Leishmaniasis
A leishmaniasis vagy leishmaniosis a Leishmania nemzetségbe tartozó protozoon paraziták által okozott betegség. A betegséget bizonyos homoki legyek csípése terjeszti.
A betegségnek három formája van:
- Cutan leishmaniasis: bőrfekélyek
- Mucocutan leishmaniasis: fekélyek a bőrön, a szájban és az orrban.
- Visceralis leishmaniasis: bőrfekélyekkel kezdődik, majd lázzal, alacsony vörösvértestszámmal, nagy léppel és májjal.
A leishmaniászt az emberben több mint 20 Leishmania-faj okozza. A kockázati tényezők közé tartozik a szegénység, az alultápláltság, az erdőirtás és az urbanizáció. Mindhárom típus diagnosztizálható a paraziták mikroszkópos azonosításával. A zsigeri formát vérvizsgálattal lehet diagnosztizálni.
A leishmaniasis részben megelőzhető a rovarölő szerrel kezelt háló alatt alvással. Egy másik módszer a homoki legyek elpusztítására szolgáló rovarölő szerek használata. A betegségben szenvedők korai kezelése szintén segít megelőzni a további terjedést. A szükséges kezelést a betegség megszerzésének helye, a Leishmania-faj és a fertőzés típusa határozza meg. A zsigeri formára használt gyógyszerek közé tartoznak: liposzómális amfotericin B, ötértékű antimonok és paromomicin kombinációja, valamint miltefozin. A kután formára a paromomicin, a flukonazol vagy a pentamidin segíthet.
2014-ben mintegy 98 országban mintegy 12 millió ember fertőződött meg. Évente körülbelül 2 millió új eset fordul elő. Évente 20 ezer és 50 ezer ember hal meg a betegségben. Ázsiában, Afrikában, Dél- és Közép-Amerikában, valamint Dél-Európában mintegy 200 millió ember él olyan területeken, ahol a betegség gyakori. Az Egészségügyi Világszervezet kedvezményeket kapott a betegség kezelésére szolgáló egyes gyógyszerekből.
A betegséget okozó paraziták más emlősöket is megfertőznek: A betegséget kutyák, macskák, rágcsálók, szarvasmarhák és lovak esetében is leírták. Az emlősökön kívül a parazitának szüksége van egy rovarra is, amely a csípése révén terjeszti a parazitát.
A parazita életciklusa
A leishmaniászt a fertőzött nőstény homoki legyek csípése közvetíti. Ezek képesek a Leishmania fertőzést átadni. A homoki legyek a fertőző stádiumot, a metaciklikus promasztigótákat vérrel való táplálkozás során fecskendezik be (1). A szúrt sebbe jutó metaciklikus promasztigótákat a makrofágok fagocitálják (2), és amasztigótákká alakulnak át (3). Az amasztigóták a fertőzött sejtekben szaporodnak és különböző szöveteket érintenek, részben attól függően, hogy melyik Leishmania fajról van szó (4). A leishmaniasis különböző látható típusaiért az érintett szövetek típusának különbségei felelősek. A homoki legyek a fertőzött gazdaszervezetek vérrel való táplálkozása során fertőződnek, amikor amasztigótákkal fertőzött makrofágokat vesznek magukhoz (5,6). A homoki légy középbélrendszerében a paraziták promasztigótákká differenciálódnak (7), amelyek elszaporodnak, metaciklikus promasztigótákká differenciálódnak, és az orrnyeregbe vándorolnak (8).
Három Leishmania-faj genomját szekvenálták, ami sok információval szolgált a parazita biológiájáról. A Leishmania egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik a génexpresszió szabályozását illetően, amely a környezet változásaira reagál. Az ezekből a vizsgálatokból származó új ismeretek segíthetnek a gyógyszerek új célpontjainak azonosításában és a vakcinák kifejlesztésében.
A Leishmania életciklusa
Kérdések és válaszok
K: Mi a leishmaniasis?
V: A leishmaniasis, más néven leishmaniasis, a Leishmania nemzetségbe tartozó protozoon paraziták által okozott betegség. A betegséget bizonyos homoki légyfajok csípése terjeszti.
K: Mi a leishmaniasis három formája?
V: A leishmaniasis három formája a bőr leishmaniasis (bőrfekélyek), a nyálkahártya leishmaniasis (fekélyek a bőrön, a szájban és az orron) és a zsigeri leishmaniasis (bőrfekélyekkel kezdődik, majd lázzal, alacsony vörösvérsejtszámmal, nagy lép- és májképződéssel).
K: Melyek a betegség kialakulásának kockázati tényezői?
V: A betegség kialakulásának kockázati tényezői közé tartozik a szegénység, az alultápláltság, az erdőirtás és az urbanizáció.
K: Hogyan lehet diagnosztizálni?
V: Mindhárom típus diagnosztizálható a paraziták mikroszkópos azonosításával. A zsigeri forma vérvizsgálattal is diagnosztizálható.
K: Hogyan lehet megelőzni?
V: A leishmaniasis részben megelőzhető a rovarölő szerrel kezelt hálók alatt alvással vagy a homoki legyek elpusztítására szolgáló rovarölő szerek használatával. A betegségben szenvedők korai kezelése segít megelőzni a betegség terjedését is.
K: Milyen gyógyszereket használnak a kezelésére?
V: A zsigeri forma kezelésére használt gyógyszerek közé tartozik a liposzómális amfotericin B, a pentavalens antimonium és a paromicin kombinációja, valamint a miltefozin. A bőr formájában a paromicin, a flukonazol vagy a pentamidin segíthet.
K: Kit érint leginkább ez a betegség?
V: Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában, Közép-Amerikában és Dél-Európában mintegy 200 millió ember él olyan területeken, ahol ez a betegség gyakori. Évente 20 000-50 000 ember hal meg ebben a betegségben.
