Afar-medence

Emberi fosszíliák

Ezen a területen a legkorábbi homininok fontos fosszilis példányait találták meg. Ezek a legkorábbiak az emberi kládból. Egyes paleontológusok szerint ez a terület az ember evolúciójának bölcsője.

Az Afar régióban számos fontos fosszilis lelőhely található. Ezek a lelőhelyek a legkorábbi (fosszilis) homininok és az emberi szerszámkultúra példányait, valamint számos növény- és állatkövületet hoztak létre.

Földrajz

A háromszöghöz tartozik Afrika legalacsonyabb pontja, a dzsibuti Asal-tó, amely 155 méterrel a tengerszint alatt van.

Az Awash folyó a régió fő vízhozama. Az éves száraz évszakban kiszárad, és sós tavak láncolataként végződik. Az Afar-síkság északi részét Danakil-síkságnak is nevezik. Az alföldet a hőség, a szárazság és a rossz légáramlás sújtja. A síkság egyes részei a Föld bármely pontján a legmelegebbek (egész éves átlaghőmérséklet).

Az Afar-háromszöget magaslatok határolják, amint az a topográfiai térképen is látható.

Lemeztektonika

A mélység egy lemeztektonikai hármas csomópont. Ez a geológiai jellegzetesség a Föld egyik nagy aktív vulkanikus területe, ezért a mélyedés padlója lávából, főként bazaltból áll.

A vulkanizmus folyamatos folyamata során olyan ásványi lerakódások keletkeznek, mint a kén, a só, a bentonit és a gipsz. A régió különböző területein geotermikus energiaforrások és forró források is találhatók.

2005-ben néhány nap alatt óriási hasadék keletkezett. A hasadék a Dabbahu vulkán kitörésekor nyílt meg. A hasadék az arab és az afrikai lemezek szétvándorlásának része. Ez az új, 500 méter hosszú és 60 méter mély repedés akkor nyílt meg, amikor a kitörő vulkánból származó láva a föld alá áramlott és lehűlt. Napokon belül egy 60 kilométer hosszú, 8 méter széles gátat hagyott maga után.