Memnón — etióp félisten és Trója szövetségese a trójai háborúban

Memnón (görögül: Μέμνων) etióp király volt, a trójai háború idején a trójaiak szövetségese. Félisten volt, Tithonosz és Eosz, a hajnal istennőjének fia. Harcosként úgy tartották, hogy bátorságban és ügyességben majdnem Akhilleusszal egyenrangú. A trójai háború során Memnón maga ölte meg Antilokhoszt egy heves csata közepén, majd később maga is meghalt Akhilleusz által. Memnón halála mintha Hektór halálát idézné, aki szintén Trója védelmezője volt, és akit Akhilleusz szintén megölt.

Származás és mitológiai háttér

Memnón apja, Tithonosz, egy halandó férfi volt, anyja pedig Eosz, a hajnal istennője; ezért Memnón félistenként szerepel a mítoszokban. A görög forrásokban az "aithiopos" kifejezés nem feltétlenül a mai Etiópiát jelöli, hanem általában a Nílus déli vidékére vagy távoli, fekete bőrű népekre utaló elnevezés. A régi eposzok és későbbi krónikák több verziót adnak származásáról és jelleméről, de általánosan elfogadott, hogy fiatal, dicső és bátor harcosként jelenik meg.

Szerepe a trójai háborúban és irodalmi források

Memnón története elsősorban az epikus hagyomány késői részeiben maradt fenn: fő forrásai közé tartozik az elveszett Aethiopis (Arctinusztól), valamint a későbbi Posthomerica (Quintus Smyrnaeus) és más antik szerzők töredékei és összegzései. Homérosz Iliásza a nagy eseményeket záró részben nem részletezi Memnón érkezését, de a hagyomány szerint ő érkezett Trója megsegítésére a háború késői szakaszában.

Hadvezetőként Memnón maga vezette az etióp szövetségeseket, és párharcokban is kiemelkedően viselkedett — emiatt állt közel a párhuzam Akhilleusszal. A legismertebb epizód, hogy megölte Antilokhoszt, majd ennek következtében összecsapott Akhilleusszal.

Halála és utóhatásai

A mítosz szerint Akhilleusz megölte Memnónt, amit nagyon hasonlónak tartanak Hektór halálához: mindketten Trója védelmezői voltak, mindkettejüket Akhilleusz győzte le. Memnón halála után anyja, Eosz nagy gyászolásba kezdett; több forrás szerint Eosz könyörgött az istenekhez, és néhány változatban Zeus segít neki: vagy a fiút halhatatlanná teszik, vagy valamilyen isteni tiszteletben részesítik. A részletek forrásonként eltérnek, ezért a pontos utóélet többféleképpen értelmezhető az antik hagyományban.

Kultusz, művészet és emlékek

Memnón alakja népszerű motívum volt a görög és római művészetben: vaseképészeten, sírköveken és szobrászati ábrázolásokon gyakran jelenik meg, mint fényes páncélú hős. A hellénisztikus és római korban a keleti-közép-afrikai vidékekhez kötődő legendák miatt Memnón nevét egyiptomi emlékekhez is kapcsolták: az ókorban a Luxor közelében álló hatalmas kőszobrokat, amelyekről kimondhatatlan hangokat hallottak hajnalban, a görögök "Memnón kolosszusaiként" említették (a híres "Singing Memnon" jelenség).

Az irodalmi és művészi hagyományokban Memnón alakja szimbolikusan is fontos: a kegyetlen háború, a dicsőség és az isteni tragédia témáit egyaránt képviseli, és párhuzamba állítható Hektórral és Akhilleusszal, mint a trójai eposzok nagy hősei közül az egyik tragikus sorsú figura.

Összefoglalásként: Memnón a trójai háború késői szakaszának jellegzetes, félisten harcosa volt, aki etióp vezetőként érkezett segíteni Trója-t, Antilokhosz gyilkosa, majd Akhilleusz által elesett. Története az elveszett Aethiopis epikáján, továbbá későbbi forrásokban maradt fenn, és az antik művészetekben, valamint népi- és kultikus emlékekben is továbbélt.

Keresés betűvel