Milton Keynes – az 1967-ben tervezett angliai rácsos újváros
Milton Keynes – 1967-ben tervezett angliai rácsos újváros: grid-háló, Redways kerékpárútjai, falusias életérzés és dinamikus növekedés. Fedezze fel tervezését és történetét.
Milton Keynes listen egy nagyon nagy város Buckinghamshire-ben, Angliában. A kormány 1967-ben döntött egy új nagyváros indításáról azzal az elképzeléssel, hogy a huszadik század végére 250 000 lakosú várossá válik. A hely, ahol épült, már három várost és tizenhat falut foglalt magában; a területen kezdetben körülbelül 45 000 ember élt. Az 1960–70-es évektől kezdve évről évre egyre több ház, üzlet és ipari egység épült; 2011-ben már mintegy 275 000 lakosa volt, és azóta is folyamatosan nőtt. (Az Egyesült Királyságban nem elég az, hogy egy település nagy — a városi címet csak a király vagy a királynő adhatja meg formálisan.)
A közönséges városok felett repülő repülőgépek gyakran pókhálószerű, szabálytalan úthálózatot látnak. Milton Keynes fölött repülve viszont feltűnő, hogy a főutak rendre egyenesek és rácsszerűen helyezkednek el: a nagy utak és a kisebb városi területek szabályos, négyzethálóra emlékeztető rendet alkotnak. A helyiek a forgalmas utak közötti beépített területeket gyakran rácsnégyzeteknek (grid squares) nevezik, és ezekben a „négyzetekben” találhatók a lakóutcák, iskolák, helyi üzletek és apró parkok. Senki sem lakik közvetlenül a nagy utak mellett, így az ott élők bejárati ajtaja előtt nem mennek el teherautók. Ennek köszönhetően Milton Keynes gyakran inkább tűnik száz kisebb, jól elkülöníthető falucskának, mint egy hagyományos, tömör nagyvárosnak.
Az egyik fontos tervezési elv az volt, hogy a gyalogosoknak és kerékpárosoknak ne kelljen forgalmas utakon áthaladniuk: a városi utak gyakran hidakon haladnak át a gyalogutak és a kisebb utcák felett, így a gyalogosok és a kerékpárosok biztonságosan, forgalommentesen közlekedhetnek alatta. Az utak alatt és a házak között vezető, elkülönített kerékpár- és gyalogút-hálózatot Redwaysnek nevezik, mivel ezek általában piros színűek burkolatúak. Csak a kerékpárosok és a gyalogosok használhatják őket. Gépkocsik, teherautók és motorkerékpárok nem közlekedhetnek rajtuk. Ennek köszönhetően az emberek hosszabb távolságokat is biciklivel, biztonságosan meg tudnak tenni anélkül, hogy többsávos, gyorsforgalmi utakon kellene közlekedniük.
Tervtörténet és szervezés
A város megtervezését a Milton Keynes Development Corporation (MKDC) felügyelte, amely a tervezés, infrastrukturális fejlesztés és befektetés szervezésére jött létre. A tervezők célja az volt, hogy ötvözzék a városi szolgáltatásokat és az előnyös zöldövezeti életminőséget: széles utcák, szellős beépítés, sok zöldterület és vízfelület, valamint jól elhelyezett ipari és kereskedelmi parkok. A rácsos felosztás — nagy, sávos utak kereszteződéseivel és a közöttük lévő „négyzetekkel” — arra szolgált, hogy a forgalmat gyorsan és rendezett módon vezesse el a városrészek körül, miközben az egyes részek belsejében nyugodt, helyi közösségi terek jöjjenek létre.
Közlekedés és gazdaság
Milton Keynes jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik: közel fekszik nagyobb autópályákhoz és fontos vasúti vonalakhoz, a Milton Keynes Central állomásról közvetlen vonatok mennek többek között Londonba és más nagyvárosokba, ami vonzóvá teszi a várost ingázók és vállalatok számára. A városban jelentős kereskedelmi és logisztikai tevékenység alakult ki: ipari parkok, üzleti központok és raktárbázisok sokasága működik itt, továbbá több nagyvállalat is létesített irodát vagy logisztikai telephelyet a város környékén.
