Materializmus – definíció, alapelvek és története
Materializmus – meghatározás, alapelvek és történet: ismerd meg az anyagközpontú filozófia eredetét, fő elveit, modern értelmezéseit és hatását a tudományra és vallásra.
A materializmus a filozófiai nézetek egyik alapvető irányzata, amely szerint a világ lényegileg anyagból áll, és minden létező vagy visszavezethető anyagi folyamatokra, vagy olyan entitásokra, amelyek végső soron anyagként vagy fizikai természetűként értelmezhetők. A materialisták szerint az olyan jelenségek, amelyek első pillantásra nem anyaginak tűnnek — például a tudat, az — az anyag szerkezetéből és működéséből következnek. Más megfogalmazásban az anyag az elsődleges ontológiai szubsztancia. A fizikalizmus a materializmussal rokon, ma gyakran használt kifejezés, amely a fizikai magyarázatok elsőbbségét hangsúlyozza.
Alapelvek
- Ontológiai primátus: a valóság alapját az anyagi (fizikai) létezők adják.
- Metafizikai monizmus: nincs különálló, nem-fizikai szubsztancia (például lélek vagy szellem, amely független lenne a fizikai világtól).
- Kauzalitás és magyarázhatóság: a jelenségek okai és működései végső soron a természet törvényeivel magyarázhatók; a materializmus ezért gyakran szoros kapcsolatban áll a tudomány módszereivel és eredményeivel.
- Redukcionista vagy emergens nézetek: egyes materialisták szerint mindent le lehet vezetni alapvető fizikai törvényekre (redukcionizmus), míg mások elfogadják, hogy komplex rendszerek új, emergens tulajdonságokat mutathatnak.
Története röviden
A materialista gondolkodás gyökerei az ókori görög filozófia egyes irányzataiban találhatók. Korai materialista elemeket fogalmaztak meg olyan gondolkodók, mint Thalész, majd később az atomista tradícióban, illetve a hedonista és atomista elméleteket egyesítő Epikurosz és Lukrétiosz. A materialista szemlélet azonban párhuzamosan megjelent más kultúrák filozófiai és tudományos hagyományaiban is.
Főbb irányzatok és modern változatok
- Classical materialism: a korai, mechanisztikus értelmezés, amely főként az anyag „részecskéire” és mozgására épít.
- Reduktív fizikalizmus: a mentális jelenségek végső soron fizikai állapotokra vezethetők vissza.
- Eliminativizmus: egyesek szerint bizonyos mentális fogalmak (például a népi pszichológia egy részletei) tévesek, és el kell őket vetni a tudományos megértés javára.
- Emergentizmus: elfogadja, hogy a komplex rendszerekben (például az agyban) új minőségek jelennek meg, amelyek nem egyszerűen számszerűsítve léteznek a részek tulajdonságaiból, de mégis alapvetően fizikai alapokon nyugszanak.
- Dialektikus materializmus: Marx és Engels által formált változat, amely történelmi és társadalmi folyamatokat is anyagi viszonyokból eredeztet.
Materializmus és vallás, tudat
Különösen a klasszikus materializmus elutasítja a természetfeletti magyarázatokat: a materialisták általában nem hisznek az istenekben vagy más természetfeletti entitásokban, mert ezekre nincs szükség a világ fizikai magyarázatához. Ennek következtében a materialisták sokszor — de nem kizárólagosan — az ateisták körébe tartoznak; ugyanakkor léteznek ateisták, akik nem feltétlenül materialisták. A tudat és a szellem problémája a materializmus egyik legnagyobb kihívása: a filozófusok és tudósok vitatják, hogy a tudat hogyan írható le teljes mértékben fizikai kategóriákkal.
Kapcsolat a modern tudománnyal
A materializmus a modern természettudományokkal szoros kapcsolatban áll: ma az olyan fogalmak, mint az energia, különböző erők és a tér szerkezete (például a tér görbülete a relativitáselméletben) fontos szerepet kapnak a magyarázatokban. Tudjuk, hogy az anyag és az energia kölcsönösen átalakulhatnak, és egyes jelenségeknél, például a gravitációt is, a magyarázat már nem korlátozódik egyszerű korpuszkuláris képre — ez megmutatja, hogy a materializmus fogalmi kerete is változott a tudomány előrehaladtával.
Kritika és viták
A materializmust több oldalról is támadják vagy finomítják:
- Dualizmus: a karteziánus kettős gyökere szerint a mentális és a fizikai két különböző típusú valóság; ez a nézet a tudat problémáját a materializmussal szemben emeli fel.
- Idealizmus: amely az elméleti prioritást az elmében, tudatban vagy fogalmakban látja.
- Panpszichizmus: a tudatosság valamiféle általános, mindenütt jelenlévő tulajdonságát feltételezi, amely nem könnyen illeszthető a szigorú materialista keretbe.
- Filozófiai és tudományos kérdések: vita tárgya, hogy a komplex mentális állapotok teljes magyarázata lehetséges-e csupán a fizika nyelvén, illetve hogy milyen mértékben adhatók vissza magasabb szintű jelenségek egyszerűbb elemekre.
Összefoglalás
A materializmus alapgondolata egyszerű: a világ fizikai. A részletekben és a következmények vizsgálatában azonban sokféle irányzat és vita alakult ki, különösen a tudat természetének, a tudományos magyarázat módszereinek és a társadalmi elméletek terén. A modern diskurzusban a materializmus gyakran a fizikalizmus formulációival, a redukcionizmus és a az empirizmus kérdéseivel érintkezik, és történeti gyökerei visszanyúlnak az ókorba, amikor gondolkodók mint Thalész, Epikurosz és Lukrétiosz már materialista elemeket fogalmaztak meg.
Kérdések és válaszok
K: Mi a materializmus?
V: A materializmus az a filozófiai meggyőződés, hogy a világ anyagból áll, és hogy másfajta entitások (dolgok) nem léteznek. Minden anyagból áll. Azok a dolgok, amelyek nem anyagból állnak, mint például a tudat, az anyag cselekvéseinek az eredményei. Más szóval, az anyag az egyetlen valódi anyag.
K: Mi a fizikalizmus?
V: A fizikalizmus a materializmushoz kapcsolódó kifejezés. Arra az elképzelésre utal, hogy a fizikai entitások léteznek a valóságban, és tudományos eszközökkel tanulmányozhatók.
K: Hisznek-e a materialisták a természetfeletti entitásokban?
V: Nem, a materialisták nem hisznek a természetfeletti entitásokban, mert szerintük ez az elképzelés vagy irreleváns, vagy tudományosan nem bizonyított.
K: Minden ateista egyben materialista is?
V: Nem, nem minden ateista szükségszerűen materialista, hiszen voltak olyan történelmileg jelentős materialista gondolkodók, akik hittek Isten panteista felfogásában (például Baruch Spinoza és Friedrich Engels).
K: Mit jelent a modern filozófiai materializmus?
V: A modern filozófiai materializmus magában foglalja a tudomány által bizonyított olyan alapvető fogalmakat, mint az energia, az erők és a tér görbülete. Az anyag és az energia köztudottan felcserélhető, és sok minden más, például a gravitáció, az anyagnak köszönhető.
K: Milyen más filozófiai irányzatok osztoznak a materializmussal?
V: Ilyen például a redukcionizmus, a logikai pozitivizmus és az empirizmus, amelyeknek vannak közös céljaik a materializmussal.
K: Kik voltak a korai materialista filozófusok?
V: A korai materialista filozófusok közé tartozott Thalész, Epikurosz és Lukrétiosz az ókori görög filozófiából, de más ókori kultúrákban is megjelent.
Keres