Milton Keynes listen egy nagyon nagy város Buckinghamshire-ben, Angliában. A kormány 1967-ben döntött egy új nagyváros indításáról azzal az elképzeléssel, hogy a huszadik század végére 250 000 lakosú várossá válik. A hely, ahol épült, már három várost és tizenhat falut foglalt magában; a területen kezdetben körülbelül 45 000 ember élt. Az 1960–70-es évektől kezdve évről évre egyre több ház, üzlet és ipari egység épült; 2011-ben már mintegy 275 000 lakosa volt, és azóta is folyamatosan nőtt. (Az Egyesült Királyságban nem elég az, hogy egy település nagy — a városi címet csak a király vagy a királynő adhatja meg formálisan.)

A közönséges városok felett repülő repülőgépek gyakran pókhálószerű, szabálytalan úthálózatot látnak. Milton Keynes fölött repülve viszont feltűnő, hogy a főutak rendre egyenesek és rácsszerűen helyezkednek el: a nagy utak és a kisebb városi területek szabályos, négyzethálóra emlékeztető rendet alkotnak. A helyiek a forgalmas utak közötti beépített területeket gyakran rácsnégyzeteknek (grid squares) nevezik, és ezekben a „négyzetekben” találhatók a lakóutcák, iskolák, helyi üzletek és apró parkok. Senki sem lakik közvetlenül a nagy utak mellett, így az ott élők bejárati ajtaja előtt nem mennek el teherautók. Ennek köszönhetően Milton Keynes gyakran inkább tűnik száz kisebb, jól elkülöníthető falucskának, mint egy hagyományos, tömör nagyvárosnak.

Az egyik fontos tervezési elv az volt, hogy a gyalogosoknak és kerékpárosoknak ne kelljen forgalmas utakon áthaladniuk: a városi utak gyakran hidakon haladnak át a gyalogutak és a kisebb utcák felett, így a gyalogosok és a kerékpárosok biztonságosan, forgalommentesen közlekedhetnek alatta. Az utak alatt és a házak között vezető, elkülönített kerékpár- és gyalogút-hálózatot Redwaysnek nevezik, mivel ezek általában piros színűek burkolatúak. Csak a kerékpárosok és a gyalogosok használhatják őket. Gépkocsik, teherautók és motorkerékpárok nem közlekedhetnek rajtuk. Ennek köszönhetően az emberek hosszabb távolságokat is biciklivel, biztonságosan meg tudnak tenni anélkül, hogy többsávos, gyorsforgalmi utakon kellene közlekedniük.

Tervtörténet és szervezés

A város megtervezését a Milton Keynes Development Corporation (MKDC) felügyelte, amely a tervezés, infrastrukturális fejlesztés és befektetés szervezésére jött létre. A tervezők célja az volt, hogy ötvözzék a városi szolgáltatásokat és az előnyös zöldövezeti életminőséget: széles utcák, szellős beépítés, sok zöldterület és vízfelület, valamint jól elhelyezett ipari és kereskedelmi parkok. A rácsos felosztás — nagy, sávos utak kereszteződéseivel és a közöttük lévő „négyzetekkel” — arra szolgált, hogy a forgalmat gyorsan és rendezett módon vezesse el a városrészek körül, miközben az egyes részek belsejében nyugodt, helyi közösségi terek jöjjenek létre.

Közlekedés és gazdaság

Milton Keynes jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik: közel fekszik nagyobb autópályákhoz és fontos vasúti vonalakhoz, a Milton Keynes Central állomásról közvetlen vonatok mennek többek között Londonba és más nagyvárosokba, ami vonzóvá teszi a várost ingázók és vállalatok számára. A városban jelentős kereskedelmi és logisztikai tevékenység alakult ki: ipari parkok, üzleti központok és raktárbázisok sokasága működik itt, továbbá több nagyvállalat is létesített irodát vagy logisztikai telephelyet a város környékén.

Zöldterületek, kultúra és sport

Milton Keynes különlegessége a sok zöldterület és vízfelület: parkok, csatornák és tavak (például a Willen Lake) adják a város karakterét, továbbá több nagy városi park, köztük a Campbell Park is fontos rekreációs helyszín. Kulturális szempontból a városban található színházak, koncerteknek helyet adó létesítmények és múzeumok gazdagítják a kínálatot. A sport terén a város otthona a Stadium MK-nek és a futballklubnak, a MK Donsnak, valamint szabadtéri rendezvények és nagykoncertek helyszínei is vannak (például a National Bowl).

Jelentőség és jelleg

Milton Keynes a brit „új városok” mozgalmának egyik legismertebb példája: megmutatja, hogyan lehet tervezetten növelni a lakosságot és a gazdasági kapacitást anélkül, hogy a beépítés túlzottan sűrűvé válna. A rácsos elrendezés, a Redways-hálózat és a bőséges zöldterületek miatt a város különleges arculatot kapott, amely sokak számára a kényelmes, előrelátó városi tervezés modelljét jelenti. Ugyanakkor a gyors növekedés, a közlekedési átalakulások és az új városrészek építése folyamatos kihívást jelent a helyi irányítás és a közösségek számára, akik a város identitásán és életminőségén dolgoznak.