Vezúv – Nápolyi rétegvulkán, a Kr. u. 79-es Pompeji és Herculaneum pusztítója
Fedezze fel a Vezúv titkait: Nápolyi rétegvulkán, a Kr. u. 79-es pusztító kitörés, Pompeji és Herculaneum tragédiája, története, hatásai és maivaló veszélyei.
A Vezúv (olaszul: Monte Vesuvio, latinul: Mons Vesuvius) egy rétegvulkán a Nápolyi-öbölben, Olaszországban, mintegy 9 kilométerre keletre Nápolytól. Gyakran említik a Somma–Vezúv komplexum részeként: a Vezúv mai kúpszerű csúcsa a Somma-kaldera belsejében áll. A hegymagassága kb. 1 281 méter, és a vulkán tipikusan rétegvulkáni (stratovulkáni) karakterű kitöréseket produkál: tömörödött hamu-, piroklaszt- és lávafolyamok váltakozása jellemzi.
Földtani jellemzők
A Vezúv jellegzetessége a Somma-kaldera részleges maradványa, amely körülöleli a fiatalabb kúpját. Kitörései többnyire eksplozív jellegűek, nagy mennyiségű hamut, vulkáni törmeléket és piroklasztikus áramlásokat bocsátanak ki. Ezek a robbanásos kitörések rövid idő alatt hatalmas területeket tudnak betakarni és közvetlen veszélyt jelentenek a vulkán közelében élő lakosságra.
A Kr. u. 79-es kitörés
A Vezúv legismertebb eseménye a Kr. u. 79-ben történt kataklizmikus kitörés volt, amely elpusztította a közeli Pompejit és Herculaneum városát, valamint több kisebb települést. A kitörés során először magas, Pliniusi típusú kitörési oszlop emelkedett az égbe, majd piroklasztikus áramlások törtek le, amelyek rövid idő alatt betemették és elpusztították a városokat. Pompeji nagy részét vastag hamuréteg takarta, Herculaneumot pedig forró piroklasztikus anyag borította, ami különösen jól konzerválta az épületeket és a szerves anyagokat.
- A hagyományos dátum a kitörésre: Kr. u. 79. augusztus 24. (ezt újabb régészeti és dendrokronológiai vizsgálatok vitatják, némely kutató október körüli időpontra helyezi).
- A hamu és piroklasztos lerakódások a városokat oly mértékben betemették, hogy évszázadokra eltűntek a felszín alá.
- Később, a 18. század végétől megkezdett feltárások során fedezték fel újra mindkét települést, és a régészeti leletek páratlan bepillantást adtak a római városi életbe.
Hatás a tájra és a környezetre
A kitörés jelentősen megváltoztatta a környék domborzatát: a Sarno folyó medre is módosult, és a partvonal is emelkedett, ezért Pompeji többé nem feküdt közvetlenül a folyó vagy a tengerpart mellett. A növényzet nagy része elpusztult a kitörés következtében, és a hegy vázlata, kráterformája is átalakult.
Későbbi kitörések és a kockázat
A Vezúv a Kr. u. 79-es esemény után többször is kitört, legutóbbi jelentősebb kitörése 1944-ben volt. Ma a vulkán továbbra is aktív, és rendkívül veszélyes a környező sűrűn lakott területek miatt: hozzávetőlegesen 3 000 000 ember él a vulkántól számítva a közeli térségben, ezért a Vezúvot a világ egyik legveszélyesebb vulkánjai között tartják számon. A vulkán aktivitását folyamatosan figyelik, és katasztrófavédelmi tervek (beleértve a "vörös zónát" és evakuációs forgatókönyveket) léteznek az esetleges újabb kitörésre.
Kultúra, vallás és régészeti örökség
A Vezúv hosszú történelmi és irodalmi hagyományokkal rendelkezik. A "Vezúv" nevű kígyó sok pompeji lararia (házi oltárok) freskóján megjelenik, és több helyi felirat is arra utal, hogy a vulkánt istenként tisztelték: Capuában a "IOVI VESVVIO" felirat (Jupiter Vezúv) arra utal, hogy egyesek Jupiterként vagy Jupiternek felruházott hatalomként tekintettek rá (Jupiter).
Diodorus Siculus egy korábbi hagyományt idéz, amely szerint Herkules áthaladva a flegrei síkságon megemlítette a tüzet okádó hegyet, amelyet később Vezúvnak neveztek. Egy Kr. u. 88-ban írt Martial-óda szerint Vénuszt és Herkulest imádták azon a vidéken, amelyet később a Kr. u. 79-es kitörés megsemmisített.
A Pompeji és Herculaneum lelőhelyek kincseit a 18. századi újrafelfedezéstől kezdve folyamatosan tárják fel; a feltárások során talált, kitöltött üregek alapján készített gipszmásolatok híres példái a vulkán áldozatainak megőrzésére (a módszert Giuseppe Fiorelli fejlesztette tovább a 19. században). A régészeti területek ma a Világörökség részét képezik (a régiót a hatalmas történelmi és művészeti érték miatt nemzetközi védelem alatt tartják).
