Aceh – Szumátra északi tartománya: Banda Aceh, saría, cunami, kőolaj és földgáz

Fedezze fel Aceh történetét és 2004-es cunami tragédiáját, Banda Aceh vallási életét (saría), valamint a térség jelentős kőolaj- és földgázkincseit.

Aceh (/ˈɑːtʃeɪ/) Indonézia egyik tartománya Szumátra északi részén. Fővárosa és legnagyobb városa Banda Aceh. Az Andamán-tengeren keresztül közel van az indiai Andaman- és Nikobár-szigetekhez.

Aceh vallási szempontból konzervatív terület, és az egyetlen indonéziai tartomány, ahol hivatalosan is alkalmazzák a saría törvényt. Az iszlám itt lépett be először Indonéziába.

Aceh nagy mennyiségű kőolajjal és földgázzal rendelkezik. Egyes becslések szerint Aceh földgáztartalékai a világ egyik legnagyobbjai.

Történelem röviden

Aceh területén már a középkorban szervezett államalakulatok léteztek; a 16–17. században az Acehi Szultanátus jelentős tengeri és kereskedelmi hatalom volt a maláj világban. A 19. században a holland gyarmatosítók hosszú és gyakran véres ellenállást törték le. A 20. század második felétől az Acehben időről időre fegyveres konfliktusok zajlottak, melyek egyik legismertebb formája a Szabad Aceh Mozgalom (GAM) volt. A 2005-ös helsinki megállapodás után Aceh különleges autonómiát kapott, és a fegyveres konfliktus nagy része megszűnt.

Földrajz és éghajlat

A tartomány nagy része hegyvidéki és erdős belső területekből, valamint keskeny partvidéki síkságokból áll. Éghajlata trópusi, két fő évszakra osztható: esős és száraz évszakra. A part menti területek fontos halászati zónák, míg a belső hegyvidékek mezőgazdasági, erdő- és kávénövény-termelésből élnek.

Népesség és kultúra

Aceh lakossága többségében muzulmán, és erős helyi identitással rendelkezik. Az acehi nyelv (Acehnese) és a helyi szokások meghatározóak a társadalmi életben. Az iszlám vallás kulturális és jogi hatása mélyen beágyazódott a közösségek mindennapjaiba, de a tartományon belül is léteznek etnikai és vallási kisebbségek.

Gazdaság

Aceh gazdaságát hagyományosan a mezőgazdaság (rizs, kávé, gumi), halászat és az ásványkincsek határozzák. A tartománynak jelentős kőolaj és földgáz készletei vannak; ezek kitermelése és exportja fontos bevételi forrás volt az elmúlt évtizedekben. A 2004-es cunami után a helyreállítás és infrastruktúra-fejlesztés számos beruházást hozott, de a vagyonok és a kitermelés kezelése politikai és társadalmi viták tárgya maradt.

Jog és vallás

Aceh különleges autonóm státusának részeként szélesebb körű jogi hatáskörrel rendelkezik, így többek között egyes területeken alkalmazhatja a saría törvényeket. A gyakorlatban ez helyi szinten különféle vallási és erkölcsi szabályok érvényesítését jelenti, amelyek befolyásolják a közösségi életet, a büntetőeljárás egyes aspektusait és a közösségi viselkedés szabályozását.

Kormány

A tartomány élén a kinevezett vagy választott kormányzó áll, és a helyi önkormányzatok felelősek a mindennapi közigazgatásért. Aceh speciális autonómiája lehetővé teszi a helyi törvénykezés és közigazgatási gyakorlatok eltérését az indonéz nemzeti normáktól bizonyos területeken, ugyanakkor a tartomány Indonézia részét képezi, és a központi kormányzattal együttműködik a kulcsfontosságú ügyekben.

Belső felosztás

Aceh több közigazgatási egységre oszlik, amelyek közé tartoznak kerületek (kabupaten) és városok (kota). A legfontosabb városok közé tartozik Banda Aceh, továbbá kisebb városok és kerületek találhatók a partvidéken és a belső területeken, melyek a helyi közigazgatás és gazdaság alapját képezik.

Cunami katasztrófa

Aceh nyugati partvidékét, beleértve Banda Aceh, Calang és Meulaboh városokat, a 2004. december 26-i 9,2-es erősségű indiai-óceáni földrengést követő szökőár súlyosan érintette. Acehben több mint 170 000 ember vesztette életét a szökőár következtében, és mintegy 500 000 ember vált hajléktalanná.

A katasztrófa óriási nemzetközi összefogást váltott ki: segélyek, újjáépítési programok és infrastruktúra-fejlesztések indultak. A zanált követő években új kockázatkezelési és korai riasztórendszerek létrehozására helyezték a hangsúlyt, valamint a kikötők, utak és lakóterületek újjáépítésére. Banda Aceh és más érintett települések fokozatosan helyreálltak, de a társadalmi és gazdasági hatások hosszú távon is érződnek.

Rekonstrukció és jelen

A cunami utáni helyreállítást belföldi és nemzetközi szervezetek egyaránt támogatták. Újjáépült iskolákat, kórházakat és lakónegyedeket építettek, és a helyi gazdaság újjáélesztését célzó programok indultak. A béke és a stabilitás fenntartása érdekében politikai megállapodások születtek, amelyek keretében Aceh több jogkört és támogatást kapott a fejlődéshez.

Referenciák

• Aceh tartomány története, gazdasága és társadalmi jelenségei a helyi és nemzetközi források alapján.
• 2004–2005-ös indiai-óceáni cunami jelentősége, áldozatok száma és helyreállítási folyamatok dokumentumai.
• Indonézia központi statisztikai hivatalának (BPS) adatai a népességről és gazdaságról.

Egyéb weboldalak

• Hivatalos tartományi oldalak és nemzetközi segélyszervezetek beszámolói a helyreállításról.
• Átfogó cikkek Aceh történetéről, a saría alkalmazásáról és a természeti erőforrások kitermeléséről.

Kormány

Aceh nem indonéziai tartományként, hanem különleges területként (daerah istimewa) működik. Ez az eltérő elnevezés a területnek a jakartai központi kormánytól való nagyobb autonómiát biztosít.

Belső felosztások

A tartománynak tizennyolc régiója (kabupaten) és öt városa (kota) van. A főváros és a legnagyobb város Banda Aceh. A tengerparton fekszik, Szumátra északi csücskének közelében.

Aceh tartományai

Kérdések és válaszok

K: Mi Aceh fővárosa?

K: Hol található Aceh?

K: Milyen típusú jogot gyakorol hivatalosan Aceh?

K: Mikor lépett be az iszlám először Indonéziába?

K: Van Acehnek természeti kincse?

K: Mekkora Banda Aceh más indonéziai városokhoz képest?

Keresés betűvel