Horony és csap (csapolás): definíció, típusok és alkalmazás

Horony és csap (csapolás) – részletes definíció, csaptípusok és gyakorlati alkalmazások ácsmunkában, bútorkészítésben és restaurálásban.

Szerző: Leandro Alegsa

A horony és csap (más néven csapolás) kötés olyan hagyományos csatlakoztatási mód, amely két fadarabot vagy más szerkezeti elemet kapcsol össze. Régi, de máig gyakori megoldás az asztalos- és ácsolómunkákban, amikor az illesztendő elemek egymáshoz viszonyítva általában 90°-os szögben találkoznak, de előfordulnak ferdén vagy más szögben készített változatok is. A technika egyszerre egyszerű és rendkívül teherbíró, ezért sokféle feladatnál, a bútoroktól a favázas épületekig alkalmazzák.

Alapfelépítés

Az alapvető horony (a befogadó, üreges rész) és a csap (a belé illeszkedő kiemelkedő rész) két jól elkülöníthető elemből áll. A csap általában a deszka vagy gerenda szélén képződik, és pontosan illeszkedik a horonyba. Fontos részei a következők:

  • csap (tenon) — a beillesztendő nyelv;
  • horony (mortise) — a csapot fogadó négyszög vagy téglalap alakú nyílás;
  • vállak — a csap körüli felületek, amelyek biztosítják a pontos elhelyezkedést és a nyíróerők átvitelét.

Az illesztés rögzíthető csak pontos illesztéssel és ragasztással, de gyakran alkalmaznak csapkitömést (csapszeg, csavar, ék) is a mechanikus rögzítéshez vagy a húzóerők elkerülésére (például drawboring technika).

Típusok és változatok

  • Átmenő csap (through tenon) — a csap áthalad a befogó elemen, gyakran esztétikai vagy szerkezeti okból hagyott látható.
  • Vakcsap (blind tenon) — a csap nem látszik kívülről, a horony belsejében végződik.
  • Ékes csap (wedged tenon) — a csap fejébe éket vernek, amely szétnyitja és megfeszíti a csapot a horonyban, növelve a rögzítést.
  • Fülbe vájt (haunched) csap — a csap végén kis rész hiányzik (fül), hogy jobban ellenálljon hajlító igénybevételnek.
  • Kettős vagy iker csap — széles illesztések esetén két párhuzamos csapot alkalmaznak a stabilitás növelésére.
  • Fogazott, kulcsos csap — beépített kulccsal vagy csappal, amely megakadályozza a kihúzódást.

Eszközök és kivitelezés

A horony és csap készítéséhez használatos hagyományos és modern eszközök:

  • vésők és fa kalapácsok (kézi megmunkáláshoz);
  • csaphornyos fűrész, tenon saw, kézi gerincfűrész;
  • horonymaró, marógép vagy speciális mortiser gép (gyors, pontos horonykészítéshez);
  • gyalupad, vállgyalu, síkgyalu a pontos illesztéshez;
  • modern műhelyekben szalagfűrész, asztali marógép vagy CNC gép a megismételhető és pontos csapokhoz.

Alkalmazások és történeti használat

A módszert generációk óta használják az ácsok és asztalosok a fadarabok összeépítésére:

  • bútorok (asztalok, székek, szekrények) szerkezeti elemei;
  • ajtó- és ablakkeretek, tokok;
  • favázas építés, gerendázat és szerkezeti csomópontok;
  • restaurálásnál, hagyományos épületszerkezetek javításánál a korszerű csavarok helyett.

Ezen túl a horony‑és‑csap elv más anyagoknál is ismert: a klasszikus kézműves hagyományokban a kőművesek és a kovácsok is alkalmaztak hasonló elven működő foglalatokat és összekötéseket (pl. kő vagy fém elemek befogása hornyokba és kulcsokkal rögzítve).

Előnyök és hátrányok

  • Előnyök: nagyon jó mechanikai szilárdság, tartósság, esztétikus illesztés, ragasztás nélküli mechanikus rögzítés lehetősége.
  • Hátrányok: munka- és időigényes elkészítés, különösen nagy pontosság szükséges; bizonyos alkalmazásoknál modern csavaros vagy ragasztott kötésekkel versenyez.

Gyakorlati tippek

  • A csap vastagsága általában a tábla vastagságának 1/3–1/2 része legyen, a túl vékony csap gyengébb, a túl vastag megtöri az anyagot.
  • Figyeljünk a fa szálirányaira: a csap irányát úgy válasszuk, hogy a rostok elhelyezkedése csökkentse a repedés esélyét.
  • Gyártás közben többször próbáljuk össze az elemeket (próbaillesztés), és csak ezután alkalmazzunk végleges rögzítést vagy ragasztást.
  • Ékes csapnál az ék irányát és méretét gondosan válasszuk meg, hogy ne feszítse szét túlzottan a csapot.

Összefoglalva, a horony és csap kötés egy sokoldalú, erős és időtálló megoldás, amely a hagyományos és modern asztalosmunkák alapját képezi. Ha pontos kivitelezéssel készítjük, hosszú távon megbízható, esztétikus csatlakozást ad.

1) átmenő csapszeg és 2) bemarás, mint vállas kötésZoom
1) átmenő csapszeg és 2) bemarás, mint vállas kötés

A hornyolt (balra) és a csapszeges kötés ábrájaZoom
A hornyolt (balra) és a csapszeges kötés ábrája

Kérdések és válaszok

K: Mi az a horony- és csaphornyos kötés?


V: A horony- és csapszegkötés olyan kötéstípus, amely két fadarabot vagy más anyagot köt össze, amikor a szomszédos darabok 90°-os szögben csatlakoznak egymáshoz.

K: Mióta használják az ácsok a horony- és csapszegkötéseket?


V: Az ácsok már évezredek óta használnak horony- és csapszegkötéseket.

K: Mi az alapformája a csaphornyos és csapszeges kötésnek?


V: Az alapvető horony- és csapszegkötés két részből áll: a horonylyukból és a csapnyelvből.

K: Mi az a sín a csaphornyos és csapos kötésben?


V: A sín az a tag, amelynek a végén a csapszeg a csapszeges kötésben a csapszeges tagot vágja.

K: Hogyan illeszkedik a csapszeg a hornyolt lyukba?


V: A csap pontosan illeszkedik a horonylyukba, és általában vállakkal rendelkezik, amelyek akkor ülnek, amikor a kötés teljesen belemegy a horonylyukba.

K: Milyen módon lehet rögzíteni a csaphornyos és csapszeges kötést a helyén?


V: A kötést ragasztással, tűzéssel vagy ékkel lehet rögzíteni.

K: A fán kívül milyen más anyagokhoz használják még a csaphornyos kötést?


V: A horony- és csaphornyos kötést más anyagok, például kő és fém esetében is használják a kőművesek és a kovácsok.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3