Zöldterületek, kultúra és sport
Milton Keynes különlegessége a sok zöldterület és vízfelület: parkok, csatornák és tavak (például a Willen Lake) adják a város karakterét, továbbá több nagy városi park, köztük a Campbell Park is fontos rekreációs helyszín. Kulturális szempontból a városban található színházak, koncerteknek helyet adó létesítmények és múzeumok gazdagítják a kínálatot. A sport terén a város otthona a Stadium MK-nek és a futballklubnak, a MK Donsnak, valamint szabadtéri rendezvények és nagykoncertek helyszínei is vannak (például a National Bowl).
Jelentőség és jelleg
Milton Keynes a brit „új városok” mozgalmának egyik legismertebb példája: megmutatja, hogyan lehet tervezetten növelni a lakosságot és a gazdasági kapacitást anélkül, hogy a beépítés túlzottan sűrűvé válna. A rácsos elrendezés, a Redways-hálózat és a bőséges zöldterületek miatt a város különleges arculatot kapott, amely sokak számára a kényelmes, előrelátó városi tervezés modelljét jelenti. Ugyanakkor a gyors növekedés, a közlekedési átalakulások és az új városrészek építése folyamatos kihívást jelent a helyi irányítás és a közösségek számára, akik a város identitásán és életminőségén dolgoznak.
Milyen volt, mielőtt az építők jöttek?
Mielőtt az építők jöttek, sok mező és sok falu volt. Az emberek még mindig láthatják a régi falvakat, mert a házak másképp néznek ki. Sok folyó, patak, tó és csatorna van. A folyók melletti mezőkön nincsenek házak. Senki sem építkezhet ezeken a mezőkön, mert néha elönti őket a víz, ha sok eső esik. De szinte mindig csak hatalmas hosszú parkok, amelyeket lineáris parkoknak hívnak.
Amikor az építők felásták a földet, hogy építkezzenek, furcsa dolgokat találtak. A legrégebbi egy dinoszaurusz hal, az Ichthyosaurusz fosszíliája volt. Találtak egy római kori farmot is - az emberek még mindig láthatnak belőle darabokat, mert úgy döntöttek, hogy békén hagyják. Találtak elásott kincseket is (a Milton Keynes Hoard), amelyek ma a British Museumban vannak (másolatokkal a Milton Keynes Museumban).
A szélmalom Bradwell falu közelében, a játszótér mellett.
Mi a teendő?
Van egy nagy és négy kisebb színház. Csak két mozi van, de mindegyiknek tíz szekciója van, így egyszerre húsz filmet vetítenek. Van egy sípálya igazi hóval, még nyáron is. Ez azért van, mert fedett helyen van, és egy hatalmas hűtőszekrény tartja hidegen. Négy nagy úszómedence van. A National Bowlban az emberek megnézhetik kedvenc zenekaraikat és előadóikat. Nem is olyan messze, Silverstone-ban pedig Formula-1-es autóversenyeket láthatnak - beleértve Milton Keynes saját F1-es csapatát, a Red Bull Racinget is. Van egy futballstadion, ahol a helyi futballklub, a Milton KeynesDons F.C. játékát nézhetik meg. Láthatják a csatornán elhaladó uszályokat. Az állomás közelében van egy fedett gördeszkapálya. Ott van a Planet Ice is, ahol szabadidős korcsolyázásra van lehetőség, és az MK Lightning jégkorongcsapat is játszik. Itt képzik a műkorcsolyázókat és a jégtáncosokat is országos versenyszinten. Vicky Ogden profi korcsolyázó, aki több mint 12 éve korcsolyázik nemzetközi és országos szinten Nagy-Britanniáért, a vezetőedző.
