A materializmus a filozófiai nézetek egyik alapvető irányzata, amely szerint a világ lényegileg anyagból áll, és minden létező vagy visszavezethető anyagi folyamatokra, vagy olyan entitásokra, amelyek végső soron anyagként vagy fizikai természetűként értelmezhetők. A materialisták szerint az olyan jelenségek, amelyek első pillantásra nem anyaginak tűnnek — például a tudat, az — az anyag szerkezetéből és működéséből következnek. Más megfogalmazásban az anyag az elsődleges ontológiai szubsztancia. A fizikalizmus a materializmussal rokon, ma gyakran használt kifejezés, amely a fizikai magyarázatok elsőbbségét hangsúlyozza.

Alapelvek

  • Ontológiai primátus: a valóság alapját az anyagi (fizikai) létezők adják.
  • Metafizikai monizmus: nincs különálló, nem-fizikai szubsztancia (például lélek vagy szellem, amely független lenne a fizikai világtól).
  • Kauzalitás és magyarázhatóság: a jelenségek okai és működései végső soron a természet törvényeivel magyarázhatók; a materializmus ezért gyakran szoros kapcsolatban áll a tudomány módszereivel és eredményeivel.
  • Redukcionista vagy emergens nézetek: egyes materialisták szerint mindent le lehet vezetni alapvető fizikai törvényekre (redukcionizmus), míg mások elfogadják, hogy komplex rendszerek új, emergens tulajdonságokat mutathatnak.

Története röviden

A materialista gondolkodás gyökerei az ókori görög filozófia egyes irányzataiban találhatók. Korai materialista elemeket fogalmaztak meg olyan gondolkodók, mint Thalész, majd később az atomista tradícióban, illetve a hedonista és atomista elméleteket egyesítő Epikurosz és Lukrétiosz. A materialista szemlélet azonban párhuzamosan megjelent más kultúrák filozófiai és tudományos hagyományaiban is.

Főbb irányzatok és modern változatok

  • Classical materialism: a korai, mechanisztikus értelmezés, amely főként az anyag „részecskéire” és mozgására épít.
  • Reduktív fizikalizmus: a mentális jelenségek végső soron fizikai állapotokra vezethetők vissza.
  • Eliminativizmus: egyesek szerint bizonyos mentális fogalmak (például a népi pszichológia egy részletei) tévesek, és el kell őket vetni a tudományos megértés javára.
  • Emergentizmus: elfogadja, hogy a komplex rendszerekben (például az agyban) új minőségek jelennek meg, amelyek nem egyszerűen számszerűsítve léteznek a részek tulajdonságaiból, de mégis alapvetően fizikai alapokon nyugszanak.
  • Dialektikus materializmus: Marx és Engels által formált változat, amely történelmi és társadalmi folyamatokat is anyagi viszonyokból eredeztet.

Materializmus és vallás, tudat

Különösen a klasszikus materializmus elutasítja a természetfeletti magyarázatokat: a materialisták általában nem hisznek az istenekben vagy más természetfeletti entitásokban, mert ezekre nincs szükség a világ fizikai magyarázatához. Ennek következtében a materialisták sokszor — de nem kizárólagosan — az ateisták körébe tartoznak; ugyanakkor léteznek ateisták, akik nem feltétlenül materialisták. A tudat és a szellem problémája a materializmus egyik legnagyobb kihívása: a filozófusok és tudósok vitatják, hogy a tudat hogyan írható le teljes mértékben fizikai kategóriákkal.

Kapcsolat a modern tudománnyal

A materializmus a modern természettudományokkal szoros kapcsolatban áll: ma az olyan fogalmak, mint az energia, különböző erők és a tér szerkezete (például a tér görbülete a relativitáselméletben) fontos szerepet kapnak a magyarázatokban. Tudjuk, hogy az anyag és az energia kölcsönösen átalakulhatnak, és egyes jelenségeknél, például a gravitációt is, a magyarázat már nem korlátozódik egyszerű korpuszkuláris képre — ez megmutatja, hogy a materializmus fogalmi kerete is változott a tudomány előrehaladtával.

Kritika és viták

A materializmust több oldalról is támadják vagy finomítják:

  • Dualizmus: a karteziánus kettős gyökere szerint a mentális és a fizikai két különböző típusú valóság; ez a nézet a tudat problémáját a materializmussal szemben emeli fel.
  • Idealizmus: amely az elméleti prioritást az elmében, tudatban vagy fogalmakban látja.
  • Panpszichizmus: a tudatosság valamiféle általános, mindenütt jelenlévő tulajdonságát feltételezi, amely nem könnyen illeszthető a szigorú materialista keretbe.
  • Filozófiai és tudományos kérdések: vita tárgya, hogy a komplex mentális állapotok teljes magyarázata lehetséges-e csupán a fizika nyelvén, illetve hogy milyen mértékben adhatók vissza magasabb szintű jelenségek egyszerűbb elemekre.

Összefoglalás

A materializmus alapgondolata egyszerű: a világ fizikai. A részletekben és a következmények vizsgálatában azonban sokféle irányzat és vita alakult ki, különösen a tudat természetének, a tudományos magyarázat módszereinek és a társadalmi elméletek terén. A modern diskurzusban a materializmus gyakran a fizikalizmus formulációival, a redukcionizmus és a az empirizmus kérdéseivel érintkezik, és történeti gyökerei visszanyúlnak az ókorba, amikor gondolkodók mint Thalész, Epikurosz és Lukrétiosz már materialista elemeket fogalmaztak meg.