Mujaddid — az iszlám megújítója: definíció és története
Ismerd meg a mujaddid fogalmát és történetét: az iszlám megújítói, szerepük, híres mudzsaddidok és a tajdid hagyománya évszázadokon át.
A mujaddid (arabul: مجدد) az iszlámban olyan megújító vagy reformátor, akinek feladata a közösségben megjelenő hibák, félreértések és vallási tévelygések korrigálása. A népi muszlim hagyomány szerint a mujaddid szerepe az, hogy az iszlám tanításait megtisztítsa az idegen elemeketől, visszaállítsa azok eredeti tisztaságát, és felerősítse a közösséghez tartozók tudatosságát a hit alapelveiről. Ennek a gondolatnak az alapja az a hit, hogy időről időre szükség van megújulásra (arabul tajdid), amely megőrzi a vallás lényegét és alkalmazkodik a kor szociális kihívásaihoz.
A hadíszból eredő hagyomány szerint — amelyet Mohamed próféta egyik kijelentéseként közöltek — a közösség minden száz év vége felé kap valakit, aki megújítja a vallást. Ezt a hadíszt Abu Dawood írta le a Szunánban, amely a hat hiteles szunnita gyűjtemény egyikének számít.
"Allah minden száz év végén fel fogja támasztani ennek a közösségnek azt, aki megújítja számára a vallását."
Történeti értelmezések és viták
Az értelmezésben nézeteltérések (ikhtilaf) alakultak ki a klasszikus hadísz- és történeti szakértők között. Egyes tudósok, köztük Al-Dhahabi és Ibn Hajar al-Asqalani, úgy vélték, hogy a hadísz nem feltétlenül egyetlen személyre utal: a mujaddid lehet egyetlen kiemelkedő alak, de lehet több személy együttesen is, akik különböző területeken hozzák a megújulást (teológia, jogtudomány, lelkiség, kormányzás). A szó eredeti jelentése — 'reformátor', 'megújító' vagy 'regeneráló' — is erre a sokszínűségre utal.
Kik lehetnek mujaddidok?
A mujaddidok között történelmi példák és a hagyományban gyakran említett személyek különböző típusai találhatók. Tipikusan ide tartozhatnak:
- kiemelkedő vallási tudósok és jogtudósok, akik visszahozzák a hit alapelveit és rendszerezik a jogtudományt;
- jámbor uralkodók vagy állami vezetők, akik igazságos kormányzással és reformokkal tisztítják meg a társadalmat;
- lelki vezetők, szúfi misztikusok vagy hívő prédikátorok, akik morális és spirituális megújulást indítanak el;
- esetenként katonai vagy politikai vezetők, akik a rend és a társadalmi viszonyok helyreállításával járulnak hozzá a vallási élet megújulásához.
Gyakran említett történelmi személyiségek (különböző iskolák és hagyományok szerint) között szerepelnek olyanok, akiket később a közösség vagy egyes csoportok mujaddidként tiszteltek. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ilyen címeket általában utólag, különböző hagyományok és csoportok ítélete alapján adnak, és sok esetben vita tárgyát képezik.
A mujaddid jellemzői és céljai
A mujaddidokkal kapcsolatban gyakran említett kritériumok és feladatok:
- visszatérés a Korán és a Sunnah alapelveihez;
- a vallási tévedések és bid’ah (innovatív, a hagyománytól eltérő gyakorlatok) feltárása és elutasítása;
- oktatás és ismeretterjesztés: iskolák, tanítások, magyarázatok, amelyek világosabbá teszik a hitet;
- jogi és társadalmi reformok, amelyek igazságosságot és fejlődést hoznak a muszlim közösség életébe;
- erkölcsi és spirituális megújulás, amely a személyes hit és közösségi élet megerősítésére törekszik.