Útrendszer - és körforgalom
A Milton Keynes-i úthálózat a kerületek közötti főutak és a kerületeken belüli kisebb utak elképzelésén alapul. A főutak (gyakran kétsávos utak) szinte végig a városon keresztül vezetnek, a mellékutak azonban csak helyi használatra szolgálnak. A legtöbb főút országos sebességkorlátozással rendelkezik: 60 MPH az egysávos és 70MPH a kétsávos utak esetében - így a Milton Keynes-en áthaladó forgalom viszonylag rövid idő alatt átjuthat egyik oldalról a másikra. A főutak észak-déli vagy kelet-nyugati irányban haladnak, bár nem egyenes vonalban. Ezt a hálózatot rácshálózatnak nevezik: a főutakat "rácshálós utaknak". A hálózat csomópontjainál körforgalmat használnak: a közlekedési lámpák ritkák.
Tömegközlekedés
Milton Keynes eredeti terve szerint a buszjáratok a rácsos utakat használták volna, és az utasok a legközelebbi "peremig" gyalogoltak volna. A valóságban a buszjáratok a belső mellékutakat használják.
Beton tehenek
A betontehenek Elizabeth Leyh amerikai művésznő művészeti installációja. A művész helyi gyerekekkel dolgozott együtt, hogy talált tárgyakból művészeti alkotásokat hozzon létre. A beton és a karámok a helyi építkezésekről származó maradékok voltak. A kívülállók (nevezetesen a BBC Radio One egyik lemezlovasa) arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a "betontehenek betonmezőkre" jelképezik, és nem vették észre, hogy Milton Keynes mennyire zöld, és hogy valódi tehenek és birkák legelnek a lineáris parkokban.
A Monks Way-től északra, az Erica Road kereszteződéséhez közeli mezőn lévő tehenek másolatát láthatjuk. Az eredeti a Central Milton Keynes-i bevásárlóközpontban található. A másolt tehenek rendszeresen vandalizmus áldozatai - egyesek kreatívabbak, mint mások: 2012-ben egy helyi gerillaművész az összes tehenet csontváznak festette le Halloweenre készülve. Ez a próbálkozás a legtöbbnél művészibb volt, és általában véve jó fogadtatásra talált, sokan azt kívánták (a helyi újságban), hogy a tanács ne fesse át őket - de ez megtörtént.
Liz Leyh "Beton tehenek" című műve
Hol van?
Angliában van. Nagyjából félúton van Oxford és Cambridge között. Nagyjából félúton van London és Birmingham között. Vonattal is eljuthatnak ide, mert öt vasútállomásunk van - a legnagyobb a Milton Keynes Central. Jöhetnek az M1-es autópályán is - a 14-es csomópontnál kell lehajtani. Londonból kevesebb mint egy óra alatt lehet ideérni vonattal, talán fél óra, ha gyorsvonattal mennek.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Milton Keynes?
V: Milton Keynes egy város Buckinghamshire-ben, Angliában.
K: Mikor alapították az új várost?
V: A kormány 1967-ben döntött az új város megalapításáról.
K: Hány ember élt ott, mielőtt várossá vált?
V: Mielőtt várossá vált, a három várost és tizenhat falut magában foglaló területen mintegy 45 000 ember élt.
K: Hogyan kapta Milton Keynes a város nevét?
V: Csak egy király vagy királynő adhat nevet, így Milton Keynes hivatalosan is királyi rendelettel lett város.
K: Mit látnak a repülőgépek, amikor átrepülnek Milton Keynes felett?
V: A Milton Keynes felett repülő repülőgépek olyan utakat látnak, amelyek rácsra vagy rácsmintázatra hasonlítanak.
K: Hogy hívják az utak közötti tereket?
V: A forgalmas utak közötti tereket rácsnégyzeteknek nevezik.
K: Mik azok a piros sávok és kik használhatják őket?
V: A piros sávok olyan utak, amelyek az utak alatt és a házak között futnak, és csak kerékpárosok és gyalogosok számára vannak fenntartva - személygépkocsik, teherautók és motorkerékpárok nem közlekedhetnek.
Keres