Természetes személy – jogi meghatározás, jogképesség és jogok
A jogtudományban a természetes személy valódi emberi lény, szemben a mesterséges személlyel, vagyis egy olyan szervezettel, amelyet a jog bizonyos célokból úgy kezel, mintha tagjaitól vagy tulajdonosától elkülönülő személy lenne.
Például a szavazati jog csak természetes személyeknek jár. Ez a helyzet a legtöbb emberi jog esetében. Ezért nyilvánvalóan egy vállalat nem tölthet be közhivatalt, de pert indíthat.
Bár a tudományos fantasztikum régóta fantáziál az emberek között élő, érző robotok (pl. androidok) lehetőségéről (mint például Robin Williams Bicentennial Man), még egyetlen bíróság sem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy egy ilyen lény természetes személynek minősül-e vagy sem.
Jogképesség és cselekvőképesség
A természetes személy jogképessége azt jelenti, hogy valaki jogok és kötelezettségek alanya lehet. A legtöbb jogrendben – így a magyar jogban is – a jogképesség a születéssel kezdődik és a halállal szűnik meg. A jogképesség azonban nem azonos a cselekvőképességgel: a cselekvőképesség azt jelenti, hogy valaki milyen mértékben és milyen formában köthet érvényes jogügyletet saját maga nevében.
- Teljes cselekvőképesség: általában a nagykorúság (például 18 év) elérése után áll be, ekkor a személy önállóan kötheti meg jogügyleteit.
- Részleges cselekvőképesség: a fiatalkorúak és bizonyos speciális helyzetű személyek esetén fordul elő; jogügyleteikhez gyakran törvényes képviselő (pl. szülő, gondnok) hozzájárulása szükséges.
- Cselekvőképtelenség: súlyos mentális fogyatékosság, tartós elmeállapot vagy bírósági gondnokság miatt előfordulhat; ilyenkor a személy jognyilatkozatai nem érvényesek, helyette képviselő jár el.
Alapvető jogok és kötelezettségek
A természetes személyekre vonatkozó jogok közé tartoznak többek között:
- az élethez és testi épséghez való jog;
- a személyes szabadság és biztonság;
- a magán- és családi élet tisztelete;
- szavazati jog és politikai részvétel (ez tipikusan kizárólag természetes személyekre vonatkozik).
E jogok érvényesítése gyakran állami garanciákhoz és jogorvoslati lehetőségekhez (például bírósági eljáráshoz) kapcsolódik. Ugyanakkor a jogok mellett kötelezettségek is terhelik a természetes személyeket, például adófizetés, jogszabályok betartása vagy szerződési kötelezettségek teljesítése.
Jogkeletkezés és jogmegszűnés
A természetes személy jogképessége tipikusan a születéshez kötődik; egyes jogrendszerek azonban a magzat bizonyos jogi védelmét is elismerik (például öröklési jogban vagy kártérítésben feltételesen). A jogképesség a halállal szűnik meg, amelynek megállapítása orvosi és jogi kritériumok szerint történik (például agyhalál vagy életjelek megszűnése). A jogok és kötelezettségek egy része haláleset után is tovább élhet (pl. öröklés, szerződéses kötelezettségek rendezése).
Különleges kérdések
Mest erséges személyek és technológia: Ahogy a bevezető megjegyezi, a jogtudomány megkülönbözteti a természetes személyeket és a mesterséges személyeket (pl. vállalatok, egyesületek). A mesterséges személyek jogalanyisága mesterségesen jön létre és korlátozott: képesek perelni és perelhetők, birtokolhatnak vagyont, de bizonyos személyi jogok (például választójog, közhivatal betöltése) jellemzően nem illetik meg őket.
Mesterséges intelligencia és robotok: Az olyan fiktív példák, mint Bicentennial Man, felvetik a kérdést, hogy érző gépek kaphatnak-e jogi személyiséget. A mai jogi gyakorlatban egyelőre nincs olyan bírósági döntés, amely természetes személynek minősítené a robotot vagy szoftvert; a szabályozás és elméleti vita azonban folyamatosan fejlődik.
Gyakorlati példák
- Egy vállalat nem tölthet be állami közhivatalt, mégis a bíróság előtt eljárhat: pert indíthat, szerződéseket köthet és vagyont szerezhet.
- A emberi jogok védelméhez kapcsolódó jogok – például a szabad véleménynyilvánítás – elsősorban természetes személyekre irányulnak, de bizonyos esetekben jogi személyek is élhetnek egyes alapjogokkal (például sajtószabadság).
- A cselekvőképtelen személyt törvényes képviselő (pl. gondnok) védi, aki helyette jár el jogügyletekben és bírósági ügyekben.
Összefoglalva: a természetes személy jogi meghatározása egyszerűnek tűnhet – valódi emberi lény – de a hozzá kapcsolódó jogképesség, cselekvőképesség és a jogok gyakorlása számos részszabályt, korlátozást és gyakorlati kivételt tartalmaz. A modern jogrendszerek ezen jogi státusz egyensúlyát a társadalmi és technológiai változások fényében folyamatosan vizsgálják és alakítják.
Kérdések és válaszok
K: Mi a természetes személy a jogtudományban?
V: A természetes személy egy valódi emberi lény, szemben a mesterséges személlyel vagy egy szervezettel, amelyet a jog úgy kezel, mintha személy lenne.
K: Mi a mesterséges személy?
V: A mesterséges személy olyan szervezet, amelyet a jog úgy kezel, mintha tagjaitól vagy tulajdonosaitól elkülönülő személy lenne.
K: Milyen jogok illetik meg a kizárólag természetes személyeket?
V: A választójog és a legtöbb emberi jog csak természetes személyeket illet meg.
K: Vállalhat-e egy társaság közhivatalt?
V: Nem, egy társaság nem tölthet be közhivatalt.
K: Egy társaság indíthat-e pert?
V: Igen, egy vállalat indíthat pert.
K: Hogyan ábrázolja a sci-fi az érző robotokat?
V: A sci-fi régóta fantáziál az érző robotokról, például az emberek között élő androidokról.
K: Foglalkozott-e valamelyik bíróság azzal a kérdéssel, hogy egy érző robot természetes személynek minősül-e?
V: Nem, egyetlen bíróság sem foglalkozott még azzal a kérdéssel, hogy egy érző robot természetes személynek minősül-e.