Vitatott kérdések és modern használat
A mujaddid cím gyakran politikailag és vallásilag is terhelt: különböző csoportok saját vezetőiket vagy szellemi előadóikat nevezik meg mujaddidként, ami vitákhoz vezethet. Továbbá a hadísz szövegének és jelentésének hitelességét, valamint azt, hogy a megújulás feltétlenül évszázadonként egyszer következik-e be, sok szakértő elemezte és különböző következtetésekre jutott.
Szunnita kontextusban a mujaddid fogalma elterjedtebb és hangsúlyosabb; a síita hagyományokban a megújulás kérdését más fogalmak (például a megváltó szerepéhez kapcsolódó tanítások) keretezik, így a mujaddid-elv kevésbé központi vagy más módon értelmezett lehet.
Összefoglalva, a mujaddid eszméje azt tükrözi, hogy az iszlám közösségnek időről időre szüksége van megújulásra, és hogy ezt a megújulást különféle típusú személyiségek és mozgalmak indíthatják el. A konkrét személyek és a megújulás módja azonban történelmileg és teológiailag vitatott, ezért a mujaddid címét általában óvatosan és kontextusfüggően használják.
A tajdid fogalma az iszlám gondolkodásban
Tajdid (megújulás) az iszlám gondolkodásban a muszlimok szellemi termékét képviselő ideológia megújítását jelenti a tudomány, a tudás és az ijtihad területén az iszlám értelmezése, valamint az iszlám szabályainak megértése és kifejtése érdekében.
Al-Suyuti az Al-Jami' al-Sagheer című könyvében említette: "A vallás megújítása azt jelenti, hogy megújítjuk útmutatását, tisztázzuk igazságát és elsőbbségét, megcáfoljuk a követőinek bemutatott újításokat és szélsőségeket vagy vonakodásukat a vallás fenntartásában, és követjük szabályait az emberek érdekeinek és a társadalom és a civilizáció törvényeinek kezelésében".
Az iszlám gondolkodásban a tajdid (megújulás) legnyilvánvalóbb aspektusai közé tartozik az iszlám tudományok megújulása a következők szerint:
- Az iszlám tanok tudománya.
- Az iszlám jogtudomány alapelvei.
- A jogtudomány.
- A szunna tudománya.
- A Korán exegézisének (tafsir) tudománya.
- A megtisztulás tudománya és a magatartási kódex (szufizmus).
- A próféta életrajza és az iszlám történelem.
A reformerek az iszlámban
Nincs hivatalos mechanizmus a mudzsaddáda kijelölésére. Az e listán szereplő személyek állítólag mujaddidok.
Bár a szunnita iszlámban nincs formális mechanizmus a mudzsaddidok kijelölésére, gyakran van egy népi konszenzus. A síiták és az ahmadiyya[szükséges oldal] saját listával rendelkeznek a mudzsaddidokról.
Első század (a prófétai időszak után) (718. augusztus 3.)
- Umar ibn Abd al-Aziz (682-720)
Második század (815. augusztus 10.)
- Muhammad ibn Idris ash-Shafi`i (767-820)
- Ahmad ibn Hanbal (780-855)
Harmadik század (912. augusztus 17.)
- Muhammad al-Bukhari (810-870)
- Abu al-Haszan al-Ash'ari (874-936)
Negyedik század (1009. augusztus 24.)
- Abu Bakr Al-Baqillani (950-1013)
- Hakim al-Nishaburi (933-1012)
Ötödik század (1106. szeptember 1.)
- Ibn Hazm (994-1064)
- Abu Hamid al-Ghazali (1058-1111)
Hatodik század (1203. szeptember 9.)
- Salauddin Ayyubi (1137-1193)
- Fakhr al-Din al-Razi (1149-1210)
- Muhammad bin Bakhtiyar Khalji (1206)
Hetedik század (1300. szeptember 5.)
- Ibn Taymiyyah (1263-1328)
Nyolcadik század (1397. szeptember 23.)
- Ibn Qayyim al-Jawziyya (1292-1350)
- Tamerlan (Timur) (1336-1405)
- Ibn Hajar al-Asqalani (1372-1448)
IX. század (1494. október 1.)
- Jalaludin Al-Suyuti (1445-1505)
- Shah Rukh (1377-1447)
- II. Mehmet (1432-1481)
Tizedik század (1591. október 19.)
