Mundilfari (Szaturnusz XXV.): felfedezés, pálya és jellemzők

A Mundilfari vagy Szaturnusz XXV. holdja a Szaturnusz egyik kis, szabálytalan (irreguláris) kísérője. Brett J. Gladman és munkatársai 2000-ben fedezték fel, és ideiglenesen az S/2000 S 9 jelölést kapta, majd később végleges nevet kapott.

Felfedezés

A holdat 2000-ben fedezték fel mély égbolti felvételek segítségével; a felfedezést Gladman és kollégái jelentették be. Mivel kicsi és halvány objektumról van szó, megfigyelése viszonylag nehéz — pontos pályáját és mozgását több évi megfigyelés alapján gyűjtött adatokkal lehetett meghatározni.

Pálya és mozgás

A Mundilfari a Szaturnusz körül nagytávolságban kering, jellemzően retrográd irányban (azaz ellentétes irányban a bolygó forgásával). Főbb pályaelemei:

• átlagos sugár: kb. 18 360 000 km a Szaturnusz középpontjától;
• keringési idő: körülbelül 928,806 nap;
• dőlésszög: mintegy 170° az ekliptikához képest (ez a Szaturnusz egyenlítőjéhez viszonyított ~150°-os dőlésszöget is jelenti), vagyis erősen retrográd pályán van;
• excentricitás: kb. 0,198, azaz a pálya jelentősen eltér a körpályától (excentricitással).

Fizikai jellemzők

A Mundilfari átmérőjét a megfigyelt fényesség és egy feltételezett albedó alapján nagyjából 5,6 kilométerre becslik. Mint sok más kis, távoli Szaturnusz-hold, valószínűleg sötét, nem fényvisszaverő felszíne van, és szabálytalan formájú. Forgási periódusa és részletes felszíni tulajdonságai jelenleg nem ismertek, mivel a tárgy túl halvány ahhoz, hogy nagy részletességgel vizsgálják.

Eredet és családi kapcsolatok

Számos kutató szerint a Mundilfari a Naprendszer korai története során bekövetkezett becsapódások és ütközések következtében keletkezett kisebb törmelékből állhat. Egy elterjedt hipotézis szerint ilyen törmelék egy része a Phoebe-ről lökődött le nagy ütközések során, és ezek a darabok később a Szaturnusz körül keringő kis, irreguláris holdakká álltak össze. Így a Mundilfari egyes jellemzői — például pályája és várható sötét felszíne — összhangban vannak azzal a feltételezéssel, hogy törmelékből származik.

Név és mitológiai háttér

A hold 2003 augusztusában kapta hivatalos nevét a északi mitológiáról merítve: Mundilfari egy Jotun (óriás) a skandináv mitológiában, aki a Sol istennő (Sól) és Mani isten apjaként jelenik meg. A névadás a Szaturnusz távoli, retrográd holdjainál alkalmazott északi mitológiai névadási hagyományba illeszkedik.

Összefoglaló

• Név: Mundilfari (Szaturnusz XXV., ideiglenes: S/2000 S 9)
• Kategória: irreguláris, retrográd Szaturnusz-hold
• Átmérő: ~5,6 km
• Pálya: ~18 360 000 km, keringési idő ~928,8 nap, inklináció ~170° (ekliptika), excentricitás ~0,198
• Eredet: valószínűleg ütközésekből származó törmelék, esetleg kapcsolódás a Phoebe-hoz

Mivel a Mundilfari kis és halvány objektum, további megfigyelések (például nagyobb távcsövekkel végzett fotometria és spektroszkópia) szükségesek a forgás, pontos méret, albedó és összetétel részletes feltárásához, valamint a Phoebe-eredetre vonatkozó hipotézis további ellenőrzéséhez.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Mundilfari?

K: Mikor fedezték fel a Mundilfarit?

K: Mekkora a Mundilfari átmérője?

K: Mekkora a Mundilfari átlagos távolsága a Szaturnusztól?

K: Mekkora a Mundilfari dőlésszöge az ekliptikához képest?

K: Mekkora a Mundilfari pályájának excentricitása?

K: Hogyan nevezték el a Mundilfarit?

Keresés betűvel