Maszada (Masada) — ősi erőd a Holt-tenger felett, UNESCO világörökség

Maszada — Holt-tengerre néző ősi erőd, UNESCO világörökség: drámai történet, római ostrom és Heródes palotái. Fedezd fel Izrael történelmi csúcsát!

Szerző: Leandro Alegsa

Koordináták: 31°18′56″N 35°21′14″E / 31.31556°N 35.35389°E / 31.31556; 35.35389

Maszada (héberül: מצדה - metsada jelentése: erőd) egy régészeti lelőhely, az UNESCO Világörökség része.

Maszada egy ősi erődítmény Izrael déli körzetében. Egy elszigetelt sziklafennsík tetején áll, olyan, mint egy halom. A szikla a Júdeai-sivatag keleti részén található, és a Holt-tengerre néz.

Nagy Heródes i. e. 37 és 31 között megerősítette Maszadát, és palotákat épített magának a hegyen.

Josephus szerint a szikáriusok, a héber zélóták egy elszakadt csoportja itt állt ki egy római légió ellen. Ez volt Maszada ostroma az első zsidó-római háború végén. Az ostrom 960 ember - a lázadók és családtagjaik - tömegesöngyilkosságával végződött.

A hegy 63 méterrel a tengerszint felett, 450 méterrel a holt-tengeri szint felett van az Elazár-hegy közelében.

Történeti összefoglaló

Maszada története több korszakon át ível: az i. e. második században kezdődő építkezések és erődítési munkák után különösen Nagy Heródes (i. e. 37–31) tett jelentős alakítást a helyszínen, amikor palotakomplexumokat, fürdőket, raktárakat és vízrendszert építtetett itt, hogy menedéket és királyi rezidenciát biztosítson a fennsíkon.

A legismertebb esemény Maszada ostroma a rómaiak által a Kr. u. 1. század közepén, amelyről részletes beszámolót hagyott az ókori történetíró Josephus. A hagyomány szerint a több száz fős védősereg és családtagjaik közül sokan önként választották a halált a rabszolgaság helyett, amikor a rómaiak áttörték a védműveket — a történet azonban részben vitatott, és a régészeti adatok is árnyalják a forrásokból ismert képet.

Építészeti jellemzők és fő látnivalók

Maszada jellegzetessége a meredek sziklafennsík és a körülötte húzódó hatalmas falrendszer. A fennsíkra vezető utak és a védművek kimunkáltak: láthatók a kaszemát (dupla fal) szerkezetek, nagy raktártermek, kőműves munkákból kialakított teraszok és a Heródes-kori palotakomplexumok maradványai. Különösen látványos a teraszos, mozaikkal és fűtési rendszerrel ellátott nyugati palota, valamint a fürdők és a konyhák, amelyek a királyi igényeket mutatják.

Fontos részei a helyszínnek:

  • a római ostromgát (a híres töltés vagy szánkóterasz), amely a fennsík keleti oldalán máig jól látható;
  • a tárolócsarnokok és ciszternarendszer, amelyek lehetővé tették a hosszú ostromok túlélését (nagy víztároló tartályok és csatornák maradványai);
  • a zsinagóga maradványai és egyéb középületek, valamint számos mindennapi használati tárgy (edények, pénzek, eszközök).

Régészeti feltárások

A modern feltárások leghíresebb vezetője Yigael Yadin volt, aki az 1960-as években – 1963 és 1965 között – végzett nagyszabású ásatásokat. A feltárások során számos épületmaradványt, raktárakat, fürdőket, pénzeket, kerámiát és írásos leleteket találtak, amelyek hozzájárultak Maszada életének és az ostrom eseményeinek jobb megértéséhez. A leletek konzerválása és bemutatása folyamatos, és időről időre újabb kutatások egészítik ki az ismereteket.

Látogatás, hozzáférés és megőrzés

Ma Maszadát látogatóközpont és múzeum szolgálja, a fennsík megközelíthető gyalogosan több ösvényről (köztük a népszerű "snake path" — „kígyóösvény”), illetve kényelmesen fel lehet jutni felvonóval (kabinos felvonó/cable car). A napfelkelte népszerű időpont a látogatásra: sok turista és helyi szereti felérni a csúcsra kora reggel, hogy onnan nézze a Holt-tenger fölötti napkeltét.

A nagy számú látogató és az évszázadok során keletkezett károk miatt a hely fenntartása és konzerválása folyamatos feladat. A Nemzeti Park üzemeltetői és régészek igyekeznek egyensúlyt tartani a kutatás, őrzés és a turizmus között.

Kulturális jelentőség

Maszada Izrael és a zsidó történelem egyik erős szimbolikus helyszíne: a helyhez kapcsolódó történetek a kitartásról és az önfeláldozásról épültek be a modern izraeli emlékezetbe. Maszada gyakran szerepel nemzeti emlék- és katonai ceremóniák helyszíneként, ugyanakkor a történet sok vitát és történeti-kritikai elemzést is kiváltott, különösen a tömeges öngyilkosság részleteit illetően.

Maszada felkeresése során a látogatók egyszerre tapasztalhatják meg a drámai tájat, a régészeti maradványok tanúskodását a múlt nagy építkezéseiről és a történelem emberi történeteit, amelyek a helyhez kötődnek.

 masada légifelvételeZoom
masada légifelvétele

Kérdések és válaszok

K: Mik a Maszada koordinátái?


V: Maszada koordinátái: 31°18′56″N 35°21′14″E / 31.31556°N 35.35389°E / 31.31556; 35.35389.

K: Mikor erősítették meg Maszadát?


V: Maszadát Nagy Heródes Kr. e. 37 és 31 között erősítette meg.

K: Ki állt ellen egy római légió támadásának Maszadánál?


V: A szikáriusok, a héber zelóták szétszórt csoportja, Kr. u. 37-37-ben Maszadánál szembeszállt a római légióval.

K: Milyen magasan van a Maszada a tengerszint felett?


V: Masada 63 méterrel a tengerszint felett van.

K: Milyen messze van az Elazár-hegytől Maszada?


V: Az Elazár-hegytől a Maszada-hegyig 450 méter.

K: Milyen nyelven jelent a "Metseda"?


V: A "Metseda" héberül "erődöt" jelent.

K: Hogyan ért véget Maszda ostroma?


V: A Mazda ostroma 960 ember - a lázadók és családtagjaik - tömeges meggyilkolásával ért véget.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3