- I. Szelim (1470-1520)
- Csodálatos Szulejmán (1494-1566)
- Ahmad Sirhindi (1564-1624)
- Abdullah ibn Alawi al-Haddad (1634-1720)
Tizenegyedik század (1688. október 26.)
- Mulla Sadra Shirazi (1571-1640)
- Khayr al-Din al-Ramli (1585-1671)
- Mahiuddin AurangzebAlamgir (1618-1707)
Tizenkettedik század (1785. november 4.)
- Waliullah Dehlawi sah (1703-1762)
- Muhammad ibn Abd al-Wahhab (1703-1792)
- Murtaḍá al-Zabīdī (1732-1790)
- Abdul Aziz Delhwi sah (1745-1823)
- Usman Dan Fodio (1754-1817)
- Tipu szultán (1750-1799)
Tizenharmadik század (1882. november 14.)
- Muhammad Abduh (1849-1905)
- Said Nursî (1878-1960)
- Syed Ahmad Khan (1817-1898)
- Mirza Ghulam of Qadian (1835-1908) (csak az Ahmadiyya mozgalom szerint)
XIV. század (1979. november 21.)
- Abul A'la Maududi (1903-1979)
- Muhammad Nasiruddin al-Albani (1914-1999)
- Shah Abubakar Siddiqui Furfurabi (1846-1939)
Az olyan uralkodókat és hódítókat, mint Szaladin, Tamerlán, Sah Rukh, Mehmet II, I. Szelim, Szulejmán, Aurangzeb és Tipu Szultán, a politikai iszlámban betöltött szerepük miatt gyakran nevezték a nép körében mudzsaddidáknak (Szaladin, I. Szelim oszmán és I. Szulejmán a Két Szent Mecset gondnoka címet viselte).
Ibn Taymiyyah (1263-1328), a 7. században élt mudzsadíd, teológiai, politikai és katonai tevékenységéről ismert.
Abul A'la Maududi, a múlt század egyik mudzsadídja.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a mudzsadíd?
V: A mujaddid egy iszlám reformer, akinek az a feladata, hogy megszüntesse a muszlimok között előfordult hibákat, és megmutassa az embereknek a nagy vallási igazságokat, amelyekkel a muszlim közösségnek szembe kell néznie.
K: Mit jelent a mujaddid kifejezés?
V: Az arab mujaddid szó jelentése "reformátor", "megújító", "megújító", "megújító" vagy "megújító". Olyan valakit jelent, aki megújítja és megújítja a vallást.
K: Hogyan jött létre a Tajdid (megújítás vagy megújulás) fogalma?
V: A tajdid (megújítás vagy újjáélesztés) fogalma és a mujaddid kifejezés egy hadísztól származik, Mohamed próféta egy kijelentésétől, amelyet Abu Dawood írt le a Szunánban, a próféta kijelentéseinek hat hiteles szunnita gyűjteményének egyikében.
K: Kiket tartanak a jelenkor legnagyobb muszlimjainak?
V: A jelenkorban a mujaddikat tekintik az évszázad legnagyobb muszlimjának.
K: A különböző hadísz-szakértők között vannak nézeteltérések ebben a témában?
V: Igen, vannak nézeteltérések a különböző hadísz-szakértők között ebben a témában. Olyan tudósok és történészek, mint Al-Dhahabi és Ibn Hajar al-Asqalani úgy értelmezték, hogy a mudzsaddid kifejezés többes számban is értelmezhető, tehát emberek egy csoportjára utal.
Kérdés: Az iszlám reformokra szólít fel?
V: Igen, az iszlám reformokra szólít fel, mivel ez lényegi természetének része, és a muszlimokat folyamatosan arra hívják, hogy keményen dolgozzanak azon, hogy az új eszmék megbirkózzanak a hagyományokkal.
Keres