Medúza
Medúza a görög mitológia egyik szereplője. Történetét ókori és modern mesemondók, írók és művészek mesélték és mesélik újra.
A latin költő, Ovidius a Metamorfózisok IV. könyvében azt írja, hogy Poszeidón megerőszakolta Medúzát Athéné templomában. Az istennő felháborodott, és Medúzát kígyókkal teli szörnyeteggé változtatta.
Medúza évszázadok óta szerepel a képzőművészetben. A mítoszt számos értelmezés övezi, köztük Sigmund Freudé is. A régiek számára a Medúza fejének képe a gonosz elhárításának eszköze volt. Ezt a képet Gorgoneionnak nevezték. A Gorgoneion nagyon ijesztő volt, és minden gyermeket megríkatott, de csak Medúza ellen hatott, a testvérei ellen nem.
Perseus a Medúza fejével , Benvenuto Cellini (1554)
Mítosz
Medúza a három nővér egyike volt. Őket a Gorgók néven ismerték. Medúza testvérei Szténó és Euryale voltak. Medúza halandó volt, de a testvérei halhatatlanok voltak. Mindannyian a tengeri istenségek, Phorkys és nővére, Keto gyermekei voltak. Szörnyeteggé válásuk előtt mindhárom nővér gyönyörű fiatal nő volt, különösen Medúza; ő azonban Athéné templomának papnője volt, és nőtlenségi fogadalom kötötte.
Bármely ember vagy állat, aki közvetlenül rá nézett, kővé dermedt.
A hős Perszeusz úgy fejezte le Medúzát, hogy tükörképét megnézte a fényezett pajzsában. Miután a rettentő fejet ellenségei legyőzésére használta, átadta azt Athénének, aki pedig pajzsára helyezte.
Medúza halálakor Poszeidóntól volt terhes. Véréből született Pegazus, a szárnyas ló, és Chrysaor, az arany óriás.
Gorgó egy görögországi fekete alakos amforán (Kr. e. 520-510)
Perszeusz megöli Medúzát , Antonio Tempesta kép Ovidius Metamorfózisaihoz (1630)
Medúza a művészetben
A Medúza az ókori vázafestők, mozaikművészek és szobrászok témája volt. Nagy Sándor mellvértjén szerepel a Pompejiben, az itáliai Faun Házában található Sándor-mozaikban (i. e. 200 körül).
Phidias Medúza című művének római kori másolata (balra) a müncheni Glyptothekban található.
A reneszánsz ábrázolások közül kiemelkedik Benvenuto Cellini Perseus a Medúza fejével című szobra (1554) és Caravaggio Medúza című olajfestménye (1597).
A barokk ábrázolások közé tartozik Peter Paul Rubens Medúza feje (1618), Bernini márvány mellszobra, a Medúza (1630-as évek), valamint Luca Giordano olajfestménye, amelyen Perzeusz kővé változtatja Phineuszt és követőit (1680-as évek eleje).
A romantikus és modern ábrázolások közé tartozik Antonio Canova 1801-ben készült Perszeusz a Medúza fejével című műve, valamint Salvador Dalí szobra, Perszeusz. A huszadik században olyan művészek foglalkoztak a Medúza témájával, mint Paul Klee, John Singer Sargent, Pablo Picasso, Pierre et Gilles és Auguste Rodin.
Medúza , Phidiász görög eredetijének római másolata.
Perseus harcol Phineus és társai ellen, Luca Giordano (1670 körül)
Kérdések és válaszok
K: Ki írt az ókorban Medúzáról?
V: A latin költő, Ovidius írt a Medúzáról a Metamorfózisokban.
K: Mit tett Poszeidón Medúzával?
V: Poszeidón megerőszakolta Medúzát Athéné templomában.
K: Hogyan büntette meg Athéné Medúzát ezért a bűntettért?
V: Athéné büntetésből Medúzát kígyókkal teli szörnyeteggé változtatta.
K: Hogyan ábrázolták a művészek Medúzát az idők során?
V: A művészek évezredek óta készítenek szobrokat és festményeket Medúzáról, az ókori görögök és más ókori emberek pedig fazekakra, ajtókra és egyéb tárgyakra festették az arcát. Az ebből az időből származó görög művészetben a művészek általában oldalra néző embereket festettek vagy faragtak, de szinte mindig faragtak olyan képeket, amelyeken Medúza a néző felé néz a képből. Ezeket a képeket Gorgoneionoknak nevezik.
K: Mi a célja annak, hogy így ábrázolják a Medúzát?
V: Azért ábrázolták így, hogy elijessze a gonoszokat, ahogyan Perszeusz is használta őt ellenségei ellen.
K: Miről szól Ovidius Metamorfózisainak IV. könyve?
V: Ovidius Metamorfózisainak IV. könyve arról szól, hogy Poszeidón megerőszakolta Medúzát Athéné templomában, és Athéné azzal büntette, hogy kígyószőrű szörnyeteggé változtatta.
