Le Dieu Bleu

Háttér

Szergej Diagilev balettimpresszárió és producer két egzotikus balettet állított színpadra a Ballets Russes számára: A Cléopâtre-t 1909-ben és a Schéhérazade-ot 1910-ben. Mindkettő nagy sikert aratott a párizsi közönség körében. Remélte, hogy a Le Dieu Bleu (egy másik egzotikus balett) is hasonlóan sikeres lesz.

A Dieu egyike volt a Ballets Russes 1911-es évadának hat új balettjének. A többi a Narcisse, a La Peri, a Le Spectre de la Rose, a Sadko és a Petruska volt. Michel Fokine mindegyikhez tervezte a táncokat. Léon Bakst tervezte a díszleteket és a jelmezeket az első négyhez. Amikor Fokine és Bakst elkezdett dolgozni Ida Rubinstein Le Martyre de Saint Sébastien című balettjén, Diaghilev elárulva érezte magát. A Dieu-t 1912-re tolta előre. A Dieu iránti érdeklődését elvesztette, de hatalmas összegeket költött a produkcióra. Azt remélte, hogy a Dieu nagy nemzetközi sztárrá teszi majd Nizsinszkijt.

Fokine 1911-1912 telén Szentpéterváron kezdett el dolgozni a Dieun. A balettre vonatkozó ötleteinek egy részét a Sziámi Királyi Udvari Balett táncaira alapozta. Ez a társulat 1900-ban táncolt Szentpéterváron. Fokine tanulmányozta India művészetét is. Végül azonban , a Dieu táncai unalmasak voltak.

Hahn zenéje lehetett az oka. Nem volt túl jó. Lieven herceg, a Balets Russes kritikusa és történésze szerint a zene nem volt érdekes vagy fontos. Szerinte "édes és ízetlen" volt. Bakst a díszletekre és jelmezekre vonatkozó elképzeléseit a Kambodzsai Balett 1906-os franciaországi előadásainak nyomtatott anyagaira alapozta.

Első előadás

A balettet először 1912. május 13-án mutatta be a párizsi Théâtre du Châtelet-ben a Diaghilev-féle Ballets Russes. Egy másik balett, a Thamar is szerepelt a programban. Mindkét balett kudarcot vallott. Diagilevet sokkolta a Thamar kudarca. Azt hitte, hogy a Schéhérazádéhoz hasonlóan ez is sikeres lesz. Nem lepődött meg azon, hogy a Dieu kudarcot vallott. Négyszemközt Hahn zenéjét hibáztatta a kudarcért. A zene unalmas volt. Kénytelen volt használni, mert Hahnnak gazdag párizsi barátai voltak. Ha a zenét elutasították volna, csökkentették volna a Ballets Russes támogatását.

Cast

A balettet Nijinsky számára tervezték. A Ballets Russes-ban még nem táncolt fontos szerepet. A Kék Isten szerepét kapta. Diagilev azt remélte, hogy A kék isten nemzetközi hírű sztárrá teszi a táncost. A balett további táncosai Max Frohman volt A fiatalember, Tamara Karsavina A fiatal lány, Lydia Nelidova Az istennő és Michel Federov A főpap szerepében. Nizsinszkij húga, Broniszlava Nizsinszka kapta A részeg templomtáncosnő szerepét.

A balett története

A függöny egy réges-régen, Indiában töltött meleg estén felgördül. Egy sziklatemplom előtt egy medence látható, a víz felszínén egy lótuszvirággal. Kígyók és más állatok pihennek a medence közelében. A templom falait virágzó növények tömkelege borítja. Az emberek egy szertartásra várnak. A Fiatalember hamarosan a templom papja lesz. A Fiatal Lány berohan. Letérdel a Fiatalember lábai elé. Nem akarja, hogy a fiú elhagyja őt a papi életért. Táncol előtte. A papok megdöbbennek. Kivezetik a Fiatalembert. Felkészítik a Fiatal Lányt a halálra.

A kapuk zárva vannak. A Fiatal lány megpróbál kijutni. Szörnyek emelkednek ki egy csapóajtó alatti helyről. Az Istennő felemelkedik a lótuszból. A Kék Isten kiemelkedik a medencéből. Fuvolájával megnyugtatja a szörnyeket. A szörnyek csapdába esnek a növénytömegben. A Kék Isten elvégezte a munkáját. A papok bejönnek. Meglepődve látják, hogy a Fiatal Lány még mindig él, és térdre borulnak előtte. A Fiatalember újra csatlakozik a Fiatal Lányhoz. Az Istennő megparancsolja, hogy aranylépcsők ereszkedjenek le az égből. A Kék Isten felrepül a lépcsőn, és eltűnik a felhők között.

A díszletet Bakst tervezte

Mi a véleménye a balettről

Diagilev remélte, hogy a Dieu nagy siker lesz. Nem így lett. Az emberek úgy gondolták, hogy Nizsinszkij tehetségét elpazarolták. Azt mondták, hogy többet pózolt, mint táncolt. Az embereknek leginkább Bakst díszletei és jelmezei tetszettek a balettben. Valerij Szvetlov 1912. május 15-én a Mercure de France-ban azt írta, hogy a Dieu "a szó minden értelmében kudarc". A balettet 1912-ben háromszor mutatták be Párizsban, 1913-ban pedig háromszor Londonban. Bakst jelmezeit és díszletét 2011 áprilisában egy egyhetes londoni Diagilev Fesztiválra elevenítették fel Liepa Andris rendezésében és színpadra állításával, Wayne Eagling új koreográfiájával, Szkrjabin zenéjére. A Kék Isten szerepét Nikolai Tsiskaridze játszotta. Ez a produkció sem kapott kedvező fogadtatást.

Bakst jelmezterve A kék istenhez