Óceáni hőenergia átalakítás
Az óceáni hőenergia-átalakítás (OTEC) a világ óceánjaiból származó hasznos energia kinyerésének egyik módja. A világ óceánjaira süt a nap, és a melegebb részeken a tenger felszínén a víz igen meleg, néha akár 30 °C is lehet.
Sok óceán nagyon mély, és a víz 1000 méteres mélységben 5 °C körüli hőmérsékletű lehet.
Ha egy csövet leengedünk az óceánba, akkor a hideg vizet a felszínre tudjuk hozni, ahol meleg víz is rendelkezésre áll.
A meleg felszíni víz és a hideg mélyvíz közötti hőmérsékletkülönbség csak 15 °C körül lehet. De megépíthetünk egy hőmotornak nevezett gépet, amely ezt a harry-különbséget arra tudja használni, hogy energiát termeljen, amelyet az ott élő emberek felhasználhatnak. Az erre képes gépet OTEC gépnek hívják, ami az óceáni hőenergia átalakítás rövidítése.
Mivel a hőmérsékletkülönbség kicsi, nagy mennyiségű hideg és meleg vízre van szükségünk, hogy átmenjen a gépen, hogy hasznos mennyiségű munkát végezzünk, de az óceánban nagy mennyiség áll rendelkezésre.
Becslések szerint az OTEC 10-100-szor nagyobb energiamennyiséget tudna biztosítani, mint a másik óceáni energiaforrás, a hullámenergia.
Az első OTEC-berendezést 1930-ban építették Kubában, és 22 kW villamos energiát termelt. Az eddig épített legnagyobb gép 1999-ben 250 kW-ot termelt, és az Egyesült Államokban készült. Még nagyobb, 10 MW körüli gépek építését tervezik.
Az OTEC melléktermékként hideg vizet is képes szolgáltatni. Ez felhasználható hűtésre, és segítheti a növények és a halak növekedését. Az OTEC nagy mennyiségű sótlan vizet is képes előállítani, amely ivóvízként hasznos lehet az óceánközépi szigeteken.
Az óceáni hőenergia-átalakítás az óceán mélyéről származó hideg vizet használja áramtermelésre és élelmiszertermelésre.
Kérdések és válaszok
K: Mi az óceáni hőenergia-átalakítás (OTEC)?
V: Ez egy olyan mód arra, hogy a világ óceánjaiból hasznos energiát nyerjünk azáltal, hogy a meleg felszíni víz és a hideg mélyvíz közötti hőmérsékletkülönbséget használjuk fel energiatermelésre.
K: Mi okozza a hőmérsékletkülönbséget az óceánban?
V: A világ óceánjaira süt a nap, és felmelegíti a felszín közeli vizet, míg a körülbelül 1000 méter mélyen lévő víz sokkal hidegebb lehet.
K: Hogyan hasznosítják a hőmérsékletkülönbséget energiatermelésre?
V: A meleg vizet egy cső segítségével a hideg vízzel együtt a felszínre hozzák, és a hőmotor a hőmérsékletkülönbséget használja fel az áramtermeléshez.
K: Jelentős-e a hőmérsékletkülönbség a felszíni meleg víz és a hideg mélyvíz között?
V: A hőmérsékletkülönbség csak 15 °C körüli lehet, de ez még így is felhasználható az OTEC-gépen keresztül történő energiatermelésre.
K: Mekkora az OTEC-ben rejlő potenciál más óceáni energiaforrásokhoz képest?
V: Az OTEC a becslések szerint 10-100-szor nagyobb energiamennyiséget ad, mint a hullámenergia, egy másik óceáni energiaforrás.
K: Milyen egyéb előnyei vannak az OTEC-nek az energiatermelésen kívül?
V: Az OTEC nagy mennyiségű hideg vizet termelhet, amelyet hűtésre, valamint a növények és a halak növekedésének elősegítésére lehet felhasználni. Nagy mennyiségű sótlan vizet is előállíthat, amelyet ivóvízként lehet használni az óceán közepén fekvő szigeteken.
K: Mikor épült meg az első OTEC-berendezés, és mennyi villamos energiát termelt?
V: Az első OTEC-gépet 1930-ban építették Kubában, és 22 kW villamos energiát termelt.