Diodorus Siculus
Diodorus Siculus vagy szicíliai Diodorus görög történetíró volt. Ismert arról, hogy Kr. e. 60 és 30 között megírta a Bibliotheca historica című egyetemes történelmet, amelynek nagy része fennmaradt. Három részre tagolódik. Az első rész a mitikus történelmet öleli fel Trója pusztulásáig. Földrajzi elrendezésben a világ különböző régióit írja le, többek között Egyiptomot, Indiát, Arábiát, Görögországot és Európát. A második rész a trójai háborútól Nagy Sándor haláláig terjed. A harmadik rész a Kr. e. 60-ig terjedő időszakot öleli fel. A Bibliotheca, azaz "könyvtár" cím azt mutatja, hogy sok más szerző munkáját is felhasználta.
Bibliotheca historica , 1746
Life
Diodórusz azt írta, hogy a szicíliai Agyriumban (a mai Agira) született. Diodóroszra csak két másik utalás van. Az egyiket Jeromos írja Kr. e. 49-ből származó Chroniconjában, aki azt írja, hogy "a szicíliai Diodórusz, a görög történelem írója, illusztris lett". Van egy görög felirat is az Agyrium gyűjteményében (Inscriptiones Graecae XIV, 588) egy bizonyos "Diodórusz, Apollóniosz fia" sírkövéről. (Lehet, hogy ez egy másik személy).
Munka
Diodórosz könyve, amelyet Bibliotheca historica, azaz "Történelmi könyvtár" néven emlegetett, 40 könyvből állt. Az 1-5. és a 11-20. könyvek maradtak fenn. Az elveszett könyvek kisebb részeit Photius és Constantine Porphyrogenitus kivonatai őrzik.
Három részre volt osztva. Az első hat könyv a nem hellén és hellén törzsek mitikus történetét dolgozta fel Trója pusztulásáig, témája földrajzi, és az ókori Egyiptom (I. könyv), Mezopotámia, India, Szkítia és Arábia (II. könyv), Észak-Afrika (III. könyv), valamint Görögország és Európa (IV-VI. könyv) történetét és kultúráját írja le.
A következő részben (VII-XVII. könyv) a trójai háborútól Nagy Sándor haláláig meséli el a világ történetét. Az utolsó szakasz (XVII. könyvek a végéig) a történelmi eseményeket tárgyalja Nagy Sándor utódaitól egészen Kr. e. 60-ig vagy Julius Caesar galliai háborúinak kezdetéig. Mivel az utolsó könyvek elvesztek, nem tudni, hogy Diodórosz eljutott-e a gall háborúk kezdetéig, ahogyan azt műve elején ígérte, vagy - ahogyan a bizonyítékok azt mutatják - megöregedve és fáradtan a munkától megállt Kr. e. 60-nál). A "Bibliotheca" elnevezést azért használta, hogy jelezze, hogy több forrásból írt művet. Azonosított szerzők, akiknek műveire támaszkodott, többek között az abderai Hekataiosz, a cniduszi Ctesiasz, Ephorosz, Theopomposz, a kardiai Hieronymosz, a szamoszi Durisz, Diillosz, Philisztosz, Timaiosz, Polibiosz és Posidoniosz.
A kelet-egyiptomi Núbiában folyó aranybányászatról szóló írása az egyik legkorábbi, a témával foglalkozó szöveg, amely szemléletes részletességgel írja le a rabszolgamunka alkalmazását szörnyű munkakörülmények között.
A keltákat is leírta: "Fizikailag a kelták félelmetes megjelenésűek, mély hangúak és nagyon durva hangúak. Beszélgetés közben kevés szót használnak, és rejtvényekben beszélnek, többnyire célozgatnak, és sok mindent hagynak értetlenül. Gyakran túlzásokba esnek azzal a céllal, hogy magukat dicsőítsék és mások helyzetét lekicsinyeljék. Dicsekvők és fenyegetőzők, és hajlamosak a bombasztikus öndramaturgiára, ugyanakkor gyors észjárásúak és jó természetes tanulási képességgel rendelkeznek." (5. könyv)
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Diodorus Siculus?
V: Diodórusz Sziculosz görög történész volt, aki a Bibliotheca historica című egyetemes történelem megírásáról ismert.
K: Mi az a Bibliotheca historica?
V: A Bibliotheca historica a Diodórusz Sziculosz által írt egyetemes történelem, amely a mitikus történelmet Trója pusztulásáig és a Kr. e. 60 körül kezdődő időszakot öleli fel.
K: Milyen a Bibliotheca historica felépítése?
V: A Bibliotheca historica három részből áll. Az első rész a mitikus történelmet öleli fel Trója pusztulásáig. A második rész a trójai háborútól Nagy Sándor haláláig terjed. A harmadik rész a Kr. e. 60-ig terjedő időszakot öleli fel.
K: A világ mely régióit tárgyalja a Bibliotheca historica első része?
V: A Bibliotheca historica első része földrajzilag van elrendezve, és a világ különböző régióit írja le, többek között Egyiptomot, Indiát, Arábiát, Görögországot és Európát.
K: Mit jelent a Bibliotheca cím?
V: A Bibliotheca, azaz "könyvtár" cím azt mutatja, hogy Diodórusz Sziculosz sok más szerző munkáját is felhasználta.
K: Mikor íródott a Bibliotheca historica?
V: A Bibliotheca historica i. e. 60 és 30 között íródott.
K: Mennyi maradt fenn a Bibliotheca historicából a mai napig?
V: A Bibliotheca historica nagy része a mai napig fennmaradt.