Megfigyelés és kutatás
A Vezúvot folyamatosan monitorozzák: a vulkán aktivitását földrengésfigyelő hálózatok, gázösszetétel-mérések és dómmozgás-monitorozás segíti. A vulkán megfigyelése , a kutatások és a katasztrófavédelmi intézkedések mind arra irányulnak, hogy csökkentsék a lakosságot fenyegető kockázatot. A Osservatorio Vesuviano (Vezúv Obszervatórium) a világ legrégebbi vulkanológiai intézményei közé tartozik, és kulcsszerepet játszik a térség geológiai kutatásában és a veszélyhelyzetek előrejelzésében.
Összefoglalás
A Vezúv több szempontból is kiemelkedő: természeti jelenségként erőteljes és kiszámíthatatlan kitöréseket produkál, tudományos- és kulturális örökségként pedig felbecsülhetetlen értékű régészeti lelőhelyeket rejt. A vulkán közelsége a sűrűn lakott Nápoly környéki térséghez különösen magas kockázatot jelent, ezért a megfigyelés, a kutatás és a katasztrófavédelem folyamatos fejlesztése létfontosságú.
A Vezúv kitörése Kr. u. 79-ben. Ez mutatja a közelben lévő számos várost. A Vezúv hideg hamufelhője feketével látható.
A Vezúv Pompeji romjaiból nézve, amely a Kr. u. 79-ben történt kitöréskor elpusztult. Az aktív kúp a bal oldali magas csúcs. A jobb oldali kisebb a Somma kaldera falának része.
A Vezúv Pompeji romjaiból nézve, amely a Kr. u. 79-ben történt kitöréskor elpusztult. Az aktív kúp a bal oldali magas csúcs. A jobb oldali kisebb a Somma kaldera falának része.
A Vezúv kitörése Kr. u. 79-ben. Ez mutatja a közelben lévő számos várost. A Vezúv hideg hamufelhője feketével látható.
Név
A vulkánt a késő Római Köztársaságban és a korai Római Birodalomban gyakran nevezték "Vezúvnak". Vesaevusnak, Vesevusnak, Vesbiusnak és Vesviusnak is nevezték. Az ógörög nyelvű írók "Οὐεσούιον" vagy "Οὐεσούιος" néven emlegették. Sok tudós úgy véli, hogy a Vezúv szó a görög "οὔ" szóval állt kapcsolatban. (nem) és σβέννυμι (kioltom) szavakkal, tehát azt jelentené, hogy "kiolthatatlan". Mások szerint a ἕω "hurcolás" és a βίη "erőszak", "hurcolás erőszak" szóból származhat.
Név
A vulkánt a késő Római Köztársaságban és a korai Római Birodalomban gyakran nevezték "Vezúvnak". Vesaevusnak, Vesevusnak, Vesbiusnak és Vesviusnak is nevezték. Az ógörög nyelvű írók "Οὐεσούιον" vagy "Οὐεσούιος" néven emlegették. Sok tudós úgy véli, hogy a Vezúv szó a görög "οὔ" szóval állt kapcsolatban. (nem) és σβέννυμι (kioltom) szavakkal, tehát azt jelentené, hogy "kiolthatatlan". Mások szerint a ἕω "hurcolás" és a βίη "erőszak", "hurcoló erőszak" szóból származhat.
Megjelenés
A Vezúvnak van egy nagy kúpja (Gran Cono), amelyet részben egy kaldera teteje vesz körül, amely akkor keletkezett, amikor egy korábbi, sokkal magasabb építmény, a Monte Somma összeomlott. A Gran Cono a Kr. u. 79-es kitörés során keletkezett. Emiatt a vulkánt Somma-Vesuviusnak vagy Somma-Vesuvio-nak is nevezik.
A Vezúv kráterfalának látképe, a háttérben Torre del Greco városával.
Megjelenés
A Vezúvnak van egy nagy kúpja (Gran Cono), amelyet részben egy kaldera teteje vesz körül, amely akkor keletkezett, amikor egy korábbi, sokkal magasabb építmény, a Monte Somma összeomlott. A Gran Cono a Kr. u. 79-es kitörés során keletkezett. Emiatt a vulkánt Somma-Vesuviusnak vagy Somma-Vesuvio-nak is nevezik.
A Vezúv kráterfalának látképe, a háttérben Torre del Greco városával.
Kr. u. 79-es kitörés
Mielőtt a Vezúv Kr. e. 84-ben felrobbant, a közelben élők nem is tudták, hogy vulkánról van szó, mert 600 éve nem tört ki. Kr. u. 79. augusztus 24-én, délután 1 óra körül a Vezúv hevesen kitört. Hamut és habkövet zúdított az 5 mérföldre lévő Pompeji városára.
