2019-es Notre-Dame-tűz: a párizsi székesegyház katasztrófája és megmentése
2019-es Notre-Dame tűz: a párizsi székesegyház katasztrófája, hősies oltás és megmentés részletei — műemlékvédelem, károk és helyreállítás folyamata.
2019. április 15-én, helyi idő szerint körülbelül 18:50-kor tűz ütött ki a Notre Dame de Parisban. A Notre Dame Párizs római katolikus székesegyháza, a város központjában álló ikonikus gótikus építmény. A tűz következtében a tető és a központi tetősisak (a spire) összeomlott, jelentős része elpusztult. Az épület boltíves kőmennyezete részben visszatartotta az égő tetőt, így a boltozat többsége megőrizte integritását, és megakadályozta, hogy a lángok teljesen elpusztítsák a belső teret.
A tűz lefolyása és a mentés
A tűz gyorsan terjedt a tetőszerkezetben, amelyet nagy részben fatartókból álló szerkezet alkotott (franciául a "la forêt", azaz az "erdő"). Körülbelül egy órával a kitörés után a központi torony és a spire összeomlott, majd a lángokat összesen több mint 400 tűzoltó próbálta megfékezni. Helyi idő szerint 23 óra körül a párizsi tűzoltók szóvivője bejelentette, hogy az épület szerkezetét valószínűleg sikerül megmenteni — ez a nyilatkozat különösen az északi torony megóvására vonatkozott, amelytől időnként attól tartottak, hogy súlyosan megsérülhet.
A beavatkozás során sokféle technikát és eszközt alkalmaztak: kockázatos lépcsőfelvonulások, külső és belső vízsugarak, valamint daruk és speciális tömlők. A tűzoltók többek közt 18 különleges tömlőt és nagynyomású berendezést használtak, hogy a lángokra vizet juttassanak. A mentés közben két rendőr megsérült, egy tűzoltót pedig súlyosan megsebesült; őt kórházban kezelték.
Károk és a megmentett értékek
A tűz következtében a tető nagy része és a központi spire leomlott, a fa tetőszerkezet — a katedrális évszázadok alatt felhalmozott hatalmas tölgyfái — megsemmisült. Ugyanakkor a kőboltozat, amely évszázadok alatt kialakult masszív szerkezet, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a belső tér és sok jelentős műtárgy megmeneküljön.
Az oltás és a gyors evakuálás során sikerült kimenteni számos értékes relikviát és műalkotást. A mentett tárgyak között volt többek közt a Krisztus töviskoronájának egy darabja köré kapcsolódó ereklye, valamint a legfontosabb liturgikus tárgyak egy része — a mentés során részben a templom személyzete, részben a francia hatóságok és múzeumi szakemberek vettek részt. A pontos mentett lista és a kárfelmérés később részletes dokumentációt kapott.
Okok és vizsgálat
A baleset okának felderítésére a francia ügyészség vizsgálatot indított. A hatósági nyomozás kezdeti megállapításai szerint a tűz valószínűsíthetően nem szándékos gyújtogatás következménye volt, hanem véletlen esemény, amely összefüggésben lehetett a katedrális felújítási munkálataival és a felállított állványzattal. A pontos tűzfészek és tűz keletkezési körülményeinek tisztázása részletes laboratóriumi és helyszíni vizsgálatokat igényelt.
Reakciók, adományok és újjáépítési tervek
Az esemény gyorsan nemzetközi figyelmet kapott; a francia elnök, Emmanuel Macron azonnal közölte, hogy a katedrális újjáépítése prioritás lesz, és politikai és anyagi támogatást ígért. Számos magánszemély és vállalat ígéretet tett adományokra; jelentős összegek gyűltek össze a rekonstrukció támogatására.
A nyilvános és szakmai vita hamar elkezdődött arról, hogy az újjáépítés miként történjen: a vita érintette a spire formáját (újjáépítsék-e eredeti formában vagy fogadjanak el kortárs megoldást), az anyaghasználatot és azt, hogy milyen mértékben alkalmazzanak modern technológiát. A francia kormány és a műemlékvédelmi szakértők végül a műemléki értékek helyreállítását, a történelmi karakter megőrzését tűzték ki célul.
Tisztítás, biztonság és hosszú távú helyreállítás
A tűz után komoly egészségügyi és környezeti feladat volt az ólom- és egyéb szennyeződések eltávolítása a környező utcákból és a katedrális belső tereiből. A munkálatok magukban foglaltak bontást, szerkezeti megerősítést, konzerválást és a műtárgyak restaurálását. Az újjáépítés tervezése és kivitelezése éveket vett igénybe, és nagyszabású műszaki és restaurátori együttműködést követelt meg.
Összegzés
A 2019-es Notre-Dame-tűz súlyos veszteség volt a francia és az európai kulturális örökség számára: a tetőszerkezet és a spire nagy része elpusztult, de a kőboltozat és sok belső műtárgy megmenekült a részben sikeres oltási és mentési munkáknak köszönhetően. A tűz felrázta a közvéleményt és elindította a helyreállítási folyamatot, amely a műemlékvédelem, a művészettörténet és a modern mérnöki tudás együttműködését igényelte. A vizsgálat azt valószínűsítette, hogy a tűz véletlen eredetű volt, összefüggésben a felújítási munkákkal, és a helyreállítási munka hosszú időre szólt.
Cause
A tűzoltás idején a tűz oka nem volt ismert, de balesetként kezelték. A vizsgálat leginkább "véletlenszerű tűz általi megsemmisülésre" gyanakodott, de nem zártak ki semmit, mondván, hogy túl korai lenne megismerni a tűz okát. Azt egyelőre nem tudni[when?] , hogy a felújítási munkálatok hozzájárultak-e a tűzesethez. Más esetekben is előfordult már, hogy a felújítással kapcsolatos tüzek órákig láthatatlanul parázslottak, mielőtt kitörtek. A felújítást végző Le Bras Frères cég kijelentette, hogy betartották az eljárást, és teljes mértékben együttműködnek a vizsgálatban. Azt is kijelentették, hogy a tűz kitörésekor egyik alkalmazottjuk sem tartózkodott a helyszínen.
A kár áttekintése
- A torony teljesen elpusztult
- A tető kétharmada elpusztult; ez 13000 tölgyet foglal magában a székesegyház építésének idejéből (12-14. század). Ez körülbelül 21 hektárnyi erdőt jelent.
- Néhány érintett kupola
- A tetőn lévő szobrok nem voltak jelen, mivel felújítás alatt állnak.
- A relikviákat megmentették
- A székesegyházban kiállított műalkotások 90-95 százalékát megmentették.
- Három nagy lyuk a mennyezeten
- A lezuhanó törmelék több padsor összezúzta a padokat.
- A környező terület ólommal szennyezett a tetőből származó ólomtól
Keres