H. G. Wells – az angol sci-fi atyja, élete és fő művei
H. G. Wells — az angol sci-fi atyja: élete, fő művei (A láthatatlan ember, Az időgép, Világok háborúja), regények, utópiák és filmadaptációk áttekintése.
Herbert George Wells (1866. szeptember 21. – 1946. augusztus 13.) angol író, a modern sci-fi egyik meghatározó alakja. A kenti Bromleyben született, és pályafutása során mintegy 50 könyvet jelentetett meg: regényeket, társadalomkritikus és politikai írásokat, valamint utópiákat. Olyan ma is ismert műveket alkotott, mint A láthatatlan ember, Az időgép, Dr. Moreau szigete és A világok háborúja. Írásaiban gyakran megpróbálta logikusan, tudományos alapokkal is alátámasztani az általa felvetett elképzeléseket. Számos művéből készült filmadaptáció is, és hatása a 20. századi irodalomra, filmművészetre és tudományos-fantasztikus műfajra máig érzékelhető.
Élete röviden
Wells szerény családi háttérből indult: korán dolgoznia kellett, fiatalon szabóinas volt, majd tanítói pályára lépett. Később a londoni Normal School of Science hallgatója lett, ahol a korabeli természettudományos gondolkodás hatott rá. Írói pályáját újságcikkekkel és rövidebb novellákkal kezdte, majd az 1890-es években vált nemzetközileg ismert szerzővé.
Fő művei és főbb témái
- Az időgép (The Time Machine) – a történelmi és társadalmi fejlődés hosszú távú következményeit vizsgálja; az időutazás motívumát népszerűsítette.
- Dr. Moreau szigete (The Island of Dr. Moreau) – az ember és állat határvonalának etikai és tudományos kérdéseit feszegeti.
- A láthatatlan ember (The Invisible Man) – a tudomány hatalmának visszaéléseit és az elszigeteltség következményeit mutatja be.
- A világok háborúja (The War of the Worlds) – idegen inváziót ábrázoló történet, amely egyszerre volt kalandregény és társadalmi allegória.
Wells műveiben gyakran keverednek a tudományos spekulációk, a morális kérdések és a társadalomkritika. Foglalkozott a technológia, a háború, a biológia és az emberi fejlődés jövőjével; sokszor figyelmeztető hangvétellel írt a lehetséges veszélyekről.
Társadalmi és politikai munkássága
Wells nemcsak regényíróként volt aktív: szociális és politikai kérdésekről is írt, és nyíltan vallotta szocialista nézeteit. Esszéiben és ismeretterjesztő munkáiban a világpolitika, az oktatás és a tudomány szerepét elemezte. Több jelentős non-fiction könyve is megjelent, amelyekben a történelmet és a lehetséges jövőt próbálta rendszerezni.
Adaptációk, hatás és örökség
Műveiből számos film, rádió- és színpadi adaptáció készült; némelyikből nagy nemzetközi siker lett. Wells szerepe a tudományos-fantasztikus irodalom megalapozásában meghatározó: későbbi szerzők — és a populáris kultúra széles körben — őt tekintik az angolszász sci-fi egyik atyjaként. Írásai inspirálják a mai tömegkultúrát és a tudományos-fantasztikus gondolkodást egyaránt.
Magánélet és utolsó évek
Wells magánélete mozgalmas volt: házasságok, viszonyok és családi viszonyok jellemezték. Élete vége felé egészségi állapota romlott: cukorbeteg volt, és 1946-ban, Londonban hunyt el.
Összegzés
H. G. Wells alkotásai egyszerre szórakoztatóak és gondolatébresztők: innovatív elképzelései, társadalmi kritikája és a tudomány iránti érdeklődése jelentősen hozzájárult a modern sci-fi kialakulásához és a 20. század irodalmi-kulturális diskurzusához.

H. G. Wells 1920-ban.
Works
Biológia
- Az élet tudománya. London: Cassell (1933). Társszerzők: Julian Huxley és G.P. Wells.
Science fiction
- Az időgép (1895)
- Dr. Moreau szigete (1896)
- A láthatatlan ember (1897)
- A világok háborúja (1898)
- Az első ember a Holdon (1901)
Utópisztikus könyvek
- Egy modern utópia (1905)
- Új világok a régiért (1908)
- The World Set Free (1914)
- Az eljövendő dolgok alakja (1933)
- Útikalauz az új világba (1941)
- Az elme a kötél végén (1945)
Regények
- Love and Mr Lewisham (1900)
- Kipps (1905)
- Ann Veronica (1909)
- Polly úr története (1910)
Keres