2015-ös párizsi terrortámadás (Bataclan)

Háttér

Franciaországban a 2015. január eleji Charlie Hebdolövöldözés és a 2015. januári Île-de-France-i támadások során történt egyéb kapcsolódó incidensek óta magas fokú terrorfenyegetettségi készültség volt érvényben. Franciaország a 2015. november 30. és december 11. között Párizsban tartandó 2015. évi ENSZ éghajlat-változási konferenciára való tekintettel is fokozta a biztonsági intézkedéseket, és a támadásokat megelőző héten visszaállította a határellenőrzést.

A Charlie Hebdo 2015. januári lövöldözése a város 11. kerületében történt, ahol a Bataclan színház is található. Más támadások is történtek Franciaországban, például Nizzában 3 katona megkéselése, akik egy zsidó közösségi központot őriztek, a Saint-Quentin Fallavier elleni támadás és a 2015-ös Thalys vonat elleni támadás.

Az Iszlám Állam és ágai számos halálos áldozatot követelő támadásért vállalták a felelősséget a támadásokat megelőző hetekben. 2015. november 12-én a libanoni Bejrútban két öngyilkos merénylet történt, amelyekben 43 ember vesztette életét. 2015. október 31-én az egyiptomi Sínai-félszigeten lezuhant a Metrojet 9268-as járata, amely főként orosz utasokat szállított, 224 ember halálát okozva. Az Iszlám Állam sínai ága vállalta a felelősséget.

Szintén a támadások napján jelentették, hogy az ISIL vezető hóhérát, Dzsihádi Johnt egy amerikai dróncsapás megölte, és elvesztette a szindzsári csatát a kurd erőkkel szemben.

Támadások

Hét különböző támadás történt, hat lövöldözés és három robbantás. A robbanások a Stade de France közelében történtek, míg a lövöldözések a Rue Alibert, a Rue de la Fontaine-au-Roi, a Rue de Charonne, a Bataclan színház környékén a Boulevard Voltaire, az Avenue de la République és a Boulevard Beaumarchais környékén.

Valószínű, hogy három csapat hajtotta végre az összehangolt támadássorozatot.

Virágok a támadás egyik helyszínén, egy nappal azután, hogy a támadás történt.


Rendőrök a színház helyszínén, a támadások másnapján

Támadók

Az Iszlám Állam november 14-én reggel hivatalosan vállalta a felelősséget a támadásokért, dicsérve az Abdelhamid Abaaoud vezette "nyolc testvérüket" "legalább 200 "keresztes lovag" haláláért", és azt állítva, hogy "ez csak a vihar kezdete".

A bűncselekményt elkövető személyek a következők voltak:

• Négyen támadtak a Bataclan színházra fekete ruházatban és AK-47-es támadófegyverekkel. Hárman öngyilkos mellényükkel öngyilkosok lettek a színházban végrehajtott rendőrségi rajtaütés során. A negyedikkel a rendőrök lövései végeztek, közvetlenül azelőtt, hogy a mellénye felrobbant volna.
• Három öngyilkos merénylő robbantotta fel mellényét a Stade de France közelében. A francia rendőrség szerint az egyik öngyilkos merénylőnél szíriai útlevelet találtak. Az útlevél hitelességét megkérdőjelezték, és több elemző rámutatott, hogy hamis szíriai útleveleket könnyen lehet szerezni. Nikosz Toszkasz görög állampolgárvédelmi miniszter megerősítette, hogy az egyik szíriai útlevéllel rendelkező személyt októberben menekültként regisztrálták Leroszon. Arról is beszámoltak, hogy egy egyiptomi útlevelet találtak egy másik merénylő holtteste mellett.
• A nyolcadik támadó a Bataclan színház közelében, a Boulevard Voltaire sugárúton robbantotta fel a mellényét.

A támadók pontos száma jelenleg nem világos; egyes médiumok hét, mások nyolc támadóról beszélnek. A rendőrség szerint 3-5 támadó lehet, akik túlélték, és menekülnek. Brüsszelben mintegy tíz embert vettek őrizetbe a rendőrök, mivel kapcsolatuk lehet a támadásokkal. A támadás vezetőjét, Abdelhamid Abaaoudot egy november 18-i franciaországi rendőrségi razzia során megölték.

Aftermath

François Hollande elnök nyilatkozatot adott ki, amelyben arra kérte a francia népet, hogy maradjanak erősek az ilyen incidensekkel szemben. Hollande ellátogatott a Bataclan színházba is, és megfogadta, hogy "kíméletlenül" harcolni fog a terrorizmus ellen. Hollande aznap este a francia kabinet rendkívüli ülését is vezette, másnap reggelre pedig összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot. A hatóságok felszólították a párizsi lakosokat, hogy saját biztonságuk érdekében maradjanak otthon. Hollande a merényletek miatt lemondta a 2015-ös antalyai G-20-as csúcstalálkozóra való utazását is, helyette Laurent Fabius külügyminisztert és Michel Sapin pénzügyminisztert küldte képviselőinek.

November 14-én Hollande elnök három nemzeti gyásznapot hirdetett. Még aznap nyilvánosságra hozták a halottak néhány nevét:

• Thomas Ayad, zenei vezető (Mercury Records France).
• Guillaume B. Decherf, 43 éves, zenekritikus és újságíró (Les Inrockuptibles).
• Alban Denuit, 32 éves, képzőművész.
• Matthieu Giroud, 39 éves, geográfus (Marne-la-Vallée-i Egyetem).

Reakciók

Ferenc pápa elítélte a támadásokat. Azt mondta, hogy az erőszak nem oldja meg a problémákat, és hogy a támadásokat sem vallási, sem humanitárius szempontból nem lehet igazolni. A franciaországi iszlám képviselői is elítélték a támadásokat, akárcsak a zsidó közösség képviselői. Haszan Róháni iráni elnök lemondta franciaországi útját, és a támadásokat emberiség elleni bűncselekménynek nevezte.

Jelentések szerint elszigetelt cselekmények történtek muszlim intézmények ellen: A támadások másnapján vörös kereszteket találtak egy mecseten a Párizshoz közeli Créteilben. Egy észak-afrikai származású férfit megtámadtak egy jobboldali csoport illegális bevándorlás elleni tüntetéssorozata során.