Miranda (regény)
A Miranda egy regény, amelyet Antoni Lange írt 1924-ben. Ez Lange utolsó nagy műve és ma is legismertebb könyve. Azt mondják, hogy a Miranda egy "okkult fikció" és egy "filozófiai szerződésbe sorolt románc". A regény a disztópia és az utópia keverékeként is ismert. A regényt lefordították angolra (1968-ban), franciára, spanyolra és olaszra.
A regény címének magyarázata
A regény címe Miranda karakterére utal, aki Shakespeare A vihar című darabjából származik. Mirandára olyan művek is hatással voltak, mint pl: Herbert George Wells: Men Like Gods; Tommaso Campanella: The City of the Sun; Edgar Allan Poe: Lenore; Juliusz Słowacki: Genezis z Ducha; Cyprian Kamil Norwid versei; Friedrich Nietzsche (az Übermensch fogalmának kritikája); Arthur Schopenhauer; Platón; és az ókori India szanszkrit eposzai.
Összefoglaló
A regény a bráhmanák civilizációjáról szól, akik hatalmas képességekkel rendelkeznek. Képesek az elméjükkel beszélni, és lebegni (lebegni a levegőben). A könyvben szereplő bráhmanák szerint a legfontosabb dolgok az anarchia, a szabadság, a béke és a szabad szerelem. Országukat a Szeretet Minisztériuma, a Hatalom Minisztériuma és a Bölcsesség Minisztériuma vezeti. A bráhmanák egy furcsa, Nivridium nevű vegyi anyagot használnak, hogy megőrizzék önnön tökéletességük eszméjét. A történet egy Jan Podobłoczny nevű lengyel emigránsról (Lange saját parte-parolája) szól, aki beleszeret egy Damayanti nevű nőbe. A könyv tragédiával végződik. A regény utolsó fejezetében Damayanti feláldozza a testét, hogy a lelke egy magasabb szintre repülhessen.Miranda egy skót spirituális médium, aki Varsóban él. Képes beszélni Damayanti lelkével, és képes megjeleníteni egy Lenore nevű nőt. Jan Podobłocznyval akkor találkozik, amikor a férfi közel áll a halálához. Abban a pillanatban, amikor Damayanti meghal, Miranda eltűnik.
