellen, amelyek sikerei megalapozták későbbi birodalmi törekvéseit.

Hódítások és katonai tehetség

Pachacuti katonai vezetőként vált ismertté: nagyszabású hadjáratokat vezetett, amelyek során meghódította az Andok feletti irányítás sok jelentős részét. A hódítások nemcsak katonai győzelmeket hoztak, hanem politikai szövetségeket és vazallus-rendszert is kiépítettek, ami lehetővé tette a meghódított területek gyors integrációját. E hódító korszak eredményeként három-négy generáció alatt az inka uralom Cuzco völgyéből szinte az egész Andok mentére kiterjedt.

Közigazgatási és társadalmi reformok

Az egyik legnagyobb újítás, amelyet Pachacuti általa tett ismertségre, a birodalom átszervezése volt. Új közigazgatási modellt vezetett be: a Tahuantinsuyu – „az egyesített négy tartomány” – szervezeti elvét, amely szerint a birodalom négy nagy tartományra, azaz suyu-ra bomlott. Ezek a fő tartományok hagyományosan a következők voltak: Chinchaysuyu, Antisuyu, Qullasuyu (Collasuyu) és Contisuyu. Mindegyik suyu élén tartományi vezetők (aposz) álltak, és a központ Cuzco maradt.

Pachacuti kiterjesztette a központi adminisztráció hatalmát, fejlesztette a raktár- és újraelosztási rendszert (qullqa-k), szabályozta a termelést és a munkarendszert (a később ismert mit'a alapjaihoz köthető szervezés), valamint megerősítette a papság és a napkultusz (Inti) szerepét az államvallásban. Emellett bevezette az adatok és személyi információk rendszerezésének eszközét, a quipu-kat, amelyek segítették az adminisztrációt.

Infrastruktúra, építészet és kulturális örökség

Pachacuti idejéhez kötik az olyan nagy építkezési programokat, amelyek tartós nyomot hagytak a térségben. Cuzco jelentős átépítésen ment keresztül: erődfalak, paloták és középületek készültek, köztük a Sacsayhuamán erődkomplexum. A birodalmi utak hálózata, a híres Qhapaq Ñan, jelentősen kiépült, ami gyors katonai és adminisztratív mozgást tett lehetővé. Emellett Pachacutihoz kötik a mezőgazdasági teraszok, öntözőrendszerek és tároló- és elosztó rendszerek kiterjesztését, amelyek növelték a birodalom élelmiszerbiztonságát.

A Machu Picchu gyakran Pachacuti építkezéseihez kapcsolódik: a legtöbb kutató úgy véli, hogy a helyszínt Pachacuti korában emelték, mint királyi rezidenciát vagy vallási központot, de a pontos funkció és egyes épületek keletkezési ideje vitatott. Mindenesetre Machu Picchu és más, Pachacutihoz köthető létesítmények az inka építészet és mérnöki tudás kiváló példái.

Utódlás és örökség

Bár Pachacuti politikai és katonai tehetsége megalapozta a centralizált inka államot, nem alakította át véglegesen az uralkodói utódlás intézményét. Fiát, Tupac Inca Yupanqui-t követi a trónon, és az átmenet azonnali viták nélkül zajlott, de később az utódlás gyakran függött attól, hogy a jelölt mennyi támogatást szerzett az aposzok, a papság és a katonaság körében. Így a hatalom megszerzése a későbbi generációkban többnyire politikai manőverekre, ha szükséges, polgárháborús konfliktusokra is épült.

Pachacuti öröksége több síkon mérhető: ő teremtette meg az inka birodalom szervezeti kereteit és terjeszkedési mechanizmusait, megerősítette a központi hatalmat, és számos infrastrukturális és kulturális fejlesztést indított el. Nevét és cselekedeteit az inka hagyomány nagy uralkodóként őrzi, akinek munkássága alapvetően alakította a Tahuantinsuyu sorsát.