Ma úgy gondolják, hogy a Kr. u. 79-es kitörés több mint 19 órán át tartott. A vulkánból származó gombafelhőt Plinius az ifjabb Plinius vette észre, aki leírta, hogy a vulkánból származó gombafelhő a térségben gyakran megtalálható ernyős fenyő alakú volt. Ifjabb Plinius volt az egyetlen, aki leírta a történetet.
Az emberek sokféleképpen haltak meg. Az egyik az volt, hogy a füst, amelyet belélegeztek, halálos volt, mert megszáradt a tüdőben, és üveg alakult ki belőle. A vulkánból származó poros hamu is betemette őket, ami mindenütt ott volt rajtuk. Idővel ez a hamu egyfajta sziklává változott, amely megvédte a testeket és a várost az időjárástól és a rablóktól.
A Vezúv a Kr. u. 79-es kitörés után még 50 alkalommal tört ki. A Vezúv 1995-ben nemzeti parkká nyilvánították.
Kr. u. 79-es kitörés
Mielőtt a Vezúv Kr. e. 84-ben felrobbant, a közelben élők nem is tudták, hogy vulkánról van szó, mert 600 éve nem tört ki. Kr. u. 79. augusztus 24-én, délután 1 óra körül a Vezúv hevesen kitört. Hamut és habkövet zúdított az 5 mérföldre lévő Pompeji városára.
Ma úgy gondolják, hogy a Kr. u. 79-es kitörés több mint 19 órán át tartott. A vulkánból származó gombafelhőt Plinius az ifjabb Plinius vette észre, aki leírta, hogy a vulkánból származó gombafelhő a térségben gyakran megtalálható ernyős fenyő alakú volt. Ifjabb Plinius volt az egyetlen, aki leírta a történetet.
Az emberek sokféleképpen haltak meg. Az egyik az volt, hogy a füst, amelyet belélegeztek, halálos volt, mert megszáradt a tüdőben, és üveg alakult ki belőle. A vulkánból származó poros hamu is betemette őket, ami mindenütt ott volt rajtuk. Idővel ez a hamu egyfajta sziklává változott, amely megvédte a testeket és a várost az időjárástól és a rablóktól.
A Vezúv a Kr. u. 79-es kitörés után még 50 alkalommal tört ki. A Vezúv 1995-ben nemzeti parkká nyilvánították.
Kapcsolódó oldalak
- A vulkánok listája
- Szunnyadó vulkán
- Kihalt vulkán
Kapcsolódó oldalak
- A vulkánok listája
- Szunnyadó vulkán
- Kihalt vulkán
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Vezúv?
V: A Vezúv egy rétegvulkán a Nápolyi-öbölben, Olaszországban. Nápolytól mintegy 9 kilométerre keletre található, és az egyetlen olyan vulkán az európai szárazföldön, amely az elmúlt 100 évben kitört.
K: Mikor volt az utolsó nagyobb kitörése?
V: A Vezúv utolsó nagyobb kitörése 1944-ben volt.
K: Milyen más aktív vulkánok találhatók még Olaszországban?
V: Két másik fontos aktív vulkán Olaszországban az Etna és a Stromboli, amelyek mindketten szigeteken találhatók.
K: Hogyan érintette a Kr. u. 79-es kitörés Pompejit és Herculaneumot?
V: A kitörés elpusztította Pompeji és Herculaneum római várost, és olyannyira hamu alá temette őket, hogy az ott élő emberek később elfelejtkeztek róluk, amíg a 18. század végén véletlenül fel nem fedezték őket. A kitörés megváltoztatta a Sarno folyó folyását is, és megemelte a tengerpartot, ami azt jelentette, hogy Pompeji már nem volt sem a folyó, sem a tengerpart mellett.
K: Hogyan változtatta meg ez az esemény magát a Vezúvot?
V: A Vezúv körül sok növény elpusztult az esemény következtében, míg a domborzata az erős kitörés miatt megváltozott.
K: Miért tartják ma az egyik legveszélyesebb vulkánnak?
V: A Vezúvot ma azért tartják az egyik legveszélyesebb vulkánnak, mert körülbelül 3 millió ember él a közelében - több, mint bármely más vulkán a világon -, így robbanásveszélyes a közelben élők számára.
K: Milyen történelmi jelentősége van a Vezúvnak? V: A Vezúvhoz hosszú történelmi és irodalmi hagyományok kapcsolódnak; például a Pompeji lararia (háztartási templomok) freskóin egy "Vezúv" nevű kígyó (kígyó) szerepel, míg az olyan szavak, mint a "IOVI VESVVIO" (Jupiter Vezúv) arra utalnak, hogy Capua lakói Jupiterhez kapcsolódó hatalomként imádták őt . Továbbá, Diodorus Siculus írásai szerint , Hercules egyszer áthaladt Cumae-n, ahol talált egy "Phlegrai síkság" nevű helyet, amely korábban tüzet okádott, és "Vezúv" néven vált ismertté.
Keres